Munkajog 3. előadás (Munkagazdaságtan és munkajog) Dr. Csőke Rita

Az előadások a következő témára: "Munkajog 3. előadás (Munkagazdaságtan és munkajog) Dr. Csőke Rita"— Előadás másolata:

1 Munkajog 3. előadás (Munkagazdaságtan és munkajog) Dr. Csőke Rita

2 A munkaszerződés és kötelező minimális tartalma Próbaidő
Mai témáink: A munkaszerződés és kötelező minimális tartalma Próbaidő Munkakör, munkaköri leírás Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

3 Munkaviszony létesítése
42. § (1) A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. (2) A munkaszerződés alapján a) a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, b) a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. (A közszférában: kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre a jogviszony /közalkalmazotti, kormányzati szolgálati jogviszony/) Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

4 A munkaszerződés alakisága
„44. § A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló – a munkába lépést követő harminc napon belül – hivatkozhat.” Sajátos érvénytelenségi szabály – nem érvényes szóban, csak határidőn túl már nem lehet az érvénytelenségére hivatkozni. Azt jelenti, hogy a semmisség orvoslása egyféleképpen történhet: írásba foglalással. Más következménye ettől még lehet (pl. munkaügyi bírság) Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

5 Egy kis emlékeztető az előző óráról
Mt. 22.§ (4) Az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – érvénytelen. Az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

6 A munkaviszony időtartama
A munkaviszony létrejöhet Határozott időre – határozatlan időre Teljes munkaidőre – részmunkaidőre Általános teljes napi munkaidő napi 8 óra – eltérés lehet egyes munkakörökben (ennél rövidebb) Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

7 A határozott idejű munkaviszony főbb szabályai (Mt. 192.§)
(1) A határozott idejű munkaviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni. A munkaviszony megszűnésének időpontja nem függhet kizárólag a fél akaratától, ha a felek a munkaviszony tartamát nem naptárilag határozták meg. Ez utóbbi esetben a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkaviszony várható tartamáról. (2) A határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú munkaviszony tartamát is. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

8 A határozott idejű munkaviszony főbb szabályai 2.
(4) A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges. A megállapodás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására. (3) Ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, a munkaviszony legfeljebb az engedélyben meghatározott tartamra létesíthető. Az engedély meghosszabbítása esetén az újabb határozott idejű munkaviszony tartama – a korábban létesített munkaviszony tartamával együtt – az öt évet meghaladhatja. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

9 Határozott idejű jogviszonyok a közszférában
2011. évi CXCIX. törvény 38. §: „(2) Kormányzati szolgálati jogviszony – ha törvény eltérően nem rendelkezik tartósan távollevő kormánytisztviselő helyettesítése céljából vagy esetenként szükségessé váló feladat elvégzésére, illetve tartós külszolgálat ellátására létesíthető határozott időre.” 1992. évi XXXIII. törvény 21. §: (2) Közalkalmazotti jogviszony – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a) helyettesítés céljából, vagy b) meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására létesíthető határozott időre történő kinevezéssel.” Figyelem! – Az eseti, vagy meghatározott munka, feladat nem munkakör. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

10 A munkaszerződés minimális kötelező tartalma
„45. § (1) A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében. (2) A munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre. (3) A munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi. (4) A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre.” Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

11 A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót… (Mt §) a) a napi munkaidőről, b) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, c) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, d) a munkakörbe tartozó feladatokról, e) a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik–e, valamint h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról. (2) Az (1) bekezdés a)–c), és e)–f) pontjában előírt tájékoztatás munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére történő hivatkozással is megadható. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

12 A próbaidő „45.§ (5) A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot.” „50. § (4) Kollektív szerződés rendelkezése alapján a próbaidő tartama legfeljebb hat hónap.” Csak a munkaszerződésben köthető ki érvényesen. Később (és/vagy szóban) még akkor sem, ha a felek ezt kölcsönösen elfogadnák. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

13 Próbaidő a közszférában (Kjt. – 1992.évi XXXIII. Tv.)
21/A. § (1) A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor – a (4)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – három hónap próbaidő megállapítása kötelező. (2) A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor három hónapot meghaladó próbaidő köthető ki, melynek tartama legfeljebb négy hónapig terjedhet. (3) A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő tartama alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti. (4)  Nem kell próbaidőt megállapítani – kivéve, ha a közalkalmazotti jogviszony a 22. § (16) bekezdése szerint szűnt meg /i.e. „nem megfelelő” minősítés miatti jogviszony megszüntetés/, és az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a gyakornoki idő kikötése kötelező – a) áthelyezés, b) meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés, illetve c) azonos felek közötti újabb kinevezés esetén. (Figyelem! – A „nem kell” nem azt jelenti, hogy „nem lehet”, tilos. Csak azt, hogy nem kötelező.) Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

14 Próbaidő a közszférában (Kszt. – 2011. évi CXCIX. Tv.)
46. § (1) A kinevezésben – a 41. § (1) bekezdés b) pontjában, a 47. § (4) bekezdésében, az 59. §-ban meghatározott eset, valamint a (4) bekezdés kivételével – a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésekor legalább három, de legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni. (2) A próbaidő nem hosszabbítható meg. A próbaidő tartamát a pályakezdőnél a gyakornoki időbe be kell számítani. Itt is van, amikor nem kötelező. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

15 A próbaidővel kapcsolatos leglényegesebb szabályok
Próbaidő alatt a jogviszony azonnali hatállyal és indokolás nélkül egyoldalú jognyilatkozattal megszüntethető. Bármelyik fél megszüntetheti. De: a próbaidő alatt is munkajogviszonyban állnak a felek, vagyis a jogaik, kötelezettségeik egyébként ugyanazok. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

16 A próbaidővel kapcsolatos leglényegesebb szabályok 2.
A próbaidő alatti jogviszony megszüntetést a próbaidő alatt kell megtenni (kézhez venni a másik félnek). – Emlékezzünk vissza a jognyilatkozatok közlésénél mondottakra! Kivétel, ha a próbaidő nem munkanapon jár le. – Legkésőbb a következő munkanapon kell közölni. DE: óvatosan! Nem elég pl. csak postára adni határidőben – meg is kell kapni. Próbaidő alatt a felmondási tilalmakat nem kell alkalmazni. (Nem védett pl. a keresőképtelen betegség időtartama alatt a munkavállaló.) DE: a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás nem ütközhet a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe, vagy az egyenlő bánásmód tilalmába. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

17 Próbamunka? A próbamunka során, munkaszerződés kötését megelőzően konkrét munkakörnyezetben, műszakban lát el feladatokat a jelölt, hogy bizonyítsa alkalmasságát. Ennek azonban nincs jogszabályi alapja. Munkavégzés munkaszerződés alapján történik (vagy alkalmi munkavállalókra vonatkozó szabályok szerint, vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyban). A próbamunka pedig arra irányulna, hogy majd legyen-e ilyen jogviszony. A munka és a tapasztalatok munka közben igazolására van a próbaidő. Ez azonban már megkötött munkaszerződést feltételez. Annak nincs akadálya, hogy egy-egy feladatot kapjon a jelölt, hogy az alapvető alkalmasságáról meg lehessen győződni. Ez azonban nem lehet „munkavégzésszerű”, irányítás, ellenőrzés mellett utasításra végzett huzamos, műszakszerű tevékenység, még „munkabér” fizetése mellett sem. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

18 A munkakör A munkakör az ellátandó feladatcsoportot határozza meg (pl. gazdasági elemző, jogtanácsos, gazdasági ügyintéző, technikus, tervező mérnök, stb.) Általánosan, keretjelleggel, összefoglalóan adja meg a munkakör célját. A munkakör azon munkafeladatok összessége (egy tevékenység-csoport), amelyek ellátására a munkavállaló a munkaszerződése alapján köteles. Általában rendszeresen előforduló, ismétlődő jellegű, az adott munkavállaló által ellátott feladatok összességét tekintjük munkakörnek. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

19 A munkaköri leírás 1. A munkáltatói tájékoztató listán láttuk, hogy a munkáltató köteles munkavállalót írásban tájékoztatni a munkakörbe tartozó feladatokról. (Emlékeztető az óra elejéről: Mt. 46. § (1) A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót d) a munkakörbe tartozó feladatokról, h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.) A d) pontos tájékoztatás maga a munkaköri leírás. (Célszerű és szokásos egyben a munkáltatói jogkör gyakorlóját is közölni.) Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

20 A munkaköri leírás 2. Csak a munkakör céljába tartozó feladatköröket lehet beleírni. A munkaköri leírás a munkakörbe tartozó feladatok bővebb, részletezőbb leírása (de még mindig általánosító jelleggel.) A munkakörtől eltérő foglalkoztatásra csak korlátozottan, rövid, átmeneti időre van lehetősége a munkáltatónak. Ha a munkáltató ettől el kíván térni huzamosabban, akkor abban meg kell állapodni a munkavállalóval. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

21 A munkaköri leírás 2. A munkakör módosítása egyúttal a munkaszerződés módosítása is, vagyis kötelező az írásbeliség. Nem munkaszerződés módosítás azonban, ha a munkakör célján belül más munkafeladatokat kap a munkavállaló. A munkakörbe tartozó feladatokról tájékoztat a munkáltató (ld. előbb.) Gyakori – bár érvénytelen és emiatt hibás – a szóbeli munkakör módosítás, ráutaló magatartással elfogadással. De: Emlékezzünk vissza az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozatoknál mondottakra: „Az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment.” Problémája: későbbi vita esetén bizonyítási nehézségek a megállapodás pontos tartalmáról. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

22 A konkrét munkafeladat meghatározása
A munkakörbe tartozó feladatokon belül az egyes konkrét végzendő munkafeladatokat a munkáltató – utasítási jogánál fogva – jogosult meghatározni, de csak a munkakör célján, keretein belül. Átmeneti jelleggel ettől azért van eltérés, de erről majd kicsit később… Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

23 Ismétlődő határozott idős portás Mfv.III.10.438/2012/4.szám
Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

24 Tényállás A felperes július 19-én határozott időre létesített munkaviszonyt az alperessel. Ezt a felek január 12-én határozatlan idejűre módosították. 2000. áprilisában az alperes közgyűlése úgy döntött, hogy a gondnok és a portás munkakört szétválasztják. Emiatt a felperes munkaköre megszűnt. Az új munkaköröket pályázat útján kívánták betölteni. A döntés értelmében az új rendszert először ki akarták próbálni, majd a tapasztalatok alapján véglegesíteni, majd kiírták a pályázatot, ami viszont elhúzódott. Majd a felek ezt követően a munkaszerződést májusában módosították, 4 hónapos határozott időben állapodtak meg. Majd október 1-jén és október 25-én 1-1 hónappal a munkaszerződést meghosszabbították. Az alperes november 29-én közölte a felperessel, hogy a következő napon lejáró szerződést - a portás munkakörre kiírt pályázat eredményére tekintettel - nem kívánja meghosszabbítani és a felperes részére háromhavi „ellátmány" kifizetéséről rendelkezett. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

25 Ismétlődő határozott idős munkaszerződés – Mfv. III. 10. 703/2012/4
Ismétlődő határozott idős munkaszerződés – Mfv.III /2012/4.szám – Tényállás folyt. A felperes bírósághoz fordult. Azt állította, hogy indokolatlan volt határozott időre módosítani a szerződését, valamint ezt hosszabbítgatni. A munkakörében lényegi változás nem volt, a pályáztatás pedig szerinte amúgy is szabálytalan volt. Véleménye szerint az egész azt a célt szolgálta, hogy a munkáltató „kényelmesen” szüntesse meg a jogviszonyát. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

26 A Kúria döntése felülvizsgálati eljárásban:
Az alperes közgyűlése által hozott, a felperes munkakörét érintő döntés végrehajtása érdekében az alperes a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme nélkül kezdeményezhette a munkaviszony határozott idejűvé alakítását és - a döntés végrehajtásának elhúzódása miatt - határozott idejű munkaszerződések megkötését is. A határozott idejű munkaviszony létesítéséhez fűződő munkáltatói jogos érdek fennállása köréből a munkaszervezet működtetését érintő, így a munkakörök szétválasztására irányuló döntések nem vonhatók ki. A felperesnek módjában állt a szerződés módosítás aláírását megtagadni, a további szerződések megkötésére irányuló ajánlatot elutasítani, a munkaviszony tartalmi elemének felperes által kifogásolt módosulását nem a munkáltató egyoldalú jognyilatkozatai eredményezték. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék