Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Kortárs tendenciák és szemléletek a gyermekek nyelvtanulásának természetessé tétele céljából Dr. Poór Zoltán Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Győr

A gyermekek (nyelvi) kompetenciái és az azok kialakítását elősegítő (nyelv)pedagógiai szemléletek és módszerek

Mire lehet(ne) képes a nyelveket tanuló gyermek?

Mire lehet(ne) képes a nyelveket tanuló gyermek? A „Közös Európai Referenciakeret: Nyelvtanulás, Nyelvtanítás, Nyelvi Értékelés” (Európa Tanács) által meghatározott kompetencia-leírások alapján írhatók le a kisgyermekkorban megkezdett idegen és második nyelv tanulás során kialakítható készség- és képességelemek és szintek

Mire lehet(ne) képes a nyelveket tanuló gyermek? Az óvodás és / vagy kisiskolás korban megkezdett (heti 2-3 majd később 3-5 alkalommal) megvalósuló idegen és második nyelv tanulás reálisan az A1-es, nagy szerencsével az A2-es szintig juttatja el a gyermekeket a 8-ik iskolai évük végére.

Mire lehet(ne) képes a nyelveket tanuló gyermek? Az egyes referenciakeret-szintek tovább specifikálhatók akár az A1-es szint alatt, de az A1-es és az A2-es szint felett is. Már vannak olyan taneszköz-csomagok, amelyek az A1- szintet definiálják.

Milyen képességek fontosak még a nyelveket tanuló gyermek számára?

Milyen képességek fontosak még a nyelveket tanuló gyermek számára? Az európai oktatáspolitikai prioritások tükrében megfogalmazhatók olyan kompetencia-területek, amelyek az első és a második / idegen nyelv tanulásán és tanításán keresztül is fejleszthetők, illetve azt is segítik.

Milyen képességek fontosak még a nyelveket tanuló gyermek számára? Az ismeretszerzés és készségtanulás képessége; A megszerzett ismeretek és készségek alkalmazásának képessége; A fenti két képesség minőségére és hatékonyságára vonatkozó visszacsatolás, az önértékelés és a folyamatelemzés képessége;

Milyen képességek fontosak még a nyelveket tanuló gyermek számára? Az önfejlesztési irányok, tartalmak, formák, források és időkeretek kiválasztásának és meghatározásának képessége; A tanulás (önfejlesztés) tervezésének képessége; A tanulás (önfejlesztés) kézbentartásának (monitorozásának) képessége

Milyen képességek fontosak még a nyelveket tanuló gyermek számára? A más kultúrák megismerésének és a saját kultúra képviseletének képessége ⇩⇧ Interkulturális (kultúraközi) kommunikatív kompetencia Plurikulturalitás / Többkultúrájúság

Milyen képességek fontosak még a nyelveket tanuló gyermek számára? Az interkulturális (kultúraközi) kommunikatív kompetencia és a plurikulturalitás / többkultúrájúság kialakulásának feltétele az előbbiekben említett képességek alkalmazása idegen nyelvek tanulására ⇩⇧ Plurilingvizmus / Többnyelvűség

Miként alakíthatók ki a nyelveket tanuló gyermekek kompetenciái? Kortárs pedagógiai törekvések / irányzatok

Az „iskola” és az „élet” kapcsolata Dewey, Richardson, Kilpatrick: Közelebb hozni egymáshoz az intézményesített oktatást és a szűkebb – tágabb társadalmi és gazdasági környezetet. Pragmatizmus / utilitarizmus: A megszerzett ismeretek és kialakított készségek (azonnali) felhasználhatóságának biztosítása  Valóságos (pedagógiai) helyzetek teremtése

Valószerű és valóságos (pedagógiai) helyzetek (1) Valószerű helyzetek  A tanterv / tanmenet / óraterv / tankönyv értelmében a tanuló szándékától (belső tantervétől) függetlenül kell cselekedni Valóságos helyzetek A tanuló a saját (ön)fejlesztési programja (belső tanterve) szerint halad

Valószerű és valóságos (pedagógiai) helyzetek (2) Valószerű helyzetek  A pedagógus irányítja a folyamatokat időzítés időtartam tartalom: ismeretek és készségek … Valóságos helyzetek A tanuló dönti el: mikor mennyi idő alatt milyen ismereteket milyen készségeket milyen mélységben milyen minőségben milyen célból sajátít el

Valóságos (pedagógiai) helyzetek Természetes tanulási / megtapasztalási környezet biztosítása A pedagógiai folyamatok kivitele az iskolán kívülre A „külvilág” behozatala az iskolába Nem didaktizált (autentikus) források és nem tanításra készült eszközök alkalmazása Tantárgyközi / interdiszciplináris szemlélet megvalósulása

A tantárgyközi szemlélet Különféle tantárgyak / műveltségterületek témaköreinek, tevékenységformáinak integrálása a nyelvtanulás / nyelvtanítás folyamatába A nyelvpedagógia és minden érintett tantárgy vagy műveltségterület szakdidaktikájának, tantárgy-pedagógiájának alapelvei egyaránt érvényesülnek. A tantárgyközi szemléletű nyelvpedagógiai folyamatok során az integrált tantárgyakra vagy műveltségterületekre jellemző eszközök alkalmazhatók.

Jelmezbál - angolul Étel- és italkészítés Idegen nyelv Háztartás-ismeret Egészségtan Élelmiszerek Konyhai eszközök

Magyarországról - angolul Idegen nyelv Földrajz Történelem Rajz térkép

Valóságos (pedagógiai) helyzetek Tevékenység közben való tanulás ‘On the job learning’ Elsősorban az iskolán kívüli szakképzésben, a szakma- / hivatás-orientált személyiség-fejlesztésben ismert szemlélet A feladatkör gyakorlása közben merülnek fel helyzetek, amelyeknek meg kell felelni A megoldás(ok)hoz szükséges ismerete(ke)t és készsége(ke)t tevékenység közben sajátítja el a ‘jelölt’  Feladatközpontúság

A „feladatközpontúság” szemlélete A középpontban egy megoldandó feladat A teljesítés (problémamegoldás) közben létező ismereteket és készségeket aktivizálunk és újakat sajátítunk el. Ezek szerepe másodlagos a folyamatban. Elsődleges szerepe a tevékenységnek, a tevékenység közben megvalósuló „építkezésnek” és a különböző szinteken megvalósuló kommunikációnak van  Konstruktivizmus

A konstruktivizmus jegyei A tanuló saját maga építi fel a saját tudását ismeret- és készségelemekből. Magukat az ismeret- és készségelemeket is a tanuló hozza létre kutató és alkotó munkája során. Ehhez valós (pedagógiai) helyzetekre, természetes tanulási környezetre és valós „feladatokra” van szüksége. A tanulás / fejlődés / építkezés módját maga tapasztalja, illetve dolgozza ki.  Kognitív (nyelv)pedagógiai szemlélet (mentális módszer)

A humanisztikus (nyelv)pedagógia Kognitív (nyelv)pedagógiai szemlélet (mentális módszer)  Személyiségközpontúság Feszültség-mentes tanulási környezet (Krashen „érzelmi szűrő” hipotézise) Egyéni szükségletek és igények Tárgyalásos (tan)tervezés Együttműködő tanulási formák kialakítása Önszabályozó tanulás támogatása

A humanisztikus (nyelv)pedagógia Egyéni szükségletek és igények figyelembe vétele Az egyéni érdeklődés Az egyéni ‘beépített’ tanterv Motiváltság Sikerélmény-keresés A sajátos nevelési (tanulási) igények (SNI) figyelembe vétele

A humanisztikus (nyelv)pedagógia Kooperatív / együttműködő tanulás Tárgyalásos (tan)tervezés: Az egyéni ‘beépített’ tantervek egyeztetése csoport-szinten Munkamegosztás A tanulótársak egymás tanulását segítik Információs forrásként Tanulási modellként … A más értékek szerint élők megértése (tolerancia)

A humanisztikus (nyelv)pedagógia Az önszabályozó tanulás Egyéni célok elérése Egyéni „útvonalon” Egyéni ütemben Egyéni módon Egyénileg kiválasztott forrásokkal … Saját fejlődés követése és „kézben tartása” Reflexiók: (ön)elemzés, önértékelés  Fejlesztő értékelés

Fejlesztő értékelés  Tanulási napló és portfolió középpontban a folyamat az egyes résztvevők szerepe, tevékenységük hatékonysága a pozitívumok megerősítése a javítható / javítandó folyamatelemek beazonosítása a tennivalók tartalmának, irányának, ütemezésének megtárgyalása, megtervezése csoportos, egyéni, pedagógusi visszacsatolás  Tanulási napló és portfolió (Az „Európai Nyelvtanulási Napló”, The European Language Potfolio)

A humanisztikus (nyelv)pedagógia A teljes személyiségre ható pedagógia  Összetett / többrétegű intelligencia Nyelvi intelligencia Logikus gondolkodásmód Térérzék Mozgásintelligencia Zenei intelligencia Interakciós intelligencia Belső intelligencia A természet megértésének intelligenciája (Gardner, 1983)

Kommunikatív (nyelv)pedagógia A cselekedtető, feladatközpontú folyamatok közben interakciók egész sora valósul meg tanuló – tanuló pedagógus – tanuló tanuló – külső informátor(ok) között. A kommunikáció során korábban nem ismert információhoz jutnak a résztvevők („információs szakadék”) Az interakciók és a párhuzamos problémamegoldó, alkotó tevékenység során „intellektuális értéktöbblet” jön létre.

Pragmatizmus / utilitariazmus A konstruktív, kommunikatív folyamatok során létrejött termék / produktum / projekt a tanuló(k) adott időszakban nyomon követhető kompetenciáiról, azok minőségéről, pragmatikus értékéről tanúskodik. A termék / produktum / projekt értékét az határozza meg, hogy a valóságos, illetve ahhoz hasonló helyzetekben miként használható.

Kompetencia-központúság A kortárs (nyelv)pedagógia célja, hogy az előbbiekben részletezett feltételeknek megfelelő pedagógiai folyamatok során alakuljon ki az elsajátított ismeretek és a kialakított készségek alkalmazásának képessége, amely új értékek megteremtésére teszi képessé a gyerekeket.

Preferálható módszerek és eljárások Cselekedtető módszer (TPR) Mozgással párosuló nyelvtanulási formák Zenével, dallal, ritmussal segített nyelvtanulási formák Szerepjátékok, drámajátékok, szimulációk (álarccal, bábokkal, egyéb „rekvizitumok” alkalmazásával)

Preferálható módszerek és eljárások Mese- és történetalkalmazások Mese- és történetalkotások Más műveltségterületek módszertanára jellemző feladatok Problémafelvetések, –megoldások Projekt-orientált folyamatok