A Magyar Köztársaság Kormányának stratégiája az egész életen át tartó tanulásról

Alapvető célok és követelmények A stratégia komplex fejlesztési program, amelynek fő célja cselekvési és támogatási irányokat meghatározni Az európai közösséghez, a fejlett országokhoz való felzárkózáshoz, a tudásalapú társadalom eszközeivel; A gazdaság versenyképességének folyamatos javításához, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtéséhez, a potenciális munkavállalók tanulásához és foglalkoztatásához szükséges készségek, képességek és képzettség megszerzésével;

A gazdasági fejlődés egyenetlenségéből fakadó területi munkaerő-ellátottsági és minőségi különbségek mérséklése érdekében az oktatás, képzés feltételeinek differenciált fejlesztésével; A leghátrányosabb helyzetű rétegek és csoportok teljesebb munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedéséhez, a foglalkoztatásukhoz szükséges készségek és képzettség megszerzésével; Az eredményesebb oktatási, képzési intézmény-, eszköz- és módszer-fejlesztéshez, valamint a tanulási lehetőségekhez való fizikai és virtuális hozzáférés támogatásához minden állampolgár számára, a finanszírozási rendszer hatékonyságának növelésével.

a társadalmi esélyegyenlőség megvalósítását; Az egész életen át tartó tanulás feltételrendszerének fejlesztése során az alábbi követelményeket szükséges szem előtt tartani: a társadalmi esélyegyenlőség megvalósítását; Az oktatási, képzési rendszer legyen átlátható vissza nem térítendő források biztosítása – az egyéni teherviselő-képességre és élethelyzetre tekintettel A közoktatási, a szakképzési, a felsőoktatási és a felnőttképzési törvény hatékonyan elősegítsék az egész életen át tartó tanulás fejlesztését; a társadalmi partnerség érvényesítésére.

A munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok célzott támogatása intézkedések az alacsony – legfeljebb általános iskolai – végzettséggel rendelkező fiatalok és felnőttek számára ösztönző programok kidolgozása; a fogyatékossággal élő emberek számára ösztönző programok kidolgozása és bevezetése a szakképzettség megszerzése és munkaerő-piaci sikerességük fokozása, illetve munkavállalási lehetőségek bővítése céljából; a roma népesség számára folyamatosan működő célprogramok kidolgozása és bevezetése a magas lemorzsolódás, az alacsony iskolai végzettségűek számának csökkentése, illetve a szakképzettség iskolai vagy iskolarendszeren kívüli megszerzése érdekében;

A gyesről, gyedről visszatérők számára továbbképző vagy átképző, illetve szakképesítést, felnőttképzési szolgáltatásokat nyújtó célprogramok kidolgozása; Az egyéb szempontból hátrányos helyzetűek (migránsok, hajléktalanok, börtönviseltek, stb.) számára olyan célprogramok kidolgozása és bevezetése – az egyéni és a képző intézmények érdekeltségének ösztönzésével.

Az oktatási – képzési rendszer hozzáigazítása a gazdaság igényeihez A szakmarendszer kialakítása az EU-ban minden állam saját feladata. Korszerűsíteni kell az iskolai és az iskolarendszeren kívüli képzésbe megszerezhető, állam által elismert szakképesítéseket; Meg kell teremteni az állam által el nem ismert szakképesítések hazai elismerési és egyenértékű beszámítási rendszerét, összehangolva az EUROPASS rendszerrel; A pályaorientációs ismeretek és képességek fejlesztéséhez a pályainformációs tanácsadó hálózat szélesítése; Ösztönözni kell a felsőoktatási, valamint szakképzési intézmények és a gazdaság szereplői közötti kapcsolat erősítését;

Az oktatás és képzés tartalmi és módszertani fejlesztése oktatási és képzési programok és szolgáltatások választékának fejlesztése Korszerű, moduláris, illetve kompetencia-centrikus módszerek és tananyagok fejlesztése, egyéni, illetve nyitott tanulási utakat biztosító programrendszerek, módszerek és tananyagok kidolgozása. A pedagógusképzési és – továbbképzési rendszer átfogó modernizálása annak érdekében, hogy a pedagógusok és képzők elsajátíthassák azokat a készségeket, kompetenciákat, módszertani, valamint tárgyi tudást, amely lehetővé teszi számukra a változó igényekhez igazodó megújult tudástartalmak eredményes átadását. Távoktatási rendszerek és programok, illetve a learning programok és tananyagok fejlesztése célcsoportok, illetve képzési feladatok szerint differenciálva.

Az oktatás-képzés minőségének fejlesztése A minőségbiztosítás és minőségirányítás fejlesztése. Az iskolarendszerben már korábban elkezdődött minőségfejlesztési folyamatokat is ki kell terjeszteni és általánosan bevezetni (pl.: Comenius 2000, ISO). Az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli oktatási és képzési információk rendszerszerű fejlesztése szükséges. Támogatni szükséges az innovációs tevékenységet; a közép- és hosszú távú intézkedések kidolgozásához.

A hangsúly a kompetenciák fejlesztése Az alapkészségek: a modern társadalom viszonyai között történő tevékenységhez szükséges készségek összessége, úgy, mint írás, olvasás, számolás, kommunikáció (IKT, idegennyelv-tudás) döntésképesség, munkaszervezetben való részvétel képessége, önálló tanulási képesség, egészségtudatosság, stb. A kulcskompetenciák: az alapkészségeket kiegészítő azon kompetenciák összessége, amelyek az egyént képessé teszik arra, hogy új tudásra tegyen szert, illetve hogy tudását az új követelményekhez hozzáigazítsa, tudását, készségeit a tanuló szervezetek követelményeihez igazítsa és hozzájáruljon a tanuló szervezetek kibontakozóban lévő új formáihoz, alkalmazkodjon a változó életpálya kilátásokhoz, s az egész életen át tartó tanulás révén növelje mobilitását.

(Az EU által azonosított kulcskompetenciák: az anyanyelven való kommunikáció képessége, matematikai készségek, idegen nyelven való kommunikáció képessége, természettudományi és műszaki alapkészségek, informatikai készségek, a tanulás tanulásának készsége, interperszonális és állampolgári készségek, alkalmazotti készségek, vállalkozói készségek, általános műveltség.)

AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE Az egész életen át tartó tanulás fogalma: „Az egész életen át tartó tanulás az iskolai előkészítéstől a nyugdíj utáni korig terjedően magába foglal minden formális, nem-formális és informális tanulást. Tehát az egész életen át tartó tanulás fogalmába minden olyan tanulási tevékenység beleértendő, amely tudás, készségek és képességek fejlesztése céljából történik, személyes, állampolgári, társadalmi és/vagy foglalkoztatási szempontból”. (Az Európai Tanács (2002/C 163/01) az egész életen át tartó tanulásról)

LLL alapelvei a „tanulás Európájának valóra váltásához” A tanuló állampolgár igényeinek középpontba helyezése. Megfelelő erőforrások biztosítása. Az oktatáshoz való hozzáférés, a tanulás lehetőségének biztosítása, társadalmi befogadás. A tanulási kultúra kibontakoztatása a teljes népesség körében. Törekvés a kiválóságra. Partnerségen alapuló fejlesztés az érintettekkel közösen. EB nyilatkozata 2001-ben

adatok Néhány ország adata: Lengyelország: 8,2 % Szlovénia: 6,1%. Munkanélküliség EU átlag 2009 július: 8,9%. Egy év alatt a növekedés: 2,5%. Hazánk: 10,3%. Néhány ország adata: Lengyelország: 8,2 % Szlovénia: 6,1%. Szlovákia:11,7%. Észtország:17%. Nyilvántartott álláskeresők száma 2009. I. félévében 549 ezer fő hazánkban.

MAKROGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK A magyar társadalom jellemzője: alacsony munkaerő-piaci aktivitás. Alacsony az aktív korú magyar népesség foglalkoztatása (2002-ben a 25-64 éves férfiak 71%-as, nők 56%-a foglalkoztatott, OECD átlag 81 és 62%.) 2009-ben az EU országok foglalkoztatási rátája 64%, nálunk jelentős a visszaesés a gazdasági világválság hatására: 55,1%, az EU országok közül a legalacsonyabb. A munkanélküliség EU átlaga 2009-ben (július) 8,9%, hazánk 10,3% (1 év alatt nálunk a növekedés 2,5%). A nyilvántartott álláskeresők száma 2009. I. félévében hazánkban 549 ezer fő.

Makrogazdasági kihívások A hazai humánerőforrás állapota I. alacsony foglalkoztatottsági arány* magyar foglalkoztatási ráta 57,0% EU ráta 64,3 % A Nemzeti Foglalkoztatási akcióterv szerinti célkitűzés 2006. évre 59% 2010. évre 63% Foglalkoztatási ráta = a foglalkoztatottak aránya az aktív népesség %-ban

Makrogazdasági kihívások A hazai humánerőforrás állapota II. Magas inaktivitás! * = a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv célkitűzése

Makrogazdasági kihívások A hazai humánerőforrás állapota III. Az általános iskolát el nem végzettek foglalkoztatottsága alacsony! 37,4% Ebből nők 32,7% férfiak 44,3 %

Makrogazdasági kihívások IV. a munkaerőpiacról kiszorulók csoportjai alacsony iskolai végzettségűek hátrányos helyzetű településen élők szakképzetlenek megváltozott munkaképességűek, fogyatékkal élők alacsony iskolai végzettségű romák GYES-ről, GYED-ről visszatérni kívánók pályakezdők

Makrogazdasági kihívások V. Strukturális feszültségek növekedése a munkaerő-kereslet és kínálat között.

Hazai humánerőforrás állapota A népesség és a munkanélküliek iskolai végzettsége Forrás: KSH Népszámlálás, Forrás: Foglalkoztatási Hivatal

Hazai humánerőforrás állapota A foglalkoztatottak iskolai végzettsége

Hazai humánerőforrás állapota A foglalkoztatottak képzésbe jutása Forrás: EUROSTAT-KSH-FMM, CVTS2

Hazai humánerőforrás állapota A képzésekre fordított költségek a munkaerőköltség arányában Forrás: EUROSTAT-KSH-FMM, CVTS2

Hazai humánerőforrás állapota A munkanélküliek iskolai végzettsége Forrás: Foglalkoztatási Hivatal

A felnőttképzésben résztvevők megoszlása korcsoportok szerint Forrás: FMM, felnőttképzési statisztika (OSAP 1665)

adatok Alacsony az általános iskolát el nem végzett, vagy legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak aránya – az általános iskolát végzettek közül csak minden harmadik foglalkoztatott. Erős a foglalkoztatottság és az iskolai végzettség közötti kapcsolat – a középfoknál alacsonyabb végzettségű 55-64 éves korosztályú férfiak közül csak minden ötödik foglalkoztatott (22%), a felsőfokú végzettségűek hasonló korosztályának 64%-a foglalkoztatott.

adatok Ugyanakkor más országokhoz képest különösen alacsony az általános iskolát el nem végzettek és a legfeljebb általános iskolát végzettek (nemzetközi összehasonlításban ISCED 1 és 2 szintű iskolázottsággal rendelkezők) foglalkoztatottsági aránya is. Ez azt jelzi, hogy a társadalom egy csoportja a tankötelezettség 11 éve alatt sem sajátítja el a foglalkoztathatósághoz szükséges alapvető kompetenciákat, vagy egyéb okokból szorul ki a munkapiacról. A 25-64 év közötti legfeljebb általános iskolát végzettek közül csak minden harmadik foglalkoztatott.)

Nemzetközi Hazai mutató Nemzetközi Hazai mutató adatok Az életkor előrehaladtával a foglalkoztatottság és az iskolai végzettség kapcsolata –feltehetően az ismeretek megújítására való képességgel összefüggésben – erősödik. felsőfokú végzettségű 55-64 éves korosztály Nemzetközi Hazai mutató 72% 64%, Középfokúnál alacsonyabb végzettségű 55-64 éves korosztály Nemzetközi Hazai mutató 52% 22%

Melyek a magyar társadalom legsúlyosabb problémái? Öregedő népesség: munkaerő-utánpótlási problémák. Az alacsony születési ráta a lakosság rossz egészségi állapota és a korai halálozás gyakorisága miatt egy európai összehasonlításban is kedvezőtlen szerkezetű népességre hárul majd a közszolgáltatások, a társadalombiztosítás és a nyugdíjrendszer működtetése. Mit tudunk a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáról? A hátrányos helyzetű csoportok alacsony munkaerő-piaci részvétele: Különösen nehéz helyzetben vannak azok a hátrányos helyzetű csoportok, akik megfelelő képzettség nélkül nem tudnak megfelelni a munkaerő-piac által támasztott követelményeknek. A munkanélküliség által veszélyeztetett csoportok bekapcsolása az egész életen át tartó tanulásba ezért különös jelentőséggel bír.

KIK A HÁTRÁNYOS helyzetűek? A hátrányos helyzetűek különösen az alábbi társadalmi csoportokból kerülnek ki: romák, migránsok (külföldi letelepedők), nők, alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, megfelelő szakképzettséggel nem rendelkezők, idő előtti iskolaelhagyók, hátrányos helyzetű településen élők, megváltozott munkaképességű és fogyatékkal élő emberek.

ÖREGEDŐ NÉPESSÉG – MUNKAERŐ-UTÁNPÓTLÁSI PROBLÉMÁK Hazánkra jellemző az alacsony születési ráta – 1981 óta a születések száma csökkenő, a halálozások száma növekvő arányt mutat. A jelenlegi népesség (2009. I. 1-jén) 10 030 975 fő. Jellemző a lakosság rossz egészségi állapota. Gyakori a korai halálozás – a születéskor várható élettartam 2009-ben nőknél magasabb, 75 év, férfiaknál 67 év.

Információs és kommunikációs technológiák elterjedtsége – miben van elmaradás Az Internetre alapozott új kommunikációs technológiák nem váltak a társadalom mindennapi életének részévé. A GfK adatai szerint a 15 éves és idősebb magyar lakosság 21%-a él a világháló adta előnyökkel, Magyarország azonban a régió többi országához képest így is hátrányban van: az Európai Unióhoz az idén csatlakozott nyolc közép- és kelet-európai ország között itt a legalacsonyabb az internet-használók aránya. A régióban éllovas Szlovéniában a felnőttek 50%-a, Észtországban 46%-a, Csehországban 35%-a, míg Szlovákiában 33%-a használja a világhálót. (összehasonlító adatok /2006. évi adatok)

A hazai humánerőforrás állapota 1. A Magyarországhoz hasonló népességű országokhoz képest is alacsony a természettudományi, matematikai és műszaki végzettséget szerzők aránya, és ezen országokkal ellentétben a statisztikák romló tendenciákat is jeleznek. 2. Az európai munkaerőpiac szempontjából egyre látványosabb tanulási eredménytelenség – amelyet számos hazai oktatási eredményvizsgálat és oktatásszociológiai vizsgálat folyamatosan jelzett – először 2001-ben, az OECD PISA vizsgálata eredményeinek nyilvánosságra kerülésekor rendítette meg a hazai közvéleményt, 3. Amint ezt azóta a PISA 2003 vizsgálati eredmények is megerősítették, különösen a szakiskolában tanulók körében veszélyesen magas azoknak a tanulóknak az aránya, akik a munkaerőpiac és az autonóm polgári lét szempontjából alapvető kulcskompetenciáknak sincsenek birtokában.

A hazai humánerőforrás állapota Mérés: 15 éves korosztály, befejezett általános iskola Mit mért: az ismeretek alkalmazásának képességét, kompetenciákat PISA I. 2000, PISA II. 2003. Nagyobb a nemzetközi átlagtól való elmaradás: szakiskolások esetben mért kompetenciák (három területen mértek): a.) szövegértés, szövegalkotás, b.) matematika, logikai képesség c.) természettudományos ismeretek, kompetenciák

A lakosság iskolai végzettsége magyar lakosság iskolai végzettsége ugyan egyre kedvezőbb összetételű, de bizonyos kutatások azt is megmutatják, hogy az alacsony iskolai végzettség újratermelődik. Bár a hetvenes évektől a nyolcvanas évek közepéig jelentősen csökkent az oktatási rendszert alacsony iskolai végzettséggel elhagyók aránya, a csökkenés azután lelassult, és manapság is minden egyes évjárat körülbelül ötöde a munkaerőpiacon alig konvertálható alacsony iskolai végzettséggel (legfeljebb általános iskola vagy rövid középfokú végzettség) lép ki az oktatásból

A lakosság iskolai végzettsége A magyar képzési rendszer egyik negatívumaként említik, hogy túlképzés folyik az oktatásban, elsősorban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya nőtt meg az utóbbi években oly mértékben, amelyet a munkaerőpiac által támasztott szükségletek nem indokolnak. A szakmunkásképzés egyre inkább háttérbe szorul, nincs elegendő számú érettségivel nem, de szakképzettséggel rendelkező olyan munkaerő, amelyet a piac megkívánna.

A lakosság iskolai végzettsége A munkaerő-piaci szempontból legfontosabb 25-64 éves népesség körében 1998 és 2002 között 8%-kal csökkent a legfeljebb általános iskolát (8 osztályt) végzettek aránya (37%-ról 29%-ra). Ugyanilyen mértékben emelkedett a középfokú végzettségűek aránya (50-ről 57%-ra). A főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezők aránya 2002-ben 14%, 1%-kal magasabb, mint 1998-ban (az OECD átlag 20%-ról 23%-ra emelkedett). A 25-34 évesek körében sem nőtt erőteljesebben: 1998 és 2002 között 14%-ról 15%-ra emelkedett (az OECD 25 és 28%-os átlagával szemben).

jelenleg mintegy 20%-os azoknak az aránya, akik a szakmunkásképzésből is kiszoruló, illetve onnan lemorzsolódó, képzetlen munkavállalói réteget alkotják. Ezek az emberek igen nagy számban tartósan munkanélküliek, amit az alacsony iskolai végzettség és a munkavállaláshoz szükséges kompetenciák hiánya mellett sokszor a települési hátrányok is erősítenek. A kistelepüléseken élők helyben nem találnak munkalehetőséget, távolabbi településre történő ingázást pedig nem tudnak tartósan finanszírozni keresetükből.

A foglalkoztatottak iskolai végzettsége A 15-74 éves népességen belül a gazdaságilag aktív népesség (foglalkoztatottak és munkanélküliek együtt) száma 2002-ben 4,1 millió fő volt, az aktivitási arány 52,9%-os. A gazdaságilag aktív népességből a foglalkoztatottak száma 3,9 millió fő volt. A szakképzetlenek aránya 33,2%-ról 23,2%-ra esett vissza. A szakképzett foglalkoztatottak közül a szakiskolát végzetteké mintegy 2%-kal (30,7%-ról 32,5%-ra), a szakközépiskolát végzetteké 19,9-ről 25,6%-ra, a diplomásoké pedig 16,1-ről 18,7%-ra emelkedett.

A LAKOSSÁG ISKOLAI VÉGZETTSÉGE (2005. évi adatok) Magyarországon minden kilencedik ember felsőfokú végzettségű, minden negyedik érettségizett. Minden második embernek van középfokú végzettsége (érettségi vagy szakmai oklevél). Egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya 11,7%. A felsőoktatásban egyre többen és hosszabb ideig vesznek részt (bolognai folyamat). Jelentősen emelkedett posztgraduális végzettségűek száma: 1990-ben 51 ezer, 2005-ben már 88. ezer (másoddiploma.) A középfokú végzettséggel rendelkezők száma 1,6 millió fő.

Csökken a középfokú végzettséggel rendelkező férfiak aránya (72-ről 68%-ra), nő a nők aránya (23-ról 32%-ra.) A felsőfokú végzettséggel rendelkezők 73%-a foglalkoztatott, a szakmai oklevéllel rendelkező foglalkoztatottak aránya 67%, az érettségivel rendelkezők foglalkoztatási aránya 56%. A fővárosban minden negyedik, országosan minden kilencedik ember diplomás. Területileg a legalacsonyabb az iskolázottság az ország alföldi és északi részén, valamint a Dél-Dunántúlon.

Iskolai oktatásban/képzésben résztvevők száma 2009/2010