Minőségügy és mérnöketika 2015.március 19. Erkölcsi normák Minőségügy és mérnöketika 2015.március 19. Készítette: Dr. Pintér Szilvia

Erkölcsi normák 1. Általános bevezető: Az etika nem öncélú tudomány, nem csupán az emberi cselekedetek tanulmányozásával, összefüggéseivel, törvényszerűségeinek felismerésével kell foglalkoznia, hanem útmutatást kell adnia a jó tevékenységről. Ezt megteheti olyan módon, hogy a jó cselekedetek példaképpen állítja az emberek elé, de megteheti úgy is, hogy cselekvési mintákat fogalmaz meg, amelyek az élet különböző helyzeteiben eligazítást nyújtanak. E cselekvési mintákat nevezzük erkölcsi normáknak.

Erkölcsi normák 2. A zsidó erkölcsi norma: A zsidók ősi erkölcsi normáit Isten nyilatkoztatta ki parancsok formájában. Ennek két fontos jellemzője van. Az egyik, hogy e törvények isteni eredetűek, Isten törvényei objektívek, az isteni eredetű törvényeket az emberek soha, semmilyen között sem bírálhatják felül. A másik jellemzője a törvény parancs jellege. Ez meghatározza az Isten és az „ószövetségi ember” közötti kapcsolatot. A parancsot megkérdőjelezni nem lehet, végrehajtása kötelező, megszegése bűn, ami a vétkességre nézve súlyos következményekkel jár. A parancs ellen vétőnek csak Isten bocsáthat meg, a bűnbocsánatot áldozatok vállalásával, bemutatásával lehet kiérdemelni. A zsidó társadalomban a legfőbb tekintély az Isten, az uralkodó csak Isten földi helyettese. Ezért a vallási törvények egyben állami törvények is voltak. A mózesi törvény és magyarázata az isteni tanítás szent könyve a Tóra. Ez részletesen szabályozza a hívő zsidó mindennapos cselekedeteit, és tartalmazza a szertartási törvényeket, a szokásokat, ismerteti az étkezési szokásokat és a társadalmi és tisztulási törvényeket.

Erkölcsi normák 3/1. A keresztény erkölcsi norma: Létezik egy anyagtól független, tehát örök, abszolút tökéletes, természetfölötti szellemi lény, a világmindenség valamennyi anyagi és szellemi valóságának és törvényének kigondolója, teremtője Isten.  Istent az emberhez végtelen szeretete fűzi, ezért az ember saját hasonlatosságára teremtette, tehát felruházta értelemmel és szabad akarattal. Az embert Istenhez halhatatlan lelke és szabad akaratából eredő hite köti.  A kereszténység a tudás gőgjével szemben a hit alázatát kínálja és ajánlja az embereknek. Az ember földi célja, legfőbb célja az Istennel való találkozás, az üdvösség. Azt tanácsolja híveinek, hogy hitük megtartása mellett legyenek példamutató állampolgárok és e példamutatás elsősorban erkölcsi téren nyilvánuljon meg. A hívő keresztény ember legyen jó tagja családjának, nemzetének, hazájának. Munkájával járuljon hozzá a társadalom boldogulásához, a közjó gyarapodásához.  Ezt igazolja az is, hogy a tízparancsolat a kereszténység legfőbb erkölcsi normája. Jézus Krisztus példabeszédei, tanításai, cselekedetei és élete megváltoztatta az ószövetségi törvényt. Mint Isten fia, új szövetséget kötött az emberekkel és ezt terjesztette ki minden népre, nemcsak a zsidókra. Mindezek alapján jött létre a keresztény erkölcsi norma.

Erkölcsi normák 3/2. ÖSSZEFOGLALVA A keresztény erkölcsi norma alapja tehát a zsidó vallás két fő parancsolata és a tízparancsolat, és ezeket egészíti ki Jézus Krisztus tanítása, mely alapvetően a szeretetre épül. A modern keresztény etika társadalmi tanításának három alappillére a személy elsődleges méltósága, a szolidaritás (az ember csak a közösség segítségével tud kibontakozni, ugyanakkor hozzá kell járulnia a közösség építéséhez) és a szubszidiaritás elve (ami egyénileg is megvalósítható, azt nem szabad közösségi hatáskörbe átruházni).

Erkölcsi normák 4. Az iszlám etikája: Mohamed ben Abdullah (571-632) 40 éves korában alapította a megigazulás, az odaadás vallását, miután a Mekka melletti barlangban látomásai támadtak. 622-ben Medinába menekült üldözői elől, később ezt az eseményt, a kivándorlást ( hidzsra) jelölték meg az arab időszámítás kezdetének. A zsidók elutasították Mohamed közeledését és ez a szemléletében alapvető változást eredményezett, kidolgozta az iszlám „ Ábrahám vallás” jellegét. Ábrahámot, aki sem zsidó, sem keresztény nem volt, megtette az arabok ősapjának. Zsidó és keresztény erkölcsi tanok beépültek az iszlám etikába. PÉLDÁUL: „Szemet szemért, fogat fogért” ősi zsidó parancs. A mohamedánok szent könyve a Korán, melyet isteni kinyilatkoztatása alapján Mohamed írt, s a próféta utódai gyűjtöttek össze. Az iszlámban fontos szerepet töltenek be a számos pogány elemet tartalmazó ún. Szunna hagyományok. Az iszlám lényege az Isten előtti teljes meghódolás és a sorsba való belenyugvás (fatalizmus). Hangsúlyozza az emberi testvériséget és az ember elé célul tűzi ki a túlvilági életet.

Erkölcsi normák 5. A konzervativizmus etikája: ÖSSZEFOGLALVA Az emberiség múltját, múltbéli fejlődését, tudományos, társadalmi, művészeti és minden egyéb vívmányait, eredményeit és alkotásit értékrendje középpontjába állítja, s a jövőt a múlt eredményeire építkezve képzeli el.   Európában a keresztény értékek és nemzeti érdekek iránti elkötelezettség a jellemzője. Elveti a liberalizmus haszonelvűséget és szembe helyezkedik a tőkés gazdasági rendszer egyes túlzásaival, mint például a fokozott gazdasági versennyel. Általában a társadalmi béke megteremtésére törekszik. A konzervatív ideológiára mindig jelentős hatással voltak XIII. Leo, XI. Pius és II. János Pál szociális enciklikái. ÖSSZEFOGLALVA Állandó értékek ideológiájának tekintik, képviselőit a fejlődés ellenségének, haladó gondolkodásra képtelen formában próbálják lefesteni. A valóságban a konzervatív gondolkodók is a haladás, fejlődés mellett állnak, csak eközben jelentős mértékben építenek a múltban elért eredményekre, megszerzett tapasztalatokra, tehát fontosnak tartják a múlt értékeit.

Erkölcsi normák 6. A kapitalizmus etikája: Tőke kiemelt jelentősége. Magántulajdon teljes elutasítása, helyette kollektív tulajdon bevezetése. Kialakult egy tőkés réteg, amely nem dolgozott, a tőke jövedelme munka nélkül is magas életszínvonalat biztosított számára. XX. század tőkés gazdasági életére előbb a pénz kapitalizmus majd az értékpapír-kapitalizmus lett a jellemző, szinte minden gazdasági értéket ingó tőkévé változtatott bankgazdaság, a részvénytársaságok és a tőzsde által. Az államnak szabályozó szerepet kell betöltenie, ez csak akkor tud megvalósulni, ha a bankok munkájában közreműködik, azt szabályozza és a tőke érdekeit összhangba hozza a közjóval.

Erkölcsi normák 7. A liberalizmus etikája: ÖSSZEFOGLALVA   Állampolgárok jogegyenlősége Politikai jogok biztosítása Állami beavatkozástól mentes szabad verseny érvényesülése Egyházpolitikában a felekezeti türelem Teljes lelkiismeret szabadság Állam és az egyház szétválasztása Legfontosabb erkölcsi célja: a legtöbb ember legnagyobb boldogulásának biztosítása, tehát a haszonelvűség normarendszerének megvalósítása. Nem az egyén korlátlan és maximális szabadsága a boldogság eléréséhez vezető helyes út, hanem egy olyan optimális szabadság, amely a világrendszerünkben növekedést az elviselhetőség határai között tudja tartani. ÖSSZEFOGLALVA A mai liberális tanítás szerint tehát a haszonelvűséget ki kell egészíteni az önuralom és a felelősség elvével.

Erkölcsi normák 8. A szocialista etika: A legszegényebb s egyben a legnagyobb népréteg gondozása, érdekeinek érvényesítése, szellemi, gazdasági s testi jólétének védelme és fejlesztése. XIX. század elején fejlődött ki. Célja az osztálykülönbségek nélküli társadalom megteremtése, elsősorban a termelőeszközök köztulajdonba vétele segítségével. Utópisztikus változat hívei: Claude Henri Saint-Simon, Robert Owen. Másik változatának hívei a tudományos szocializmus elveit Marx és Engelst dolgozták ki, a marxizmus osztályharc és ploretár forradalom révén akarta elérni a szocializmust. XX. században: szociáldemokratizmus / szociális piacgazdaságban látják megvalósulni a társadalmi igazságosságot, fontosnak tartja a társadalmi terhek méltányos megosztását, munkanélküliség csökkentését, megszüntetését/ és kommunizmus (nemzeti szocializmus) / osztályharc nemzetközi méretű kiterjesztése, és világforradalom, sokszor ellentmondásos etikai normákat a Párt fogalmazta meg/.

Erkölcsi normák 9. A piacgazdaság etikája: A javak megtermelése a valóságos igény szerint történjen és azok szétosztása igazságos csere révén valósuljon meg. Gazdasági életben a piac játssza a főszerepet. Tagadja az állami beavatkozás lehetőségét. Erkölcsi normák feleselgessek, a gazdasági versennyel összeférhetetlenek, tehát egyenesen károsak.

Erkölcsi normák 10. Egyéb etikai normák: Tolerancia   Tolerancia Testi-lelki egészség Nyitottság (Szükséges kíváncsiság, az újdonság vágya, ami az embert, mint láthatatlan kéz tereli. Ez egyben garancia ugyanannak az élménynek mindig más ruhában való megtapasztalására, mely edzi a befogadóképességet is. A gyermek szinte mindig kérdez, ettől tanul, sokszor nem is szükséges a válasz, és mégis mozdul az ember.) Cselekvés Humor Kitartás Tanulás Tévedés (Az embert élete során rengeteg számára kedves élmény és sok bukás éri. Pont emiatt válik értékelhetővé a jó, hogy negatív élmény is létezik. Ezért annyira hasznos az elbukás, mert értelmet és még nagyobb létjogosultságot ad a helyesnek. E feszültséghelyzetek mindig megoldást követelnek, ami újbóli lehetőség, lehetőség a jóra és nem beletörődés és csüggedés.) Szabadság Egyensúly

Erkölcsi normák 11. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!