Munkajog – 3. Dr. Csőke Rita

Az előadások a következő témára: "Munkajog – 3. Dr. Csőke Rita"— Előadás másolata:

1 Munkajog – 3. Dr. Csőke Rita

2 A munkaszerződés és kötelező minimális tartalma Próbaidő
Mai témáink: A munkaszerződés és kötelező minimális tartalma Próbaidő Munkakör, munkaköri leírás Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

3 Munkaviszony létesítése
42. § (1) A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. (2) A munkaszerződés alapján a) a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, b) a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. A közszférában: kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre a jogviszony (közalkalmazotti, kormányzati szolgálati jogviszony) Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

4 A munkaszerződés alakisága
„44. § A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló – a munkába lépést követő harminc napon belül – hivatkozhat.” Sajátos érvénytelenségi szabály – nem érvényes szóban, csak határidőn túl már nem lehet az érvénytelenségére hivatkozni. Azt jelenti, hogy a semmisség orvoslása egyféleképpen történhet: írásba foglalással. Más következménye ettől még – persze – lehet (pl. munkaügyi bírság). Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

5 Egy kis emlékeztető az előző óráról
Mt. 22.§ (4) Az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – érvénytelen. Az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

6 A munkaviszony időtartama
A munkaviszony létrejöhet Határozott időre – határozatlan időre Teljes munkaidőre – részmunkaidőre Általános teljes napi munkaidő napi 8 óra – eltérés lehet egyes munkakörökben (ennél rövidebb) Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

7 15-64 éves határozott idős foglalkoztatottak, az összes foglalkoztatott %-ában (forrás: KSH)
Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

8 Még egy kis határozott idős statisztika, még mindig a KSH adataiból…
Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

9 Részmunkaidős foglalkoztatás, a 15-64 évesek a foglalkoztatottak %-ában (forrás: KSH)
Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

10 A határozott idejű munkaviszony főbb szabályai (Mt. 192.§)
(1) A határozott idejű munkaviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni. A munkaviszony megszűnésének időpontja nem függhet kizárólag a fél akaratától, ha a felek a munkaviszony tartamát nem naptárilag határozták meg. Ez utóbbi esetben a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkaviszony várható tartamáról. (2) A határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú munkaviszony tartamát is. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

11 A határozott idejű munkaviszony főbb szabályai 2.
(4) A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges. A megállapodás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására. (3) Ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, a munkaviszony legfeljebb az engedélyben meghatározott tartamra létesíthető. Az engedély meghosszabbítása esetén az újabb határozott idejű munkaviszony tartama – a korábban létesített munkaviszony tartamával együtt – az öt évet meghaladhatja. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

12 Határozott idejű jogviszonyok a közszférában
2011. évi CXCIX. törvény 38.§: „(2) Kormányzati szolgálati jogviszony – ha törvény eltérően nem rendelkezik tartósan távollevő kormánytisztviselő helyettesítése céljából vagy esetenként szükségessé váló feladat elvégzésére, illetve tartós külszolgálat ellátására létesíthető határozott időre.” 1992. évi XXXIII. törvény 21.§: (2) Közalkalmazotti jogviszony – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a) helyettesítés céljából, vagy b) meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására létesíthető határozott időre történő kinevezéssel.” Figyelem! – Az eseti, vagy meghatározott munka, feladat nem munkakör. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

13 A munkaszerződés minimális kötelező tartalma (a felek nevén és adatain kívül)
„45. § (1) A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében. (2) A munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre. (3) A munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi. (4) A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre.” Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

14 A munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége (általában) (Mt
46. § (1) A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót a) a napi munkaidőről, b) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, c) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, d) a munkakörbe tartozó feladatokról, e) a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik–e, valamint h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról. (2) Az (1) bekezdés a)–c), és e)–f) pontjában előírt tájékoztatás munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére történő hivatkozással is megadható. (4) A munkáltató megnevezésének, lényeges adatainak, továbbá az (1) bekezdésben meghatározottak változásáról a munkavállalót a változást követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatni kell. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

15 A próbaidő „45.§ (5) A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot.” „50. § (4) Kollektív szerződés rendelkezése alapján a próbaidő tartama legfeljebb hat hónap.” Csak a munkaszerződésben köthető ki érvényesen. (Vagyis írásban). Később (és/vagy szóban) még akkor sem, ha a felek ezt kölcsönösen elfogadnák. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

16 Próbaidő a közszférában (Kjt. – 1992.évi XXXIII. Tv.)
21/A. § (1) A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor – a (4)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – három hónap próbaidő megállapítása kötelező. (2) A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor három hónapot meghaladó próbaidő köthető ki, melynek tartama legfeljebb négy hónapig terjedhet. (3) A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő tartama alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti. (4)  Nem kell próbaidőt megállapítani – kivéve, ha a közalkalmazotti jogviszony a 22. § (16) bekezdése szerint szűnt meg /i.e. „nem megfelelő” minősítés miatti jogviszony megszüntetés/, és az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a gyakornoki idő kikötése kötelező – a) áthelyezés, b) meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés, illetve c) azonos felek közötti újabb kinevezés esetén. (Figyelem! – A „nem kell” nem azt jelenti, hogy „nem lehet”, tilos. Csak azt, hogy nem kötelező.) Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

17 Próbaidő a közszférában (Kszt. – 2011. évi CXCIX. Tv.)
46. § (1) A kinevezésben – a 41. § (1) bekezdés b) pontjában, a 47. § (4) bekezdésében, az 59. §-ban meghatározott eset, valamint a (4) bekezdés kivételével – a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésekor legalább három, de legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni. (2) A próbaidő nem hosszabbítható meg. A próbaidő tartamát a pályakezdőnél a gyakornoki időbe be kell számítani. Itt is van, amikor nem kötelező. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

18 A próbaidővel kapcsolatos leglényegesebb szabályok
Próbaidő alatt a jogviszony azonnali hatállyal és indokolás nélkül egyoldalú jognyilatkozattal megszüntethető. Bármelyik fél megszüntetheti. De: a próbaidő alatt is munkajogviszonyban állnak a felek, vagyis a jogaik, kötelezettségeik egyébként ugyanazok. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

19 A próbaidővel kapcsolatos leglényegesebb szabályok 2.
A próbaidő alatti jogviszony megszüntetést a próbaidő alatt kell megtenni (kézhez venni a másik félnek). – Emlékezzünk vissza a jognyilatkozatok közlésénél mondottakra! Nem elég pl. csak postára adni határidőben – meg is kell kapni. Próbaidő alatt a felmondási tilalmakat nem kell alkalmazni. (Nem védett pl. a keresőképtelen betegség időtartama alatt a munkavállaló.) DE: a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás nem ütközhet a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe, vagy az egyenlő bánásmód tilalmába. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

20 Próbamunka? A próbamunka során, munkaszerződés kötését megelőzően konkrét munkakörnyezetben, műszakban lát el feladatokat a jelölt, hogy bizonyítsa alkalmasságát. Ennek azonban nincs jogszabályi alapja. Munkavégzés munkaszerződés alapján történik (vagy alkalmi munkavállalókra vonatkozó szabályok szerint, vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyban). A próbamunka pedig arra irányulna, hogy majd legyen-e ilyen jogviszony. A munka és a tapasztalatok munka közben igazolására van a próbaidő. Ez azonban már megkötött munkaszerződést feltételez. Annak nincs akadálya, hogy egy-egy feladatot kapjon a jelölt, hogy az alapvető alkalmasságáról meg lehessen győződni. Ez azonban nem lehet „munkavégzésszerű”, irányítás, ellenőrzés mellett utasításra végzett huzamos, műszakszerű tevékenység, még „munkabér” fizetése mellett sem. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

21 A munkakör A munkakör az ellátandó feladatcsoportot határozza meg (pl. gazdasági elemző, jogtanácsos, gazdasági ügyintéző, technikus, tervező mérnök, stb.) Általánosan, keretjelleggel, összefoglalóan adja meg a munkakör célját. A munkakör azon munkafeladatok összessége (egy tevékenység-csoport), amelyek ellátására a munkavállaló a munkaszerződése alapján köteles. Általában rendszeresen előforduló, ismétlődő jellegű, az adott munkavállaló által ellátott feladatok összességét tekintjük munkakörnek. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

22 A munkaköri leírás 1. A munkáltatói tájékoztató listán láttuk, hogy a munkáltató köteles munkavállalót írásban tájékoztatni a munkakörbe tartozó feladatokról. (Emlékeztető az óra elejéről: Mt. 46. § (1) A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót d) a munkakörbe tartozó feladatokról, h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.) A d) pontos tájékoztatás maga a munkaköri leírás. (Célszerű és szokásos egyben a munkáltatói jogkör gyakorlóját is közölni.) Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

23 A munkaköri leírás 2. Csak a munkakör céljába tartozó feladatköröket lehet beleírni. A munkaköri leírás a munkakörbe tartozó feladatok bővebb, részletezőbb leírása (de még mindig általánosító jelleggel.) A munkakörtől eltérő foglalkoztatásra csak korlátozottan, rövid, átmeneti időre van lehetősége a munkáltatónak. Ha a munkáltató ettől el kíván térni huzamosabban, akkor abban meg kell állapodni a munkavállalóval. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

24 A munkaköri leírás 2. A munkakör módosítása egyúttal a munkaszerződés módosítása is, vagyis kötelező az írásbeliség. Nem munkaszerződés módosítás azonban, ha a munkakör célján belül más munkafeladatokat kap a munkavállaló. A munkakörbe tartozó feladatokról tájékoztat a munkáltató (ld. előbb.) Gyakori – bár érvénytelen és emiatt hibás – a szóbeli munkakör módosítás, ráutaló magatartással elfogadással. De: Emlékezzünk vissza az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozatoknál mondottakra: „Az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment.” Problémája: későbbi vita esetén bizonyítási nehézségek a megállapodás pontos tartalmáról. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

25 A konkrét munkafeladat meghatározása
A munkakörbe tartozó feladatokon belül az egyes konkrét végzendő munkafeladatokat a munkáltató – utasítási jogánál fogva – jogosult meghatározni, de csak a munkakör célján, keretein belül. Átmeneti jelleggel ettől azért van eltérés, de erről majd kicsit később… Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

26 A sajtóreferens rendőr és a munkakör
Jogeset: A sajtóreferens rendőr és a munkakör Mfv.II /2012/4 Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2

27 Tényállás A per tárgya: megbízási díj. (For info: rendőrnek megbízási díj fizethető a szolgálati beosztásába /leegyszerűsítve a munkakörébe/ nem tartozó feladat ellátásáért.) A felperes március 16-tól a BRKF kerületi Rendőrkapitányság ... Osztályának állományában vizsgáló beosztásban teljesített szolgálatot, amikor K.Gy. kapitányságvezető felkérte őt a helyi sajtóval kapcsolatos feladatok ellátására. A felperes július 1-jétől június 30-ig az eredeti beosztása mellett látta el a sajtóreferensi feladatokat. Az irányadó időszakban a felperes munkaköri leírása a többletfeladatok ellátásával nem került kiegészítésre. A felperes azt állította, hogy a parancsnoktól azt az ígéretet kapta, hogy a vizsgálói feladatai csökkenni fognak, és a felszabaduló időben fogja tudni ellátni a sajtóreferensi feladatokat. A felperes a szolgálati panaszának elutasítását követően előterjesztett keresetében a többletfeladatok ellátásának ellentételezéseként …,- Ft megbízási díj és ezen összeg kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

28 Tényállás – A felperesi érvelés
A felperes arra hivatkozott, hogy hetente-kéthetente a zuglói televízióban megjelent és a Kék percek rovatban tájékoztatást adott a lakosságnak az aktuális bűnügyi, bűnmegelőzési és közbiztonsági eseményekről. A felvétel előtt a műsor szerkesztőjének az összeállított hírblokkot átküldte és a felvétel előtt néhány perccel korábban a stúdióban kellett lennie. A hírek kiválasztását általában a kapitányságvezető végezte, de többször előfordult, hogy azokat neki kellett összeállítania. Ezen túlmenően a helyi írott sajtóval is tartotta a kapcsolatot, általában minden pénteken küldte át az összeállított híranyagot elektronikus formában. Érvelése szerint nem önként vállalkozott ezen feladatra, hanem parancsnoka felkérésére (utasítására) látta el, amely hozzávetőlegesen hetente több, mint 1 napot vett igénybe. (A perben végül annyi bizonyosodott be, hogy biztosan többet, mint heti 3 óra.) Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

29 Tényállás – az alperesi érvelés
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az alperes azt állította, hogy ugyan a felperes valóban a vizsgálói feladatai ellátása mellett végezte a sajtóval kapcsolatos feladatokat, azonban ez nem jelentett többlettevékenységet, mert a sajtóreferensi tevékenység ellátása miatt csökkentett ügyszámmal dolgozott. Ebből következően az ellátott tevékenység számára többletfeladatot nem jelentett. A felperes többlettevékenységet akkor végzett volna, ha a többi beosztottal azonos számú ügyiratot iktattak volna rá. Mivel ez nem nyert bizonyítást, a megállapított illetményen felül megbízási díjra sem jogosult még akkor sem, ha további jogszabályi feltételek adottak lennének. A felperes a feladatra önként vállalkozott, és azért soha nem kért sem szóban, sem írásban ellentételezést. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

30 Tényállás 4. A perben a felperes közvetlen felettese úgy nyilatkozott a perben, hogy bár kapott arra vonatkozóan felkérést, hogy a felperesre szignált ügyek a többi vizsgálóhoz szignált ügyekhez képest 2/3, vagy annak fele legyen, azonban ezt nem mindig sikerült megoldani, mert a magas ügyszám és a fluktuáció erre nem adott lehetőséget. Az alperes rendszergazdája csatolta az irányadó időszak folyamatban lévő ügyeiről történt kimutatást, amelyből, továbbá az alperesi képviselő előadásából is az volt megállapítható, hogy a felperes ügyszáma az irányadó időszakban a középmezőnybe tartozott. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

31 A Kúria döntése Az adott esetben annak volt perdöntő jelentősége, hogy a felperes a sajtóreferensi feladatok ellátását felettese felkérése alapján annak ígéretével vállalta el, hogy evvel párhuzamosan a vizsgálói feladatai csökkenni fognak. Az alperesnek a peres eljárás során nem sikerült bizonyítania azt az állítását, mely szerint a felperes a parancsnoki ígéretnek megfelelően a sajtóreferensi feladatok ellátásával párhuzamosan csökkentett ügyszámmal dolgozott, mert ezt a tanúvallomások és a becsatolt kimutatások sem támasztották alá. Ebből következően a felperes, mint átlagos leterheltségű vizsgáló feladatainak ellátása mellett többlettevékenységként végezte a kommunikációs feladatokat, ezért a megbízási díjra jogosult. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék