Alaplapok

Az alaplap egy többrétegű nyomtatott áramköri lap, amelyen az egyes elemek fogadására több különböző méretű és alakú csatlakozó, illetve néhány előre beépített eszköz helyezkedik el. Ezek az elemek, illetve a kialakított csatlakozók eleve meghatározzák, hogy az alaplap milyen processzort tud be fogadni, milyen frekvencián dolgozik, mekkora a RAM memória, hány és milyen fajtájú bővítőkártyahely található rajta, milyen a felhasználható memória típusa és maximális mérete stb.

Az alaplapon olyan csatlakozók is találhatók, amelyek a „külső” kapcsolatokra szolgálnak pl.: Tápfeszültség Lila PS/2 a billentyűzet, zöld PS/2 az egér számára 2-4 (ritkán több) USB 1.1/2.0/3.0 3 vagy több 3,5 mm-es jack hangszóró kimenet(ek), vonali bemenet (line-in) és mikrofon (mic) bemenet integrált VGA esetén D-SUB, és/vagy DVI integrált hálózati kártya esetén általában 1 db RJ-45 UTP csatlakozó egyre ritkábban: 1 db párhuzamos nyomató port, 1 vagy 2 db soros port

Az ATX szabványú számítógép-házak elterjedésével, és gyakorlati egyeduralommá vált.

Az alaplapi buszrendszer a processzor és a kártyák közötti kommunikációt szolgálja. A leggyakoribb a PCI buszrendszer. Legújabban kifejlesztett AGP busz a grafikus sebesség további növelését szolgálja.

A PCI csatlakozók rövidek (10 cm körül), általában feketék vagy vajszínűek, a bennük látható réz csatlakozók minden más busznál sokkal sűrűbben helyezkednek el. PCI busszal forgalmaznak videokártyát, hálozati kártyát, hangkártyát. Gyakran semmi szükség a PCI nagy teljesítményére egy-egy kártyánál: de ez a szabvány.

Alaplap vásárlásakor a legfontosabb információt a processzor és a chipset szolgáltatja. A chipset tulajdonképpen néhány IC (integrált áramkör), ami az alaplap működésében kulcsfontosságú. A nagy elektronikai gyártók készletben kínálják ezen alaplapi vezérlőáramköreiket, melyek a legtöbb esetben az alaplapra vannak építve. A következő lényeges információ, a gyártó. Hiszen a gyári paraméterek teljesülése mellet nagyon fontos a megbízhatóság, a stabilitás, és ezen szempontok teljesülését csak a bevált márkák garantálhatják. Ahány processzor - annyiféle feszültséggel üzemel. Kulcsfontosságú, hogy a megfelelő feszültségszintet állítsuk elő a processzornak. Az alaplap kézikönyvében erről részletes leírást találunk.

Nem minden alaplap képes minden processzort lekezelni Nem minden alaplap képes minden processzort lekezelni. Bizonyos alaplapok csak bizonyos frekvenciájú órajelet képesek maximálisan előállítani, mely nem éri el a processzor lehetőségeit. Ha külön vásárolunk alaplapot és processzort, ennek feltétlenül járjunk utána!

Vége