Hogyan tovább? – Humán erőforrások „Született Önkéntesek”- Konferencia Békéscsabai Keresztyén Ifjúsági Egyesület 2011. Szeptember 18.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Érték-e még a család? SzülőSuli 1.
Advertisements

A Családoktól tanulunk Kutatást végezte: Hegedűs Réka és Dávid Beáta 2005 Home-Start International Otthon Segítünk Alapítvány MTA Szociológiai Kutatóintézet.
Jánosi Beatrix szeptember 08.
MÉREI FERENC FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI ÉS PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÓ INTÉZET 1088 BUDAPEST, VAS U TEL.: Április 29.Németh Margit A
A Vállalkozásfejlesztési munkacsoport
Szociális munka a börtönben
Csoport munka.
Egyéb prevenció, civilek, iskolán kívüli szervezetek.
Az iskolai szociálismunka
TÁMOP /A Személyiség kialakulása, fejlődése.
Miért boldogabbak az emberek az egyik országban, mint a másikban?
A Barátság.
III. LÉTKÉRDÉS KONFERENCIA EGYÜTT-LÉT A kapcsolatok természetrajza
Család.
Gyerekek a Biztos Kezdet Gyerekházban
TANULÁS-TUDÁS-MINŐSÉG Farkas Katalin címzetes főiskolai tanár, SZTE Tanárképző Főiskolai tanár Budapest, november 29.
Bevezetés a tanácsadásba Dr. Dan Brinkman.. Tanácsadás  Nátán esete (2Sám 12:1- 14)
Mi az egészség? EGÉSZ –SÉG, TESTI – LELKI- JÓL LÉT.
& ERŐFORRÁSOK AZONOSÍTÁSA
Szociális tanulás formái
Rokszin Mónika pszichológus
A gondozás,nevelés egysége
A pszichoszociális fejlődés elméletei
Gyermek és fiatalkori devianciák kialakulása
 Genetikai hatások › temperamentum  hangulattal kapcsolatos egyéni jellegzetességek  temperementum és otthoni környezet közti kölcsönhatás › ikervizsgálatok.
Egyéni döntések a szervezetben
Új megközelítés - Anyaklubok Magyarországon Jónás Jánosné Szarvasi Fiatalok a Holnapért Egyesület április 3.
A tanácsadó és a mentor szerepe
Dr. Szilágyi Klára Szent István Egyetem
Az ellenőrzés, értékelés szerepe, módszerei A teljesítménymérés
Az emberi tanulás.
A gyerekek nem várnak Gyerekesélyprogram 2007
A TÁRSADALMOSODULÁS LEGFONTOSABB FELTÉTELE A SZILÁRD IDENTITÁS TUDAT, VALAMINT AZ ALKALMAZKODÁSI-, A BEILLESZKEDÉSI-, ÉS A VISELKEDÉSI NORMÁK ELSAJÁTÍTÁSA.
Fogd A Kezem Alapítvány
ÖRÖKLÉS, KÖRNYEZET, NEVELÉS
NEVELÉS A CSALÁDBAN.
A pszichikumról általában
Pedagógiai személyiségértelmezések
Biztos Kezdet and the Early Years Foundation Stage
Éntudat – identitástudat - énkép
Dr. Szabó-Thalmeiner Noémi. Nevelő Szaktanár Hivatalnok Szakmai szervezet tagja Családtag Barát (nő) rokon szülő gyermek testvérházastárs …
Kapcsolat a vér szerinti családdal © Reménység Nevelőszülői Hálózat, Dél-Dunántúl 3. Nevelőszülői módszertan.
Az iskola tényleges feladata és a valós helyzet
Mindennapi veszteségeink
Y generáció Viselkedési jellemzők és változások az Információs Korban.
Szabadidő, szórakozás tizenéves korban Határok és egyezségek
Valami ilyesminek? vagy … Ilyennek? Esetleg ilyennek?
TÁMOP „Tehetséghidak Program” című kiemelt projekt Utak és esélyek az Egyéni Tehetséggondozás területén.
Dr. Schiffer Csilla Társas interakciók a tanulók között
AZ PÉNZÜGYI SZABADSÁG MEGTEREMTÉSÉNEK ÚTJA
Szociálpedagógus képzés II. évfolyam I. félév A szociális munka egyénekkel és családokkal című kötet.
Erőszakmentes, egészségtudatos iskola
Speciális gyermekvédelem
A CSOPORT HATÁSA A KLUBTAGRA
AZ MNKSZ RÉSZVÉTELE A „TRAME” PROJEKTBEN AZ EU / GRUNDTVIG FELNŐTTOKTATÁSI PROGRAM KERETÉBEN ( ) TAPASZTALATOK ÉS EREDMÉNYEK KONFERENCIA A self-narration.
A KLUBTAG HATÁSA A KLUBRA Győr 2015 szeptember 19.
CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS Barátság Készítette: Kovács Mária.
„A tanácsadás emberi oldala” – az érzelmi kompetencia jelentősége a tanácsadásban – Dr. Szabó Szilvia (PhD.) főiskolai docens, ZSKF elnökségi tag, HSZOSZ.
Minden iskola alapvető érdeke, hogy eredményes és sikeres legyen! Mert:  Vonzónak kell lennie  Láthatóan jó eredményeket kell produkálnia  Az alapdokumentumokban.
Az iskola és a szülők kapcsolattartási formái a Csaholci Általános Iskola intézményében Készítette: Kádár Ágnes mesterpedagógus szaktanácsadó
A kamaszok és mi Dr. Gyenge Eszter. Történeti szempontok Archaikus társadalmak Felnőttéválás beavatási rítusok: Átmenet a gyermeki – profán- világból.
Hálózatok Támogató, segítő szerepek az ifjúsági munkában.
A pályaorientációs konzultáció. A pályaorientáció fogalma: A pályaorientáció egy olyan folyamat, amely az igénybevevő egyéni igényeinek figyelembevételével.
Iskola és család Eltérő és hasonló megközelítések a prevenciós beavatkozások tervezésében A magára hagyott nemzedék A drog veszélyes - veszélyben van a.
Személyes életvitel.
Konfliktuskezelő, egyéni megküzdő-képesség fejlesztése
„Diákok a munkaerő-piacon” NTP-SZKOLL
Konfliktuskezelő, egyéni megküzdő-képesség fejlesztése
A FEJLŐDÉSLÉLEKTAN TÁRGYA, JELENTŐSÉGE, MÓDSZEREI
Előadás címe: Tudom, változnom kell!!!
Előadás másolata:

Hogyan tovább? – Humán erőforrások „Született Önkéntesek”- Konferencia Békéscsabai Keresztyén Ifjúsági Egyesület Szeptember 18.

Humán erőforrás A célcsoport, azaz az ifjúság elérése

Gabriel Garcia Marquez Megtanultam, hogy mindenki a hegy tetején szeretne élni, nem is sejtvén, hogy a valódi boldogság éppen abban rejlik, ahogyan oda feljutunk.

Biológiai lényünk legalapvetőbb szükséglete a valahova való tartozás (biztonság), az emberi kapcsolatok, interakció utáni vágy.

Egyén a csoport egyik tagja hozza magával: saját személyiség, értékek, hit, meggyőződés, tapasztalat, készség, tudás alakítja a csoport kultúráját jelenlétével, személyiségével találkozik a többi csoporttag saját egyéniségével, valamint a csoportnormával

Közösség (szervezett közösség) együtt lenni nem egyenlő közösségben lenni közös cél közös tevékenység közös értékrend

A közösség a hely, ahol önmagunk lehetünk az individualizmus (az egyéniség bálványozása) alternatívája nemcsak egy szegmensünket fejleszti a karizmák kibontakozási helye

A közösség egészségmegtartó ereje primer és szekunder közösség - primer: tagjai teljes személyiségükkel fordulnak egymás felé, érzelemközpontú (10-12 tagú baráti körök, családok) - szekunder: személyiségünknek csak egy, a közösség szempontjából meghatározó részével fordulunk egymás felé, tevékenységközpontú (munkaközösségek, faluközösségek) veszély- felcserélődnek

A csoportban betölthető szerepek alfa: a vezető szuggesztív, meggyőzően érvel akiért lelkesednek vezetésre termett lelkesítő akivel el lehet érni a kitűzött célt

A csoportban betölthető szerepek b é ta: a szak é rtő a legfüggetlenebb helyzet, ő van legkevésbé kitéve a tudattalan helyzeteknek rálát a csoportdinamikai történésekre de nem ő a vezető, mert ezeket nem tudja úgy előadni, hogy hasson a csoportra legtisztábban látja a célokat, eszközöket, de nem vezetésre termett

A csoportban betölthető szerepek béta: a szakértő érzi, ha hozzászól, jól mennek a dolgok érzi, hogy ő csak egy másodhegedűs Fontos, hogy alfa kiemelje, elismerje bétát! Baj, ha béta fellázad és vezető szerepbe törekszik! - csoport egy idő után csalódik benne - sérül, elhagyja a terepet Ritkán van valakinek alfa és béta tehetsége!

A csoportban betölthető szerepek gamma: a vezető feltétlen híve tömeg, a többiek, a kisember szaktudásuk és képességeik nem kiemelkedők tudattalanul nagyon azonosulnak a vezetővel képesek csoportosulni az informális vezetőhöz Nincs gond, ha jó irányba mennek a dolgok, de ha…

A csoportban betölthető szerepek omega: bűnbak vagy ellenlábas a többség célja ellen harcol magára veszi a csoport sikertelenségeit, a csoport rá is teszi ő tartja fenn a stabilitást azt a kérdést generálja, miért marad ebben a szerepben érdekes, hogyan viselkedik a bűnbak és vele szemben a csoport

A csoportban betölthető szerepek omega: bűnbak vagy ellenl á bas a bűnbak szem é lyis é ge azonos az á ldozat szem é lyis é g é vel - kil ó gnak a sorb ó l - alacsony a szem é lyes é s interperszon á lis st á tuszuk - nincs vonzereje annak, amit mondanak - k ö z é ppontba ker ü l ekkor - belső ö szt ö nk é sztet é s sz á mra a bűntudatai miatt - az á ldozat v é dtelen

Omega: bűnbak vagy ellenlábas - aki kilóg, veszélyben van - a bűnbakképzés akkor hárítható el, ha melléállnak, megvédik

Szerepállapot egy-egy szerepre való alkalmasság vagy pillanatnyi alkalmatlanság nem végleges állapot, önismeret, személyiségfejlesztés, tanulás, érés, élethelyzet függvényében belenőhetünk egy szerepbe, ha a fejlődés után nem engedjük el immár a vágyott szerepet

Életszakaszok – közösség szerepe a személyiség fejlődése a születéstől a halálig tartó folyamat alakulásában, formálásában nagyobb a jelentősége a környezeti és társas jelenségeknek, mint a biológiai-ösztöni tényezőknek

Életszakaszok – közösség szerepe Erik H. Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete szerint 8 életszakasz van mindegyiknek egy-egy fontos életfeladata van meghatározott kríziseken kell áthaladni

Életszakaszok – közösség szerepe serdülőkor év ifjúkor/fiatal felnőttkor év felnőttkor középső szakasza év érettkor év időskor 65 év felett

Serdülőkör jellemzői szociális és pszichikus serdülés kitolódhat éves korig a serdülőkor a gyermekkorból a felnőttkorba való „átnövés” folyamata, testi, lelki és szociális szempontból egyaránt „A serdülőkor az emberi lét legígéretesebb, változásokban és fordulatokban gazdag, válságosan bonyolult, forradalmian nehéz szakasza.”

A serdülőkör pszichoszociális feladata ki kell bontakoznia a szülőkkel való kapcsolat gyermeki szerephelyzetéből ( önállósulnia kell anélkül, hogy sérülne, másokat sértene, vagy a családi egyensúlyt krízisbe vinné) bele kell tanulnia a nemének megfelelő szerepekbe (alkalmassá kell válnia bensőséges párkapcsolatra) felnőttséggel járó teljesítmények szerepkövetelményeit el kell sajátítania (pályaválasztás, majd hivatásgyakorlás)

A serdülők viszonya a felnőttekhez nem igaz, hogy már nem is igénylik a felnőtteket, szülőket a „tekintély-tépázás” nem azonos a tekintélyek egyszer s mindenkorra való lerombolásával a környezet visszajelzései nyomán megszülető sikerérzések erősítik az önértékelést és kedvezőbbé teszik az énképet hiányérzet: magukra vannak hagyva érzelmileg, életvezetési támogatásban, problémáikban

A felnőtteknek helye, szerepe van a serdülők érzelmi-indulati, viszonyulási és önismereti zűrzavarának feloldásában személyiségfejlődésük elősegítésében az érzelmi stabilitás biztonsági oldalának (család) és bizalmat adó (iskolai közösségek) mivoltának teljesítésében az önkép hitelesítésében az önbecsülés megteremtésében

A közösség szerepe az identitás kialakulásában csak közösségben tud megfelelő identitás kibontakozni és épülni! a serdülőkor is szenzitív időszak: - a lelki rendszer várja az eszmei bizonyosságot, ami az identitását megszilárdítja - saját értékeket és véleményeket akar kialakítani a külső mintákat átvéve - ezek a hitek, meggyőződések védelmeznek is

A közösség szerepe az identitás kialakulásában nagy barátságok ideje a barát egyenrangú fél kizárni mindent, ami nem én vagyok, aki nem akarok lenni, amilyen nem vagyok (küzdelem a szülőkkel, a felnőttekkel: nem vagyok olyan, nem akarok olyan lenni, én ezt nem fogom csinálni) első szerelem elindul a közösség felé, a közösség keresés felé (ilyenkor jöhetnek a lélekromboló közösségek)

A közösség szerepe az identitás kialakulásában a kortárscsoportok kiemelkedő jelentősége spontán szerveződésű, informális csoportok, baráti kapcsolatokon alapuló csoportok (a formalizálás veszélyei) formális csoportok (közös érték, érdeklődés, meggyőződés) - fontos, hogy legyen mentora, szellemi vezetője, aki nem kényszerít semmilyen eszmét, nem akar tudatosan befolyásolni

A közösség szerepe az identitás kialakulásában ezek a közösségek adják a biztonságot, melegséget, amire szükségünk van a hasonlóság biztonsága mellett felszínre kerülhetnek a többletek, a különbségek, az individuum a másikkal szövetségben lehet kibontakozni a többiek az egyén mögött állnak, mint erő, biztonság

A kortárscsoportok szerepe ha nincsenek, nem egészséges az individualizációs folyamat nem kap támpontokat ahhoz, hogy kivé, mivé legyen a másik tekintetbe vétele mellett fontos az egyensúly a kortárscsoport és az individuum között (decentráció, empátia, közösségi érzés, másik tisztelete, másik elfogadása ekkor egészséges) lélekromboló közösségek (legyél más abban, ami a javadat szolgálja, s ne abban, ami a magad vagy más kárát!)

A felnőtt segítő jelenléte egy ifjúsági közösség segítése azért is hálás feladat, mert a felnőtt olyan külső mentorként lehet jelen a kamaszok, fiatalok életében, - aki nem állít minden nap korlátokat, mint a szülő, a tanár, - ő lehet az a „jó fej” felnőtt, aki biztonságos teret teremthet egy zűrzavaros időszakban

Ifjúkor/fiatal felnőttkor nagy döntések meghozatalának, egész életre kiható szerepek megválasztásának időszaka erősek az önkifejező törekvések jellemző az optimizmus

Ifjúkor/fiatal felnőttkor alkalmazkodásban megtalálni a megfelelő arányt: a külső világ magunkhoz igazítása vagy önmagunk alakítása a külső körülményekhez párválasztás felkészülés a szülői szerepre

Ifjúkor/fiatal felnőttkor a család, a kötelező kapcsolat ereje gyengül magunknak kell megteremtenünk azt a közösséget, amiben életünket éljük kapunyitási pánik: leginkább a friss diplomásokat érinti

Kapunyitási pánik napjaikat unalmasnak élik meg, munkájukat értelmetlennek, önmagukat üresnek nem találják a helyüket a munkahelyükön, kétségbe vonják a választott szakma testhezállóságát bizonytalanok a párkapcsolatokban is menekülés: nosztalgiázás, szakítás, gyökeres változást hozó döntés

Kapunyitási pánik ok lehet: nem köti semmi a fiatalokat, hogy ott éljenek, ahol születtek, azt a munkát végezzék, amit a szüleik, azt a vallást kövessék, amit nagyszüleik életformájukat nem társadalmi kasztok, legfeljebb az anyagiak határozzák meg eltűntek a segítő korlátok is

Kapunyitási pánik Csányi Vilmos etológus: eltűntek a közös csoporthiedelmek és cselekvések egyszemélyes alakulatok jöttek létre, ahol az egyénnek teljesen önállóan kell kialakítania identitását eltűntek/háttérbe szorultak az életszakaszokat elválasztó rítusok – saját választott próbatételek, devianciák veszélye

A segítők feladata Ismerjük meg közösségeinket! Onnan induljunk ki, ahol a (segített) közösség tart, és ne onnan, ahol mi állunk, mert akkor nem jut tér a (segített) kibontakozására. Meg kell tanulnunk elengedni segítettjeinket anélkül, hogy hálátlannak tartanánk őket.

A segítők feladata Empátia - képzeljük magunkat a másik helyébe ! kisgyerek-leguggolni, térben és időben távolodni a problémától, kívülről szemlélni, átülni a mások székbe…. Ismerjük meg az adott célcsoportot, a kiválasztott korosztályt! Ismerjük meg azokat a helyeket, ahol ők szívesen/esetleg kényszerből, jobb híján vannak! Ismerjük meg az igényeiket!

A segítők feladata Keressük a kapcsolatot más szakmák képviselőivel a minél teljesebb megismerés és gondolkodás miatt! Menjünk ki az épületből oda is, ahol a célcsoport van!

A segítők feladata Teljes személyiségünkkel vagyunk jelen, a személyiségünk is az eszköztárunk része! HITELESSÉG A népművelő, ifjúságsegítő könyvtáros is segítő: adott humán terület háttértudása holisztikus szemlélettel! Célja: - alaptevékenység végzése, effektívebbé téve mentálhigiénés megközelítéssel - személyiségfejlesztés az alapszakterület eszköztárával - megerősítő, támogató segítségnyújtás

A segítők feladata Tudjuk, hogy milyen hatást érhetünk el az egyes emberekben, milyen emberi értékeket fejleszthetünk! Nem a mennyiség, hanem a minőség, az egyedi a fontos!

Egyensúly! Mérték!