A holokauszt Magyarországon 1938-45

Zsidó élet a háború előtt Magyarország népessége 1941-ben: 14,5 millió Ebből zsidó: 825,000 (6%) Zsidó már a honfoglalás óta élnek Magyarországon. 1867: Emancipáció 1868: neológ, ortodox, status quo ante 1895: a zsidó vallás recepciója Cionizmus

„És vajjon a t. képviselő úr még nem tudja azt, hogy az a papír nagyon türelmes; hogy azért, mert valaki egy levélben megirt valamit, az még épenoly kevéssé bebizonyított tény és igaz, mint a mily kevéssé van bebizonyítva az, hogy Tisza-Eszláron a húsvéti ünnepek miatt történt gyilkosság, ha mindjárt a képviselő úr százszor fogja is állítani. Kideríteni a tényállást, igaz, a bíróság dolga, de azt mondani, ugy oda állítani azt már ma, a mi vizsgálat alatt áll, mint bebizonyított, megtörtént dolgot s azután logicai kapcsolatba hozni ezen esetet a középkori századokból felhozott eseményekkel azért, hogy hitfelekezeti elvekben gyökeredző voltát bizonyítsa egy bűnténynek, ez t. ház, nemcsak helytelen, de az izgatásnak legmegbélyegzendőbb neme. Midőn ez ellen szavamat felemelem, egyuttal kénytelen vagyok a történtek után declarálni, hogy ha – mitől megment, remélem a magyar nép és Magyarország lakosainak józansága – az ilyen felszólalásoknak, melyek a képviselői immunitás és a képviselőház tekintélyének köpenyébe burkoltan löketnek ki a nép közé, következése lenne, az akkor életbeléptetendő szigorú rendszabályok és az azok folytán okozandó fájdalmak, a netalán kiömlendő vér azokra fognak szállni, akik az ilyen izgatásoknak eszközlői voltak.” (Tisza Kálmán felszólalása az országgyűlés képviselőházában, 1882. június 7.) (…) T. ház! Lehet, hogy itt csak egyszerű gyilkosság esete forog fenn, ember által emberen elkövetve. De nincs kizárva az a lehetőség sem, hogy kereszténynek mint kereszténynek, zsidó mint zsidó által vallási célból való meggyilkoltatása forog szóban. E gyanút fokozza az a körülmény, hogy a gyilkosság a zsinagógában, közvetlenül a zsidó húsvéti ünnepek előtt, egy, a rituális ölésre hivatott hitközségi sakter által lett végrehajtva. Mióta a kereszténység fennáll, a keresztény népek öntudatából soha nem tűnt el végképp a zsidók irányában az a gyanú, hogy a zsidóknak – itt persze az orthodoxok értendők – husvéti szertartásaikhoz keresztény vérre van szükségük. Fennáll pedig e népgyanú, daczára annak, hogy a zsidók égre-földre esküdöznek, hogy ez alaptalan rágalom. Alapos-e ez az évezredes népgyanú vagy sem, én itt nem kutatom, csak mint tényt konstatálom…” (Istóczy Győző képviselő felszólalása az országház ülésén, 1882. május 24.)

Arcok a magyarországi közéletből

Molnár Ferenc nyilatkozata az Egyenlőség című újság 1926 Molnár Ferenc nyilatkozata az Egyenlőség című újság 1926. december 4-i számában „Én csak azt írhatom le, azt mondhatom el, amit láttam és hallottam. Írónál, pedig az a legfontosabb, hogy ne csaljon, ne hamisítson, hanem hogy őszinte legyen. És mit tapasztalunk? Ha sikerem van, azt mondják, nem vagyok magyar, ha pedig megbukom, zsidó vagyok. Legyen a kedvük szerint, de nehogy azt higgyétek, hogy én nem vagyok tisztában avval, amit csinálok. Mit csinálok én? Philadelphiában és Stockholmban, Rómában és Párizsban néhány követ rakok le azon az úton, amelyen aztán a magyar szellem nagy értékei simábban gördülhetnek ki.”

Az első világháború után

Zsidóellenes törvények 1920: Numerus Clausus 1938: 20 %-ra korlátozzák a zsidók jelenlétét a kulturális és gazdasági életben 1939: további korlátozások, immár faji alapon 1941: a zsidók és nem zsidók házasságkötésének tilalma 1942: a zsidók földbirtokainak kisajátítása

A munkaszolgálat

A német megszállás

Sárga csillag és rendeletek

Gettóba zárás

Deportálások

437000 ember, 56 nap alatt

Csillagos házak 1944. június: A budapesti zsidókat erőszakkal átköltöztetik a sárga csillaggal megjelölt épületekbe (nagyjából 200000 embert érintett)

Horthy kormányzó proklamációja és a nyilas hatalomátvétel (1944 Horthy kormányzó proklamációja és a nyilas hatalomátvétel (1944. október 15-16.)

Halálmenetek nyugatra

Gettók Budapesten

Mauthausen, Ravensbrück, Bergen-Belsen

A zsidó ellenállás és önmentés Irathamisítás Gyermekotthonok felállítása Az élelmiszer beszerzése és elosztása Rejtekhelyek kialakítása Tijul: illegális határátlépések

Embermentés Diplomáciai Egyházi Hatósági Lakossági

Felszabadulás

A háborús bűnösök perei

Ajánlott irodalom Szita Szabolcs: Együttélés, üldöztetés, holokauszt Szita Szabolcs: Aki egy embert megment… Karsai László: Holokauszt Ember Mária: Siratóének

Auschwitz

A tábor története 1940 – A tábor megalapítása 1941 – Heinrich Himmler kijelöli, mint a zsidókérdés végső megoldásának egyik helyszínét 1942 – A birkenaui gázkamrák felépítése 1944 – A „magyar rámpa” felépítése 1944. október 4. – fellázadt a Sonderkommando 1944. november – a gázosítások befejezése 1945. január 18-26. – a tábor kiürítése (53 ezer fő) 1945. január 27. – a tábor felszabadulása (7 ezer fő)

Auschwitz fekvése

Auschwitz I.

Auschwitz II. (Birkenau)

Auschwitz III. (Buna-Monowitz)

Az Auschwitz Album története

Képek Auschwitzról?

A Karl Höcker-féle album

„Szerető felejthetetlen, hűséges Heinzed emlékére”

Auschwitz Album, Egy album – két szerep Történelmi dokumentum Bernard Walter és Ernst Hoffmann („Azonosítási Osztály”) Az elkövetők és az áldozatok azonosítása 1963: a frankfurti Auschwitz-per Számos kiadás: 203 kép az eredetiben Általában 179 kép Családi emlék Jákób Lili Beregszász 1944. május 26. 3500 fő Dora Mittelbau Egyesült Államok 1980: Yad Vashem 1999. december 17.