Közigazgatási jog 2. I. Levelező tagozat 2016.

Az előadások a következő témára: "Közigazgatási jog 2. I. Levelező tagozat 2016."— Előadás másolata:

1 Közigazgatási jog 2. I. Levelező tagozat 2016

2 Témakörök Ismétlés - hatósági tevékenység
A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. A hatósági eljárásjog kodifikációja A hatósági ügy (a törvény hatálya). Elsődlegesség – másodlagosság – szubszidiaritás Az alkotmányosság követelménye és az eljárási alapelvek A hatóságra vonatkozó általános rendelkezések: a joghatóság, a hatáskör (hatósági jogkör), az illetékesség, mindezek vizsgálata – áttétel, összeütközés, az eljárási kényszer, az ügyintézési határidő, a hatóság hallgatása, eljárás az illetékességi területen kívül, jogsegély, kizárás

3 1. A hatósági tevékenység I.
Hatósági jogkörrel felruházott közigazgatási szerveknek (hatóságoknak) Közhatalom birtokában végzett külső – hierarchián kívüli igazgatási tevékenysége, a jogalanyok – ügyfelek – minden típusát érinti, Rendeltetése - a jogszabályok érvényesítése, egyedi jogalkalmazó aktusokkal és egyedi jogérvényesítő cselekményekkel.

4 1. A hatósági tevékenység II.
Közhatalom: a közhatalommal rendelkező állami szerv, hatáskörébe tartozó ügyben, illetékességi területén mindenkire kötelező döntést hozhat, amelynek érvényesítése érdekében állami kényszert vehet igénybe Hatósági jogkör = jogszabályi felhatalmazás „külső” jogalannyal szemben egyedi közhatalmi aktus kibocsátására A felhatalmazás tartalma Mely ügyfelek milyen viszonyaiba avatkozhat be Milyen feltételek mellett Milyen eljárásban Milyen elnevezésű és tartalmú döntést hozhat

5 1. A hatósági tevékenység III.
Ügyfél – lehet, természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – az eljáró közigazgatási szervtől független, autonóm jogalany Mivel a hatóság közhatalmat gyakorol – a jog által erőteljesen szabályozott tevékenység – a hatalmi pozícióval szemben az eljárásjog teremt garanciákat Gyakorlása során jogviszonyok jönnek létre – eljárási és anyagi jogi jogviszonyok A hatósági jogalkalmazás során az eljárási jogviszonyok megelőzik az anyagi jogi jogviszonyokat

6 1. A jogérvényesítés módja a hatósági tevékenység során
A jogérvényesítés módját meghatározza az érvényesített jogszabály szabályozási módja A közigazgatási jog kétféle szabályozási módot alkalmaz Önkéntes jogkövetéssel érvényesülő – a jogszabály azzal betölti rendeltetését, ha jogalanyok azt betartva végzik tevékenységüket – a közigazgatás feladata – ellenőrizze a tevékenységet, s ha jogsértést tapasztal – gondoskodjék a jogszerű állapot helyreállításáról és szankciót alkalmazzon a jogsértővel szemben – felügyeleti típusú hatósági tevékenység Jogalkalmazással érvényesülő – a jogszabály csak akkor tudja betölteni a szerepét, ha a hatóság az egyedi ügyben alkalmazza, azaz konkrét ügyfelek számára jogokat, kötelezettségeket állapít meg határozatában – hatósági jogalkalmazás Gyakori a kettő kombinációja

7 A puding próbája I. A miniszterelnök kinevezi a megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat A városi képviselő-testület elfogadja a helyi építési szabályzatot A munkavédelmi felügyelő ellenőrzi az építkezésen a munkavédelmi szabályok betartását A Miniszterelnökség ellenőrzi a fővárosi kormányhivatal gazdálkodását A városi önkormányzat jegyzője telekadót vet ki A városi képviselő-testület idegenforgalmi adót vezet be A kormányhivatal törli a „A jövőért Egyesület” által fenntartott „Jó itt lenni Tanodát” a nyilvántartásból A tisztiorvos ellenőrzi a higiéniai szabályok betartását a „Jó falat” étteremben A Gazdasági Versenyhivatal bírságot szab ki a versenyszabályokat megsértő Rt.-re

8 A puding próbája II. A megyei rendőrfőkapitány parancsot ad a 85-ös út meghatározott szakaszán a fokozott közúti ellenőrzésre A megyei kormányhivatal megsemmisíti a járási hivatal jogsértő határozatát Az emberi erőforrások minisztere felmenti a gimnázium igazgatóját Az anyakönyvvezető bejegyzi a gyermeket a születési anyakönyvbe A községi önkormányzat megállapodik a magánorvossal a háziorvosi teendők ellátásra A NAV megyei igazgatósága adóbírságot szab ki A belügyminiszter megállapítja a megyei rendőrkapitányság költségvetését A kincstár vezeti a költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartását A KLIK meghatározza a városi gimnáziumban 2017-ben indítható osztályok számát

9 Közigazgatási eljárás, eljárásjog, eljárási jogviszony

10 Közigazgatási eljárás fogalma
Közigazgatási szervek által, meghatározott rendben végzett cselekvéssorozat, amelynek célja a közigazgatási aktusok előkészítése, meghozatala, végrehajtása. Elméletileg annyiféle eljárást lehet megkülönböztetni, ahány közigazgatási aktusfajta (cselekvésfajta) létezik, de ezek jogi szabályozottsága nagyon eltérő. Meg szoktak különböztetni: A közig. szerv eljárása során mely szervekkel személyekkel kerül kapcsolatba Külső eljárás Belső eljárás Milyen aktus kibocsátása, végrehajtása során folyik az eljárás Jogalkotási eljárás Hatósági eljárás Közigazgatási szerződés megkötésére irányuló eljárás Irányítási aktusok kibocsátására irányuló eljárás Belső igazgatási eljárások

11 Közigazgatási eljárási jog
Közigazgatási eljárásjog - azon jogi normák összessége, amelyek a közigazgatási eljárás cselekményeit, az eljárási cselekmények rendjét, az eljárásban résztvevők jogait és kötelezettségeit szabályozzák A közigazgatási eljárást, annak minden fajtáját kisebb, vagy nagyobb mértékben szabályozza a jog. Vannak olyan eljárások, amelyeket nem, vagy csak csekély mértékben szabályoz a jog, mert az eredményesség, gyorsaság, a körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás lehetőségének biztosítása érdekében a jogalkotó nem kívánja megkötni az eljáró szervek kezét (pl.:az együttműködési aktusok kibocsátása esetén, szerződéskötési eljárások) Az irányítási aktusok, belső igazgatási aktusok kibocsátására irányuló eljárás – belső normák (SzMSz-k) szabályozzák – a jog csak akkor szabályozza – ha az igazgatottak jogvédelme ezt megkívánja (pl.: ügyrendi szabályok, ügyviteli szabályok) Részletes jogi szabályozás – a közhatalom gyakorlása során folytatott eljárások Jogalkotási eljárás – jogalkotási törvény, házszabály, kormány ügyrendje Hatósági eljárás - magas szintű jogszabály által, nagyon részletesen és pontosan szabályozott.

12 Hatósági eljárásjog A jogalkotásban, szakirodalomban gyakran használják a közigazgatási eljárásjog fogalmat ebben a szűkebb értelemben kizárólag a hatósági eljárásjogot értve alatta Kettős funkciója van: a hatósági jogviszony alanyai között, a hatóság közhatalmi pozíciójának eredményeként fennálló egyenlőtlenséget kiegyensúlyozza. Olyan jogokat adjon az ügyfél számára, amelyek biztosítják, hogy az ügyfél a végrehajtható, kikényszeríthető határozat meghozatala előtt érvényesíteni tudja az érdekeit, hogy a hatóság az ügy összes körülményeit kellő gondossággal feltárva, az ügyfél jogait, jogos érdekeit is szem előtt tartva hozza meg döntését. Az eljárási jog garanciákat teremt ahhoz, hogy az ügyfél közigazgatási szervnek való ügybeli alávetettsége ne válhasson kiszolgáltatottsággá. Az eljárások standardizálása

13 Hatósági eljárásjog kodifikációjának szakaszai I.
Nincs szükség a közig. eljárás szabályozására, jó anyagi jogot kell alkotni, az ügyfél jogvédelmét a bírósági felülvizsgálattal kell biztosítani Kazuisztikus: ügyfajtákhoz rendelt anyagi és eljárási szabályok Részleges általánosítás: az eljárás egy szakaszának vagy mozzanatának általános szabályozás: pl. jogorvoslati rendszer egységesítése; idézés / iratbetekintés / indoklási kötelezettség / közlés stb. egységes szabályozása Részleges kodifikáció: egy-egy ügyfajta csoport vagy ágazat hatósági ügyeire egységes eljárási szabályok (pl. adózás rendje, gyámhatósági elj.) Általános (közös) eljárási kódex megalkotása 1925 – Ausztria XX. század második felében – terjed el szélesebb körben Európai egységesítési törekvések Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ajánlásai Európai Unió – tervezet

14 Hatósági eljárásjog kodifikációjának szakaszai II.
Fejlett jogrendszerekben – a közigazgatás törvény alá rendeltsége – már mindenütt szabályozott a közigazgatás eljárása – különös eljárási szabályok Vannak olyan államok, ahol általános eljárási kódexet nem alkottak, de alapvető garanciális eljárásjogi intézmények kodifikációja megtörtént (Pl.: Franciaország, Belgium, Anglia) Európai államok többségében van általános eljárási kódex, Az általános kódex és a különös eljárási szabályok viszonyát tekintve két modell: A különös szabályok az elsődlegesek – az általános kódex szubszidiárius Az általános eljárási kódex az elsődleges

15 A magyar kodifikáció fejlődése I.
1896: a közigazgatási bíróság felállítása 1901. évi XX. tc. A közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről: jogorvoslatok egységesítése 1929. évi XXX. tc. A közigazgatás rendezéséről 1933. évi XVI. tc. újraszabályozták a jogorvoslatokat 1937., Valló József , Szitás Jenő féle tervezetek 1949: a közigazgatási bíróság megszüntetése a kormány rendeletekkel szabályozott egyes eljárási kérdéseket 1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól (Et.) 1981. évi I. tv. – az Áe. átfogó reviziója (Áe.) 32/1990. (XII.22.) AB határozat évi XXVI. törvény a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről

16 A magyar kodifikáció fejlődése II.
2004. évi CXL. tv. – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) Az első Ket. novella – évi CXI. törvény – utána több, mint 700 helyen módosították A Kormány által benyújtott törvényjavaslatok – ÁKR, KPP.

17 A magyar hatósági eljárásjog szerkezete
Általános eljárási szabályok: Ket. Speciális eljárási szabályok: minden ügyfajtára külön-külön hatósági eljárási cselekményeket szabályozó normák - jogforrási szint: bármilyen jogszabály (ügyfajtánként lehet kötött a szabályozási szint) - speciális eljárási kódexekben (ld. pl. Art., Gyer.) vagy - az ügyfajtára vonatkozó anyagi és eljárási szabályok egy/több jogszabályban együtt

18 A hatósági eljárási jogviszony - előrehozott jogvédelem
A hatóság közhatalom birtokában, egyoldalúan dönt Egyensúlyhiány a jogviszonyban Az eljárásjog ad biztosítékokat az ügyfél számára a hatalommal való visszaéléssel szemben Kétféle szemlélet Jó anyagi jog + bírói út – angol, francia megoldás Már a közigazgatási alapeljárásban meg kell teremteni az eljárásjogi garanciákat – általános eljárási kódexek Az előrehozott jogvédelem jogi kerete a hatósági eljárási jogviszony

19 A hatósági eljárási jogviszony, mint kétoldalú jogviszony
Ügyfél Hatóság Közigazgatási szerv Jogképessége Általános jogképesség jogszabályban meghatározott rendben való létrehozás Hatósági jogkörrel való felhatalmazottság Konkrét jogképesség Joghatóság Hatáskör illetékesség Természetes személy, szervezet Jogképessége Általános jogképesség Természetes személy születésénél fogva Szervezet - jogszerűen létrehozott jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező Konkrét jogképesség ügyfélképesség Ügybeli érintettség

20 A hatósági jogviszony jellemzői
Szuprematív jogviszony : a hatóság hatalmi pozícióban van, de az eljárásjog jogokat biztosít az ügyfeleknek jogaik, jogos érdekeik érvényesítésére Eseti, időleges jogviszony – az eljárás megindításától a jogerős közigazgatási döntés közléséig tart Tárgya: a hatóság döntése, A jogviszonyban az ügyfelek jogait és kötelezettségeit a közigazgatási eljárásjog szabályozza - általános + különös eljárási szabályok

21 A közigazgatási hatósági eljárás alapelvei, hatósági ügy

22 Alapelvek Jogi alapelvek 1. Általános elvek joghoz kötöttség
törvény előtti egyenlőség – diszkrimináció tilalma anyanyelvhasználat jogellenes döntéssel szemben kártérítéshez való jog 2. Általános eljárásjogi elvek tisztességes eljáráshoz való jog jogorvoslathoz való jog tájékoztatáshoz való jog megalapozott döntés elve

23 3.Közigazgatási eljárási elvek
Jogi officialitás elve hatóság és ügyfél együttműködése jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme korlátozott nyilvánosság elve (iratbetekintési jog) b) Eljárásszervezési elvek - költségtakarékosság gyors és hatékony eljárás elve elektronikus ügyintézés elsődlegessége

24 A Ket. tárgyi hatálya – milyen ügyekben kell alkalmazni
Hatósági ügy A Ket. tárgyi hatálya – milyen ügyekben kell alkalmazni 12. § (2) Közigazgatási hatósági ügy (a továbbiakban: hatósági ügy): minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez, b) a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés – a fegyelmi és etikai ügyek kivételével – ha törvény valamely tevékenység végzését vagy valamely foglalkozás gyakorlását köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz köti. Tehát a Ket. hatósági eljárásokban alkalmazandó!!!

25 A Ket. hatálya alá nem tartozó közigazgatási ügyek
Nem közigazgatási hatósági ügy A hierarchikus igazgatás körébe tartozó eljárások A normatív aktusok kibocsátása körébe tartozó eljárások Közigazgatási szerződések létrehozására irányuló eljárások (kiv,: hatósági szerződés) A közigazgatási szerv polgári jogi, munkajogi jogviszony alanyaként jár el A közigazgatási szerv büntetőeljárás keretében jár el A közigazgatási szerv etikai eljárást folytat A közigazgatási szerv közbeszerzési eljárásban ajánlatkérőként jár el. Törvényességi felügyeleti aktusok ambivalens megítélése Hatósági intézkedések - szabályozatlanság

26 Közigazgatási szervek
A hatóságok rendszere Államigazgatási szervek Önkormányzati szervek Törvény, korm.rendelet által hatósági jogkörrel felruházott más szervek Közigazgatási szervek

27 Államigazgatási hatóságok
A) Központi szervek: minisztériumok, kormányhivatalok, központi hivatalok; autonóm jogállású államigazgatási szervek B) Területi államigazgatási szervek: Területközi, regionális államigazga-tási szervek Megyei államigazgatási szervek: kiépülhet alattuk körzeti, kistérségi szint (pl. rendőrség) Ált. hatáskörű: Megyei kormányhivatal

28 Helyi önkormányzati hatóságok
Önkormányzati hatósági ügyek Áll.ig ügyek Jogforrás: törvény vagy/és önk. rendelet Hatóság: Képviselőtestület/ közgyűlés Átruházott jogkörben: polgármester, közgyűlés elnöke, bizottság, önkormányzati társulás, a jegyző Jogorvoslat: önkormányzaton belül – képviselő-testület - bíróság Jogforrás: törvény, Korm.r. Hatóság: jegyző, polgármester; közgyűlés elnöke, polgármesteri hivatal ügyintézője Jogorvoslat – visszanyeri eredeti természetét – megyei kormányhivatal

29 Egyéb felhatalmazott szervek
Ket. 12.§ (3) bek. d) : „nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott egyéb szervezet, köztestület, vagy személy, amelyet (akit) törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet jogosít fel közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására” Pl.: közintézet (OGYI); szakmai kamarák; magán-állatorvos, légi jármű pilótája (hatósági intézkedési jog),

30 Köztestületek hatósági jogköre
Tagsági viszonyhoz kapcsolódó „közhatalmi” jogkör: „Ket. 12.§ (2) b): a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból törlés, ha törvény valamely tevékenység végzését vagy valamely foglalkozás gyakorlását köztestületi tagsághoz köti.” Kiv: fegyelmi és etikai ügyek Államigazgatási ügyek Törvényben vagy tv. felhatalmazása kiadott Korm. r.-ben meghatározott hatósági ügyfajták (pl.: építész kamara: tervezői tevékenység engedélyezése, a névjegyzék vezetése, őstermelői igazolvány, magán állatorvosi tev. eng.

31 A Ket. alkalmazhatósága hatósági ügyekben A Ket
A Ket. alkalmazhatósága hatósági ügyekben A Ket. és a különös eljárási szabályok viszonya 13. § (3) bek. – a törvény elsődlegessége, azaz a különös eljárási szabály a Ket. rendelkezéseitől kizárólag akkor térhetnek el, ha azt e törvény kifejezetten megengedi. A törvényi felhatalmazás több féle lehet: Nem kell alkalmazni a Ket.-et – kivett eljárások A Ket. egésze szubszidiárius, azaz a különös eljárási szabály az elsődleges, a Ket. csak akkor alkalmazandó, ha valamely eljárási kérdésről a különös eljárási szabály nem rendelkezik (21 ilyen ügycsoport) Általános szabály, hogy csak tv. térhet el (16 ügycsoport) Tv. és kormányrendelet is eltérhet (5 ügycsoport) Szubszidiárius a Ket. az EU általános hatályú aktusaihoz és az azok végrehajtásáról szóló belső jogszabályokhoz képest A Ket. egyes szabályai tartalmaznak felhatalmazást a különös szabálynak az eltérésre (pl. illetékességi okok) Általános felhatalmazás – kiegészítő szabályok alkotására

32 Kivett eljárások Az egész eljárás szabályozása a különös eljárási szabályozás tárgya, a Ket. egyáltalán nem alkalmazandó: a szabálysértési eljárásra, a választási eljárásra, a népszavazás előkészítésére és lebonyolítására, a területszervezési eljárásra, a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletével kapcsolatos eljárásra, a felsőoktatási felvételi eljárásra és az állampolgársági eljárásra – az állampolgársági bizonyítvány kiadásának kivételével – .

33 A Ket. egésze szubszidiárius
az iparjogvédelmi és a szerzői jogi eljárások, az államháztartás javára teljesítendő, törvényben meghatározott, illetve a Közösségek költségvetésével megosztásra kerülő kötelező befizetésekkel és a központi költségvetés, valamint az elkülönített állami pénzalap terhére jogszabály alapján juttatott támogatással összefüggő eljárások, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos eljárások, valamint a menedékjogi eljárás, a termékek és a szolgáltatások forgalmazására, illetve értékesítésére, valamint az ezekkel összefüggő kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó követelmények ellenőrzésével, illetve a piacszabályozással kapcsolatos eljárások, ideértve a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásával kapcsolatos eljárást is, a pénz- és tőkepiaci, a biztosítási, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári és a magán- nyugdíjpénztári tevékenység felügyeletével kapcsolatos eljárásban, valamint a versenyfelügyeleti és bejelentési eljárás,

34 A Ket. egésze szubszidiárius
az atomenergia alkalmazási körébe tartozó ügyekben, az audiovizuális médiaszolgáltatás nyújtására és a sajtótermék kiadására irányuló tevékenység felügyeletével, a médiaigazgatással, az audiovizuális médiaszolgáltatások és a sajtótermékek piaci felügyeletével, piacszabályozásával kapcsolatos eljárásban, a veszélyes létesítményekkel kapcsolatos eljárásban, valamint a társadalombiztosítás ellátásaival kapcsolatos eljárásban az adatvédelmi és titokfelügyeleti hatósági eljárásban, a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével kapcsolatos hatósági és szakértői eljárásokban, a jegybanki ellenőrzés során, a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti eljárásokban, valamint a forgalomban lévő magyar törvényes fizetőeszközről utánzat készítésével kapcsolatos eljárásokban kisajátítási eljárásokban, és a névváltoztatási eljárásban, a házasságkötési és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentésére irányuló eljárásban.

35 A puding próbája, feladatok
1. Az alábbi ügyek közül melyek a hatósági ügyek! - személyigazolvány kiállítása - iskolaigazgató kinevezése - környezetvédelmi bírság kiszabása - közlekedési szabálysértés miatt helyszíni bírság kiszabása - a városi képviselő-testület megállapítja az önkormányzat költségvetését - rendőr elővezeti az idézésre meg nem jelent tanút - telekadót megállapító határozat - út létesítésének engedélyezése - a vízművek engedélyezi a gerincvezetékre csatlakozást - anyakönyvi bejegyzés - BKV ellenőr bírságol - magániskola létesítésének engedélyezése - a miniszter rendeletet alkot - atomerőmű engedélyezése

36 Feladatok 2. A Ket. hatálya szempontjából minősítse az alábbi aktusokat! Melyek tartoznak a Ket. Hatálya alá, mely ügyekben elsődleges, illetőleg másodlagos a Ket. a) A járási hivatal megtagadja a jelzálogjog bejegyzését. b) A megyei kormányhivatal út létesítését engedélyezi. c) A Gazdasági Versenyhivatal megtiltja D. Kft.-nek a jogsértő reklám használatát. d) Az ügyész felhívást nyújt be a megyei kormányhivatal II. fokon megadott építési engedély ellen. e) Az ügyfél fellebbezése alapján a megyei jogú város közgyűlése helyben hagyja a polgármester egészségügyi ellátásra jogosító igazolványt megtagadó határozatát. f) A miniszterelnökséget vezető miniszter indítványozza a köztársasági elnöknél G. nagyközség várossá nyilvánítását g) A megyei állategészségügyi hatóság szakhatósági hozzájárulást ad a „Mancs” állatmenhely létesítésének engedélyezéséhez h) A Magyar Országos Közjegyző Kamara iránymutatást ad ki a közjegyzői közös irodák működési feltételeiről i) A rendőr elszállíttatja a tilosban parkoló autót. j) A kormánymegbízott a “Kis piszkos” étterem ellenőrzésére utasítja a közegészségügyi felügyelőt.  k) Az Országos Könyvvizsgálói Kamara kizárja tagjai közül J.K. könyvvizsgálót

37 Feladatok Az alábbi ügyek közül melyekben nem kell alkalmazni a Ket. szabályait ? (Húzza alá! ) - anyakönyvi kivonat kiállítása - körzeti orvos kinevezése - a népegészségügyi hatóság ellenőrzést végez egy magánvendéglőben - az Állami Számvevőszék ellenőrzi az önkormányzat gazdálkodását - tulajdon jog bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba - gázművek engedélyt ad gázkazán felszereléséhez - a jegyző építési engedélyt ad - köztisztasági szabálysértés miatt bírság kiszabása - tisztességtelen piaci magatartás megtiltása - a polgármester utasítást ad az ügyintézőnek

38 Feladatok Alkothat-e a jogalkotó a Ket. kogens szabályaitól eltérő rendelkezéseket? a) az adóigazgatási eljárás szabályozása során b) az építési igazgatás eljárási szabályainak megállapítása során Mi az eljárási alapelvek törvényi szabályozásának szerepe a jogalkalmazásban? Mit jelent az ügyfél jóhiszemű eljárásának kötelezettsége a közigazgatási eljárásban? - az ügyfél nem késleltetheti indokolatlanul az eljárást - az ügyfél nem járhat el rosszhiszeműen - kétség esetén a jóhiszeműségét az ügyfél köteles bizonyítani - az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére - a rosszhiszeműen eljáró ügyfél eljárási bírsággal sújtható - az ügyfél jóhiszeműségét vélelmezni kell - a rosszhiszemű ügyfél a többletköltségek megfizetésére kötelezhető - nem tagadhatja meg a nyilatkozattételt

39 Feladatok Használhatja-e a bolgár nemzetiséghez tartozó magyar állampolgár az anyanyelvét a közigazgatási eljárásban? Ha igen milyen feltételek mellett? Használhatja-e a német anyanyelvű német állampolgár ingatlanszerzés engedélyezési ügyében az anyanyelvét? Ha igen milyen feltételek mellett? Mit jelent az officialítás elve a közigazgatási eljárásban? - ha az ügyfél a kérelmét visszavonja, a hatóság minden olyan esetben hivatalból folytathatja az eljárást, ha azt közérdek indokolja - az eljárás hivatalból akkor indítható, ha arra jogszabály azt kifejezetten lehetőséget ad - a közigazgatási szerv a hivatalból indult eljárásban hivatalból állapítja meg a tényállást, kérelemre indult eljárásban viszont kötve van az ügyfél bizonyítási indítványához - a közigazgatási szerv hivatalból felülvizsgálhatja a saját határozatát - a hivatalból indult eljárásokban a végrehajtási eljárás elrendelésének is hivatalból van helye - a közigazgatási szerv mind a kérelemre, mind a hivatalból indult eljárásban maga állapítja meg a tényállást és határozza meg a bizonyítás kereteit - a végrehajtás megindításának minden eljárásban hivatalból van helye

40 A hatóságokra vonatkozó általános rendelkezések

41 A hatóságok jogképessége
Általános jogképesség: jogszabályi felhatalmazás hatósági jogkör gyakorlására Relatív jogképesség: felhatalmazás adott ügyben való eljárásra és döntésre – a joghatóság, a hatáskör és az illetékesség szabályozásával

42 Hatósági jogkör = jogszabályi felhatalmazás „külső” jogalannyal szemben egyedi jogalkalmazó aktusok kibocsátására A felhatalmazás tartalma Milyen ügyfajta? Kik a címzettjei? Milyen feltételek mellett bocsátható ki? Milyen elnevezésű hatósági aktus (cselekmény)? Mire jogosít, kötelez?

43 Joghatóság Különböző államok hatóságai közötti, nemzetközi munkamegosztás az államterület, az ügyfelek állampolgársága / székhelye és az alkalmazandó jog alapján. Ket: eltérő jogszabály hiányában magyar hatóságok járnak el: - Magyarországon, magyar ügyfelek ügyeiben, Magyarországon nem magyar ügyfelek ügyében, ha a magyar vagy az EU jogot kell alkalmazni; Törvény vagy kormányrendelet alapján külföldön a külpolitikáért felelős miniszter vagy a konzuli tisztviselő jár el

44 Hatáskör szabályozása a Ket-ben
Hatáskör: a közigazgatási szervek közötti szervtípusok és szintek szerinti munkamegosztás eredménye Ket: elvek a hatásköri szabályozáshoz A hatáskör joghoz kötöttsége - „jogszabály”: - I. [II. ] fokú hatóság kötelező szabályozása - hatáskörök önkormányzati hatósági ügyekben 2. Hatáskör-átruházás tilalma 3. Hatáskörelvonás tilalma 4. Hatásköri vitában a bíróság primátusának elve 2. Hak. elvonás tilalma:nyílt: más közigazgatási szerv dönt a szerv helyett, Burkolt, a döntés tartalmára vonatkozóan ad utasítást. A hak elvonás tilalma tkp. joghoz kötöttség negatív garanciája: nem hak. elvonás: felettes szerv eljárásra utasítja a szervet (hivatalbóli elj. esetén), jogértelmezési problémákban az ügytípusra vonatkozó szakmai állásfoglalás, iránymutatás, kiadmányozó utasítása, osztott hatáskör, együttdöntés: ennek figyelmen kívül hagyása viszont hak.elvonás!

45 Illetékesség Az azonos hatáskörű szervek közötti területi munkamegosztás a közigazgatásban, Általános illetékességi ok ügyfél állandó vagy ideiglenes lakóhelye, székhelye, telephelye + kisegítő szabály, ha az ügyfél külföldön van vagy a lakóhelye nem ismert Különös illetékességi okok: b) Az ügy tárgyát képező ingatlan fekvése, c) az ügy tárgyát képező tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják, vagy d) a jogellenes magatartást elkövették Sajátos illetékességi okok: e) megelőzési illetékesség f) kizárólagos illetékesség (különös eljárási szabályok) g) kijelölési illetékesség (pl. kizárás, illetékességi összeütközés esetén más eljáró szerv kijelölése)

46 A joghatóság, hatáskör, illetékesség vizsgálata
Joghatóságot, hatáskört, illetékességet az egész eljárásban folyamatosan vizsgálni kell! Ha nincs, vagy az eljárás során megszűnik hatáskör vagy az illetékesség: - az ügyet haladéktalanul át kell tenni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szervhez, és erről az ügyfelet egyidejűleg értesíteni kell - a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a közigazgatási szervnek nincs joghatósága, illetékessége, vagy hatásköre és áttételnek nincs helye - az eljárást meg kell szüntetni, ha az eljárás megindítása után szűnik meg az eljáró szerv joghatósága, illetékessége, vagy hatásköre, illetőleg maga az ügy. NINCS ÁTTÉTEL: - bírósághoz, - joghatóság hiányában külföldi hatósághoz

47 Ideiglenes intézkedés
A hatóság kivételesen joghatóság, hatáskör és illetékesség hiányában is intézkedhet: hivatalból köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral, a személyiségi jogok elháríthatatlan sérelmével vagy elháríthatatlan veszéllyel járna Az ideiglenes intézkedésről végzésben dönt, amelyet közölni kell az ügyféllel, a joghatósággal és hatáskörrel rendelkező illetékes hatósággal A hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság felülvizsgálja az ideiglenes intézkedés szükségességét és szükség esetén megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedést.

48 Hatásköri, illetékességi összeütközés
Pozitív: több közigaz-gatási szerv akar eljárni Negatív: egyik köz-igazgatási szerv sem akar eljárni Vitarendezés 1. A közigazgatási szervek kötelesek egymás között megkísérelni a megegyezést. 2. Ha a megegyezési kísérlet nem vezet eredményre, akkor

49 Hatásköri összeütközés esetén
Ket.: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Soron kívül, nem peres eljárásban jelöli ki az eljáró szervet. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek Illetékességi összeütközés esetén a legközelebbi közös felügyeleti szerv, ennek hiányában – a vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes a megyei kormányhivatal jelöli ki 15 napon belül az eljáró szervet. A végzés ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs Illetékességi összeütközés: egyszerű megoldás, közös felettes De megyei kormányhiv: horizontális koordinációs jogkör!Illetékességi összeütközés csak azonos típusú szervek között. Hatásköri összeütközés: csak különböző típusú szervek között AB - ök-i önállóság védelme. Eltúlzott szint, hatásköri bíróság kellene.

50 Hatásköri összeütközés a bíróság és a közigazgatási szerv között
Ha a bíróság megállapítja a saját hatáskörét vagy annak hiányát, vagy az ügy érdemében határoz, akkor az a közigazgatási szervre kötelező. Tkp. ez nem is hatásköri összeütközés, mert a bíróság a saját hatásköréről határoz.

51 Az ügyfél döntéshez való joga, a hatóság eljárási kötelezettsége
Az eljárási kötelezettség alkotmányi alapja - alkotmányos alapjog Alaptörvény XXIV. Cikk (2) bek. – mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék Alanyi jog Kérelemre induló eljárásokban – az ügyfél anyagi jogban biztosított jogainak érvényesítését szolgálja Hivatalból indított eljárásokban – a jogbiztonság garanciája Az alanyi jog érvényesülését biztosítja a hatóság eljárási kötelezettsége

52 Az eljárási kötelezettség tartalma
Ket. 20. § (1) bek. - A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén, valamint kijelölés alapján köteles eljárni. A hatóság hatáskörébe és illetékességébe tartozó ügyben áll fenn Nem az eljárás megindítására irányuló kötelezettség – döntési kötelezettség A megindult eljárásokban terheli a hatóságot Kérelemre indult eljárás – a kérelem benyújtásával Hivatalból indult eljárás – az első eljárási cselekménnyel indul Ügyintézési határidőn belül áll fenn– az eljárási kötelezettséget a jogszabályban meghatározott ügyintézési határidők teszik reálissá

53 Ügyintézési határidők I.
Subszidiárius szabályok Rövidebbet bármely jogszabály Hosszabbat törvény, kormányrendelet Általános ügyintézési határidő az eljárást lezáró döntés (határozat, megszüntető végzés) meghozatalára - 21 nap Irányadó az I. fokú, fellebbezési, felügyeleti eljárásra egyaránt Kezdete: Kérelemre indult eljárásban – a kérelemnek a hatósághoz való megérkezését követő nap Hivatalból indult eljárásban – az első eljárási cselekmény Fellebbezési, felügyeleti és a megismételt eljárásban az iratoknak ez eljáró szervhez való megérkezést követő nap Kivétel a sommás eljárás!!

54 Ügyintézési határidő II.
Speciális határidők Sommás eljárásban – az eljárás megindulását követően azonnal, de legfeljebb 8 napon belül meg kell hozni és közölni a döntést Soron kívüli ügyintézés: - lehető legrövidebb határidőn belül Kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el a közbiztonság érdekében egyébként szükséges Szakhatósági eljárás – 15 nap Testületi szerv – 21 nap, ha ez nem lehetséges az azt követő első testületi ülés, legfeljebb 2 hónap Eljárási cselekmények – 8 nap

55 Sommás eljárás Feltételei: Jellemzője: Függő hatályú döntés tartalma:
A kérelemre indult eljárásban, ha a kérelem, annak mellékletei és a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott Nincs ellenérdekű ügyfél Az ügyre irányadó ügyintézési határidő nem éri el a két hónapot (60 napot) Jellemzője: Az eljárás megindításától számított 8 napon belül az eljárást lezáró döntést kell hozni ha ilyen döntés nem hozható – függő hatályú döntés Függő hatályú döntés tartalma: a) az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot a hatóság köteles a kérelmező ügyfél részére megfizetni; b) a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól; c) a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti. A döntéshez akkor kapcsolódnak joghatások, ha a kérelem beérkezését követő két hónap elteltével a hatóság a hatósági ügy érdemében nem döntött és az eljárást nem szüntette meg.

56 Ügyintézési határidő III.
Az ügyintézési határidő nyugszik – ezen eljárási cselekmények időtartama nem számít be az ügyintézés időtartamába - olyan esetek, amelyekben nem az eljáró hatóságon múlik, hogy az adott cselekményre mennyi időn belül kerül sor: a hatásköri vagy illetékességi vita eldöntésének időtartama, a jogsegélyeljárás időtartama a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, a szakhatóság eljárásának időtartama, az eljárás felfüggesztésének időtartama, a bizonyítékok ismertetésének (70. §) időtartama, a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama, a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő, a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, a kérelmező ügyfelet az eljárási költség előlegezésére kötelező döntés közlésére irányuló intézkedéstől az annak teljesítéséig terjedő idő hatósági közvetítő kirendelése esetén a hatósági közvetítés időtartama, de legfeljebb nyolc nap.

57 A közigazgatás hallgatása
Hallgatás – silence de l’administration ha a közigazgatás ügyintézési határidőn belül nem dönt illetékességi területén a hatáskörébe tartozó ügyben, Két formája van A közigazgatásnak eljárási kötelezettsége van – a hallgatás jogsértés - ez az általános szabály Legális hallgatás – a hatóságnak - jogszabályban meghatározott valamely jog megszerzésére irányuló eljárásban – jogszerű lehetősége van a hallgatásra

58 Jogvédelem a hallgatás ellen
A különböző jogrendszerekben alkalmazott megoldások A hallgatás=belegyezés - nem lehet általános megoldás – kivételesen alkalmazzák A hallgatás=elutasítás – francia megoldás – jogorvoslattal lehet élni ellene Speciális kereset a bírósághoz – pl.: angol jog mandamus kereset Az ügy elvonása az eljáró hatóságtól - pl.: osztrák jogban volt Bírság Áe. – felügyeleti eljárás – a felettes szerv eljárásra utasít 72/1995. (XII. 15.) AB határozat – alkotmányellenes mulasztást mondott ki – a felügyeleti szerv utasítása nem nyújt elegendő jogvédelmet az ügyfélnek 1997. január 1-jén lépett hatályba az az Áe. módosítás – alapjává vált a Ket. szabályozásának – alkalmazta valamennyi megoldást.

59 Legális hallgatás I. Két esetköre van [Ket. 71. § (2), (5)-(6) bek.]
Hallgatás = beleegyezés A határozathozatal mellőzése az ügyfél gyakorolhatja a kérelmezett jogot, ha a hatóság határidőben nem hoz döntést, illetőleg ha a szakhatóság határidőn belül nem ad állásfoglalást, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. Feltételei: az ügyfél kérelmére indult eljárásban, ha az ügyfél kérelme valamely jog megszerzésére irányul nincs ellenérdekű ügyfél sommás eljárásban – hatályba lép a függő hatályú döntés nem sommás eljárásban, ha törvény nem zárja ki

60 Legális hallgatás II. 2. A határozathozatal mellőzése
A hatóság a határozathozatalt mellőzi: ha a jogszabályban meghatározott jogosultak pénzbeli ellátásának – mérlegelés nélkül – jogszabályban meghatározott mértékre emelésére irányul az eljárás; ha jogszabályban biztosított jogosultság gyakorlásának kizárólag az ügyfél erre irányuló kérelmének benyújtása a feltétele (bejelentéshez kötött tevékenységek). A legális hallgatásnak azokban az eseteiben, amikor az ügyfél által kérelmezett jogosultság a hatóság határozatának hiányában is gyakorolható, a jog megszerzését, a jogosultság jogszerű gyakorlását a hatóságnak – hatósági bizonyítvánnyal - igazolnia kell.

61 A jogellenes hallgatás jogkövetkezményei I.
Hatályos hazai megoldás - vegyes felügyeleti eljárás +bírói út Általános szabályok: A felügyeleti szerv 8 napon belül kivizsgálja a mulasztás okait Az eljárás lefolytatására utasít Új határidő elmulasztása – másik azonos hatáskörű hatóságot jelöl ki + fegyelmi eljárást kezdeményez a vezető ellen Ebben az esetben a fegyelmi eljárás lefolytatása kötelező és az eljárás hatóságot terhelő költségeit a mulasztó hatóság viseli

62 A jogellenes hallgatás jogkövetkezményei II.
2. Speciális esetek Kizárólagos hatáskör, hatósági igazolvány, bizonyítvány, nyilvántartás – nem lehet az ügyet elvonni Eljárásra utasít + fegyelmi eljárást kezdeményez 15 napon belül köteles az utasított eleget tenni Önkormányzati hatósági ügy A megyei kormányhivatal felhívja (nem utasítja!) eljárási kötelezettségének teljesítésére a mulasztó önkormányzati hatóságot Legkésőbb 21 napon belül köteles lefolytatni az eljárást

63 A jogellenes hallgatás jogkövetkezményei III.
3. Bírói út - valódi jogorvoslat Ha nincs felügyeleti szerv Ha a felügyeleti szerv sem intézkedik Ha az önkormányzati hatóság a kormányhivatal felhívására sem tesz eleget kötelezettségének A bírósághoz fordulás joga az ügyfél joga, önkormányzati hatósági ügyben a kormányhivatal is fordulhat a bírósághoz Közigazgatási és munkaügyi bíróság Nem peres eljárásban évi XVII. tv. Megfellebbezhető végzésben az eljárás lefolytatására kötelez

64 A jogellenes hallgatás jogkövetkezményei IV.
4. Költségvetési következmények Illeték, díj visszafizetése az ügyfélnek Illetéknek, eljárási díjnak megfelelő összeg megfizetése a központi költségvetésnek A felügyeleti szerv erre kötelezheti 5. Ügyész Közérdekvédelmi feladatkörében a évi CLXIII. tv. alapján felhívással élhet. Ha a felhívásban megállapított határidő eredménytelenül telik el az ügyész bírósághoz fordulhat. 6. Ha mulasztás az ügyfélnek kárt okoz – közigazgatási jogkörben okozott kár címén polgári jogi kártérítés (Alaptörvény XXIV.cikk (2) bek., Ptk.)

65 Kizárás I. Az Alaptörvény XXIV. cikkében megfogalmazott
részrehajlástól mentes, tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésének biztosítéka Kizáró okok: Abszolút – az ügyintéző, a hatóság nem járhat el, mérlegelés nélkül ki kell zárni Relatív – a döntésre jogosult mérlegelési jogkörében dönt a kizárásról

66 Kizárás II. Abszolút kizáró okok
1. Nem vehet részt az ügy intézésében az a személy Akinek jogát jogos érdekét az ügy érinti Az eljárás egyéb résztvevőjeként vesz részt az ügyben II. fokú, ill. felügyeleti eljárásban az aki az I. fokú eljárásban bármilyen minőségben részt vett 2. Nem vehet részt az ügy intézésében az a hatóság Amelynek jogát jogos érdekét az ügy érinti - A hatóság nem válik kizárttá amiatt, mert a határozatban megállapított fizetési kötelezettség teljesítése az általa megjelölt számlára történik Amelynek vezetőjével szemben kizáró ok áll fenn 3. Jegyző nem vehet részt - olyan ügy intézésében, amelyben a saját önkormányzata, vagy annak szerve az ügyfél Relatív kizáró ok: Nem vehet részt az eljárásban, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható

67 Kizárás III. A kizárás kezdeményezése
a kizáró ok fennállását köteles jelenteni Az ügyintéző a szerv vezetőjének A hatóság a felügyeleti szervnek Ügyfél A tudomásra jutástól számított 8 napon belül ha nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon ügyintéző ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, a kizárást megtagadó végzésben bírságolható Döntés a kizárásról: Szerv vezetője – ügyintéző – másik ügyintézőt jelöl ki Felügyeleti szerv – másik hatóságot jelöl ki Hatósággal szemben fennálló Szerv vezetőjével szemben fennálló kizáró ok esetén, ill. Nincs a hatóságnál megfelelő szakképzettséggel rendelkező ügyintéző Ha nincs kijelölhető másik, azonos hatáskörű hatóság az a hatóság jár el, amelyikkel szemben kizárási ok áll fenn az ügyfelet haladéktalanul, de legkésőbb a kizárási ok felmerülésétől számított nyolc napon belül értesíteni kell a kizárás fennállásáról, és tájékoztatja az irányadó eljárási rendről. a hatóság határozatát és önálló jogorvoslattal megtámadható végzését a felügyeleti szerv vezetőjével is közli.

68 Feladatok A környék lakói panaszt nyújtottak be a városi önkormányzat jegyzőjéhez, amelyben előadták, hogy a „Méhecske” Kft. hulladéktelepe bűzt áraszt, nyitott teherautókon szállítják a hulladékot, ezért az utca állandóan szemetes, a szemétszállítás éjjel nappal és hétvégén is folyik, ez zavarja a nyugalmukat. A jegyző a jogszabály értelmezése alapján arra a következtetésre jutott, hogy az eljárásra a környezetvédelmi hatóság jogosult. Ezért a panaszt áttette a kormányhivatal környezet-, természetvédelmi főosztályához. A környezetvédelmi hatóság álláspontja szerint a jegyző feladata az eljárás lefolytatása. Kérdés: mely szerv jogosult a két szerv vitájában dönteni? A városi képviselő-testület áttekintette a rendezési tervek érvényesülésének a helyzetét a városban. Ennek során megállapította, hogy a jegyző a rendezési tervtől és a helyi építésügyi szabályzattól eltérő építkezésre adott építési engedélyt K.J.-nak. Ezért a képviselő-testület utasította a jegyzőt, hogy a jogszabálysértő építési engedélyt vonja vissza. Értékelje a képviselő- testület határozatát! Jogszerűen határozott-e a képviselő-testület az ügyben ? Mi a jogkövetkezménye annak, ha a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv a törvényes elintézési határidőn belül nem hoz döntést az ügyben? a) az ügyfél fellebbezéssel élhet b) a felettes szerv magához vonhatja és eldöntheti az ügyet c) a felettes szerv a határozat meghozatalára utasíthatja az eljáró szervet d) semmi, mert a közigazgatási szervnek a Ket. alapján nincs eljárási kötelezettsége

69 Feladatok 1.Az alábbi eljárási cselekmények közül melyek időtartama alatt nyugszik az ügyintézési határidő? - a szakértői vélemény elkészültének időtartama - nemzetközi jogsegély időtartama - a határozat tervezet elkészítésének időtartama - helyszíni szemle időtartama - idegen nyelven benyújtott iratok fordításának időtartama - a tanú idézése és meghallgatása között eltelt idő - a szakhatóság eljárásának időtartama - a hatósági közvetítő eljárásának időtartama - a jogutódlás tárgyában való döntés időtartama 2. Az ügyfél május 23-án nyújtotta be építési engedély iránti kérelmét a C. járási hivatalhoz. Az ügyben a mai napig nem született döntés. Az ügyfél az ügyészséghez és a megyei kormányhivatalhoz fordult a döntés érdekében. Mit tehetnek ezek a szervek annak érdekében, hogy az ügyben döntés szülessen? 3. Melyik bíróság, milyen eljárásban és milyen esetekben jogosult a közigazgatás hallgatása miatt eljárni?

70 Feladatok Mely szervhez fordulhat az ügyfél és mit tehet az intézkedésre jogosult szerv az ügyfél beadványa alapján, ha a) a városi képviselő-testület szociális bizottsága nem dönt az eljárási határidőn belül a települési szociális támogatás iránti kérelem elbírálásáról b) a járási hivatal, mint földügyi hatóság az ügyintézési határidőn belül nem jegyzi be a tulajdonváltozást az ingatlan-nyilvántartásba c) a városi jegyző a megyei kormányhivatal utasítása ellenére sem bírálja el az ügyfél építési engedély iránti kérelmét d) a Közép Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság nem dönt vízjogi engedélyezési ügyben az ügyintézési határidőn belül és az ügyfél panasza alapján az Országos Vízügyi Főigazgatóság sem jár el