Versenyképes gazdaság – versenyképes szakképzés

Az előadások a következő témára: "Versenyképes gazdaság – versenyképes szakképzés"— Előadás másolata:

1 Versenyképes gazdaság – versenyképes szakképzés
Végzettség Kompetencia Versenyképes gazdaság – versenyképes szakképzés

2 World Economic Forum, Global Competitiveness Index (rank)
Nagyot romlott versenyképességi helyezésünk - főként ami az államtól függ World Economic Forum, Global Competitiveness Index (rank)

3 Versenyképességünkről
IMD Nemzetközi Gazdaságelemző Intézet (Lausanne) évi versenyképességi jelentése 59 országról: fiatalkori munkanélküliség 49. hely(27%) korrupció 55. hely bürokrácia 51. hely kormánypolitikák minősége 53. hely személyi jövedelemadó 59. hely vállalati nyereségadó 8. hely oktatásügy minősége 48. hely (2009-ben 31. hely) egészségügy minősége 48. hely (2009-ben 38. hely) fogyó népesség, társadalom elöregedése 59. hely Forrás: Csath Magdolna, Magyar Hírlap,

4

5 Alacsony foglalkoztatottság=munkanélküliségre adott rossz válasz

6 Foglalkoztatottak növelése 1 millió fővel
Magyarországon torz foglakoztatási szerkezet van. Foglakoztatási szerkezetváltás kell, a szakképzés újjáépítése megkerülhetetlen! Magyarországnak jól képzett munkaerőn alapuló gazdasági fejlődés kell Mindössze 0,5 millió ember végez tényleges termelő munkát. Ténylegesen 1,5 millió ember közvetlen termelőmunkájára lenne szükség. Építőipar, mezőgazdaság, turizmus, mint húzóágazat. Adóterhelés, bürokrácia csökkentése 3 év alatt 1/3-al. Atipikus foglalkoztatás, jobban érje meg dolgozni, mint segélyből élni. Az adórendszer ne büntesse a munkát, a munkát vállalót, a foglakoztatást és a gyermeknevelést.

7

8 Elmaradott térségek, regionális leszakadás
A 33 legelmaradottabb kistérségben 1 millió fő él. A leghátrányosabb helyzetű térségek gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális és foglalkoztatási mutatói erősödő leszakadást jeleznek. A gyakran megyényi kiterjedésű, hátrányos helyzetű települési tömbben élő családok túlnyomó része segélyekből, alkalmi munkákból él. A legelmaradottabb területek elszegényedtek, hiányzik az önerőből történő kitörés esélye. A nagyarányú elvándorlás következtében a településeken főként az inaktív, eltartott népesség van jelen. Kedvezőtlen az elmaradott területeken élők kor-, illetve képzettség szerinti összetétele.

9 Alacsony végzettségűek esélyei a munkapiacon
Munkavégző képességben komoly deficit Alacsony termelékenység miatt relatív drága munkaerő Alapvető írás, olvasás, számolás, szövegértés hiánya Munkapiacon nem tudják eladni munkaerejüket Új munkahelyek elérhetetlenek, technológiai váltás Képzésük nehéz és költséges

10 Versenyképes gazdaság, versenyképes szakképzés
Nemzetstratégiai cél: 1 millióval több foglalkoztatott, minden szakpolitikát ennek kell alárendelni. Sikeres szakképzési rendszer nem képzelhető el a gazdaság meghatározó részvétele nélkül. Munkával egybekötött, munkatevékenységbe ágyazott szakképzés. A szakképzés súlypontja a vállalati gyakorlati képzés. Nincs elméleti csavarhúzás, tetőfedés. Szakképzés nem csak tanügy igazgatási kérdés hanem foglalkoztatáspolitikai, kérdés is. Középtávon munkaalapú társadalom megteremtése stratégiai cél: munkaerő-piaci aktivitás 55% %

11 Szakképzés politika, szakképzési stratégia
A szakképzés reformjának egyik legfontosabb vezérlőelvének a gazdaság fejlődése kell hogy legyen. Nem szerencsés, ha ez egyoldalúan alárendelődik az iskolák létének. A szakképzésre fordított hazai és uniós milliárdoknak sokkal jobban kell hasznosulni a gazdaság és a munkaerő-piac számára. Szakképzési „papírgyártás” helyett több konkrét hasznosítható eredmény kell.

12 Keresletvezérelt szakképzési rendszer
Alapvető érdek: ott, olyan létszámban, olyan szakmában és olyan tartalommal legyen szakképzés, ahogy a gazdaság igényli Ennek szinkronban kell lennie: Az egyéni aspirációkkal, tehetséggel, A képzés kapacitásával, személyi, tárgyi feltételeivel Különösen a gyakorlati oktatás technikai színvonalával Az RFKB beiskolázási szerkezet: felnőttképzés, gimnáziumok és a felsőoktatás, iskolai normatív finanszírozás és a képzési struktúra befolyásolása

13 Előre jelezhetők-e a munkapiac jellemzői?
Nem csupán lehetséges – szükséges Az állam kötelezettsége, hogy megfelelő adatokra, tudományos elemzésekre támaszkodó előrejelzéseket adjon a kereslet és kínálat várható alakulásáról, a szakmai követelmények változásáról az elegendő információkkal nem rendelkezők számára. Transzparencia és elérhetőség

14 Férőhelyek a 2010/2011-es tanévre
Felsőoktatás kapacitáskihasználtsága 70%

15

16

17

18 A szakiskolában való végzést követő 9 hónapban a szakmájukban elhelyezkedő tanulók aránya
Forrás: MKIK és MKIK GVI felmérés

19 Felvett tanulók létszáma
Győr: gimnáziumi és érettségire felkészítő osztályok csökkentése 14 osztállyal , szakiskolai osztályok növelése 12 osztállyal Iskola neve Felvett tanulók létszáma Teljesítmény 20 % alatt 20 – 30 % között 30 – 40 % lközött Baross 128 1 9 31 Bercsényi 211 8 40 36 Deák 105 3 7 Hild 96 6 11 Jedlik 154 Kazinczy 64 Kossuth 58 21 25 4 Krúdy 207 16 Lukács 145 20 41 35 Móra 61 15 Pálffy 127 10 Pattantyús 110 23 Révai 114 Szabadhegyi 56 Szent-Györgyi 97 12 38 28 Veres 60 1793 fő 80 fő 217 fő 245 fő

20 A tanulószerződés intézményrendszere
A munkával egybekötött szakképzés – munkára szocializálás. A munka világába történő átmenet segítése. A szakképzés vonzerejének növelése: amiben tehetségesek A munkatapasztalatokra épülő gyakorlati képzés – sikerélmény. A fizikai szakmák társadalmi presztízsének a növelése Szociális státusz, anyagi függetlenség, munkabér-teljesítmény. Évente 7 milliárd Ft a tanulóknak 48 ezer fő a foglalkoztatási és társadalombiztosítási rendszerben. A tanulószerződés a magyar szakképzés meghatározó formája

21

22 Beavatkozást igénylő tartalmi kérdések
Aluliskolázott, hátrányos helyzetű rétegek beemelése a szakképzés rendszerébe Gyakorlati képzés súlyának szerepének növelése: Az új OKJ, vizsgáztatás nem hozta az elvárt eredményeket. A normatív finanszírozás: meg kell szüntetni az egyenlősdi-elvet, figyelembe kell venni a szakmák-szakmacsoportok tényleges képzési költségeit, területi munkaerő-piaci igényeit és elhelyezkedési mutatóit. Tanulószerződés intézményrendszerének erősítése, sikeres munkavállalói életre felkészítés. A 23 éves korhatár kiterjesztése, munkával egybekötött képzés

23

24

25 A szakképzés iskolai és munkaerő-piaci modellje
Munkára szocializálás a gazdálkodónál évi Magyarország nap Németország, Franciaország nap Szakiskolában oktatás-nevelés évi Németország, Franciaország 60 nap, Anglia nap Magyarország nap

26

27

28