FRANCIAORSZÁG

GAZDASÁG GNP: 5-6. a világranglistán világkereskedelemben is jelentős szerep lelassult gazdasági növekedés (1-2%-os GDP növekedés évente) gazdaságpolitika: - az ország gazdasági helyzetének erősítése a világban, az EU-ban, a versenyképesség fokozása - gazdasági termelés területi különbségeinek mérséklése

MEZŐGAZDASÁG Fogl.: 4,3% GDP: 3% IPAR Fogl.: 24,9% GDP: 25% SZOLGÁLTATÓ SZEKTOR Fogl.: 70,8% GDP: 72%

MEZŐGAZDASÁG Franciao. mezőgazdasága – Európában (EU-ban), világban (WTO-ban) jelentős szerep protekcionista mg. politika (dotált mg.) – támogatások, magas vámok CAP fő haszonélvezője – 9,5 Mrd euró/év (22%, E 15, D 14, I 12, GB 9) Megszorítások – hátrányosan érintették CAP fenntartásának fő érdekeltje támogatás egyenlőtlen: nagy része a nagytermelőké termelés hazai szükségletet meghaladja – exportőr eladhatatlan készletek, stagnáló jövedelem (nagy ráfordítások)

MEZŐGAZDASÁG Termelés koncentrációja, növekvő birtokméretek (40 ha) Főszerep: közép- és nagybirtokok (É) családi üzemek (K, D, NY), „szociális birtokok” nagy arányú a foglalkoztatás – Ny-n, Francia-khg. szövetkezetek Agrárpolitika: agrárterületek fejlesztése, fiatal gazdálkodók letelepedésének segítése, természeti erőforrások megőrzése

MEZŐGAZDASÁG Terület: 55% mg.-ilag hasznosított 60% szántó 35% rét 5% kert, gyümölcsös Növekvő erdőbirtokok, csökkenő szántók stb.

MEZŐGAZDASÁG Változatos éghajlat, domborzat, talaj – gazdag és sokszínű mg. Területileg specializálódott mg.

A világranglisták élmezőnyében: búza (v5, e1) 30-40 mó t MEZŐGAZDASÁG A világranglisták élmezőnyében: búza (v5, e1) 30-40 mó t kukorica (v7, e1) 12-16 mó t árpa (v3, e2 (D1)) 9-10 mó t szőlő 6-8 mó t, bor 5-5,5 mó t (v1-2) paradicsom (v9, e5) 6-7 mó t napraforgó(mag) 1,4-1,6 mó t cukor (v8, e1) 4,5-5 mó t sz.marha (e1, v14)19 mó db tej (v6, e2 (D1)) 25-26 mó t, vaj (v5, e1) 0,5 mó t, sajt (v2, e1) 1,8 mó t szárnyas (e1), 290 mó hús (v4, e1-2)

Hazai felhasználás: 1/3 étkezés, 2/3 állati takarmány MEZŐGAZDASÁG BÚZA                                                                                                                                                                           Hazai felhasználás: 1/3 étkezés, 2/3 állati takarmány http://www.vet-lyon.fr

MEZŐGAZDASÁG ÁRPA Hazai felhasználás: sör, állati takarmány

MEZŐGAZDASÁG KUKORICA Exportra: kb. 60% (v2) Hazai felhasználás: 80% állati takarmány

MEZŐGAZDASÁG Termelés alakulása

MEZŐGAZDASÁG Borvidékek „az étkezés mit sem ér egy pohár bor nélkül”

MEZŐGAZDASÁG Bor BOR (mó t) / SZŐLŐ (mó t) Fr.o.: 0,75-0,80 Sp.o.: 0,60-65 Ol.o.: 0,55-0,60 (USA: 0,35-0,40)

MEZŐGAZDASÁG Champagne 18.sz. óta (apátság) kb. 300 településen Reims, Épernay különleges erjesztés, száraz 1980-90, forgalom visszaesése, turisztikai út

MEZŐGAZDASÁG Cognac (város) 15-17.sz. desztillálás, lepárlás („cougna”) tölgyfahordókban 30 hónapig érlelés USA, GB után 3. (8,2 mó üveg) mó üveg

MEZŐGAZDASÁG Armagnac - Bas-Armagnac, Ténarézez és Haut-Armagnac boraiból készül, tölgyfa hordóban érlelik

MEZŐGAZDASÁG Calvados normandiai almapárlat (40%-os) alma-brandy: almabor lepárlásával készül lepárlás után: (szőlőbor-párlathoz hasonlóan) tölgyfahordóban érlelik, kicsit fűszerezik, visszahígítják 38-40 %-osra.

MEZŐGAZDASÁG cukorrépa – északi részen 32 cukorgyár Beghin Say Nagy exportőr

MEZŐGAZDASÁG Virágkertészetek illóolajok (rózsa, levendula, leander) - mediterrán vidéken Szarvasgomba (750 $/ kg) (Dordogne)

MEZŐGAZDASÁG Szarvasmarha (db)

MEZŐGAZDASÁG SAJT Charles De Gaulle: „A franciák csak nagy veszedelem esetén hajlandók összefogni. De hogyan is tarthatna össze egy ország, amelynek 265 féle sajtja van!" A sajtfélék száma azóta a háromszázat is meghaladja... („miképpen kormányozható egy ország, ahol 246-féle sajt van”)

MEZŐGAZDASÁG Jean Pierre Raffarin „a sajtfogyasztás a francia kultúra része és az fog maradni az Európai Unióban is. A tej, illetve a sajtok előnyös egészségügyi megítélését Franciaországban még a világon átszáguldó és mesterségesen fenntartott koleszterin-hisztéria sem volt képes gyengíteni, sőt inkább egyre erősödik”. Végül hozzátette:„a tej és a sajt a szolidaritás és a jövő szimbóluma, és az is marad örökre”. 1990 óta stagnáló sajtelőállítás (1,5-1,7 mó t)

MEZŐGAZDASÁG Legismertebb francia sajtok: Tehéntejből: Aisy Cendré, Beaufort, Boursin, Brie de Meaux, Camembert, Cantal, Chaource, Comté, Coulommiers, Epoisses, Langres, Livarot, Munster, Pont l'Eveque, Reblochon, Saint Marcellin, Saint Nectaire, Tomme de Savoie, kék: Bleu d'Auvergne, Fourme d'Ambert

MEZŐGAZDASÁG Camembert Normandiai település Marie Harel (feltaláló) 1855: Napóleon megszerette a „camembert”-ből származó sajtot, és e néven terjedt el (Domfront-i sajtgyár)

MEZŐGAZDASÁG Kecsketejből Banon, Brocciu, Chabichou du Poitou, Chèvre, Crottin de Chavignol, Valencay Juhtejből Brocciu, Ossau-Iraty, Roquefort

MEZŐGAZDASÁG Roquefort Első említés: 79 1411 VI. Károly: jogok Roquefort-sur-Soulzon-nak. Lacaune fajta tejéből 4 hónapig érlelés pincében (Aveyron falu) penicilingomba Hét termelő, két nevesebb: "Roquefort Société" "Roquefort Papillon"

2003 (mó) csirke, tyúk … 220 pulyka 42 kacsa 25 liba 1 MEZŐGAZDASÁG SZÁRNYASÁLLOMÁNY jelentős (kb. 290 mó) - tojás, hús, libamáj 2003 (mó) csirke, tyúk … 220 pulyka 42 kacsa 25 liba 1

MEZŐGAZDASÁG Libamáj hízott máj (mulardkacsa, liba, pézsmaréce) (világon): 17-18 ezer t, Franciao. 80% (Mo. 2, de libamáj: 1.)                                                                            

MEZŐGAZDASÁG

IPAR Állami szerepvállalás (pl. vegyes gazdasági társaságok - SEM), lassú és korlátozott privatizáció (tőzsde, kisbefektetők stb.) Hazai ipar védelme (fúziók elősegítése stb.) Külső hatásoktól való függés csökkentése Kulcsiparágak fejlesztése Luxus iparágak, minőségi termékek Ipar „terítése”, főváros-centrikusság csökkentése,a „vidék” iparosítása - 1955-75, 3000 vállalat „kitelepítése”, 0,5 mó ipari munkahely vidéken

IPAR 1972

kevés szénhidrogén (nagy importőr), szénbányászat megszűnt IPAR kevés szénhidrogén (nagy importőr), szénbányászat megszűnt Francia Total + Belga Petrofina + Francia Elf = TotalFinaElf (világ 4. legnagyobb olajipari cége) Breakdown by nature of final energy consumption in France in 2002. Source : French ministry of industry, 2004

IPAR - atomenergia jelentős és növekvő szerepe

IPAR Atomenergia világ második legnagyobb nukleáris kapacitása (USA után) (világelső: egy főre jutóban) 58 nukleáris reaktor, 63 000 megawatt elektromosáram 80%-át adja EU legnagyobb nettó áramexportőre lett vita (katasztrófa: Csernobil 1986; potenciális veszély – terroristák; de növekvő energiaigények)

IPAR Import uránérc FBR: Fast Breeder Reactor (szaporítóreaktor) Legnagyobb: Superphénix - bezárt

IPAR La Hague - legnagyobb reprocesszáló üzem a világon (kiégett üzemanyag újrahasznosítása) Jövőben fokozódó szerep: - harmadik generációs atomreaktor (EPR) - németekkel - első termonukleáris reaktor – nemzetközi konzorcium

IPAR Európa legnagyobb cégei (forgalom alapján) 1. BP /GB/ 7. Nestlé /CH/ 13. BMW /D/ 19.GlaxoSmithkline /GB/ 25. Enel /I/ Daimler-Chrysler /D/ FIAT /I/ EON /D/ BASF /D/ EADS /F/ Royal Dutch /NL/ Peugeot-Citroen /F/ Thyssen-Krupp /D/ Philips /NL/ Bayer /D/ TotalFinaElf /F/ Unilever /NL/ Repsol /ES/ Olivetti /I/ Arcelor /F/ Volkswagen /D/ ENI /I/ Renault /F/ Saint Gobain /F/ Alstom /F/ Siemens /D/ RWE /D/ Statoil /N/ Nokia /SF/ Audi /D/

IPAR Távközlés – repülőgép-hajtómű (fúzió) Építőipar Gumiipar Gépgyártás (erőművek, hajók, vasút …) (mentőakció) Légi- és űrtechnika Acélipar Gyógyszeripar (fúzió)

IPAR Gépgyártás - decentralizáció, széttelepülés – leginkább autóipar Autógyártás 3,2 mó db (Fr.o., v4) PSA PEUGEOT-CITROËN RENAULT

IPAR European production in 2003  (in thousands of commercial vehicles & private cars)                                                                                                                  

Foglalkoztatottak – autógyárak ill. alkatrészüzemek IPAR Foglalkoztatottak – autógyárak ill. alkatrészüzemek                                                                                                         (1950: termelés 2/3-a Párizsban)

hazai közlekedési eszközök fejlett hazai közlekedési eszközök Közúti hálózat autópálya: lassan épült ki, lassan oldódik a sugaras, Párizs központú kép 1956: vegyes gazdasági társaságok – fizető autópálya építésére koncesszió 1970: magántársaságoknak is koncessziók, de általában vegyes gt.

KÖZLEKEDÉS Vasút – XIX. sz., sugaras szerkezet, 1937 állam TGV (Train a Grande Vitesse) nagy sebességű vonatok első: Párizs-Lyon (1981-83) Lille-Marseille (1200 km): 4 óra (1950: 11 óra); Brüsszel-Párizs: 313 km, 1h 23m max.: 300 km/h; átl.: 230-260 km/h

KÖZLEKEDÉS TGV – hatásai: légi forgalom visszaesése (Air France, AirLib) Párizs – Marseille légi–vasút arányok: 1991 – 68% 32% 2001 – 40% 60% bár egyre olcsóbbak a repülőjegyek, de körülményes… vándorlás megindult dél felé (Mediterrán TGV): emberek (Travailleur a Grande Vitesse-nek, TGV); laptop, Internet, mobilt. …; nagyvárosi üzleti élet – vidéki otthon (dezurb.), de sztrájkok..; növekvő ingatlanárak cégek - egyre több vállalat költözik Provence-Alpes-Cote d’Azur térségbe

KÖZLEKEDÉS – „Lille-ben, a Lille-Europe és a Lille-Flandres állomások közelében fekvő üzleti negyedben a TGV beindulásával kapcsolatosan több mint 200 000 m2 irodaépület, szolgáltató, kereskedelmi és szórakoztató egységek, lakóházak és szállodák épültek, de még egy konferenciaközpontot is létrehoztak. A kialakított szinte új városrész tehát jelentős nemzetközi kereskedelmi központtá válhat, hiszen néhány óra alatt közvetlenül elérhető Belgiumból, Hollandiából és Angliából is.” – „Párizs Montparnasse körzetét átalakították a TGV állomása körül. Irodaházak, szállodák és kereskedelmi egységek épültek, a szomszédos Pasteur állomás környéke pedig jelentős ingatlanberuházásokat vonzott, amelyeket nagyrészben külföldiek finanszíroztak.”

KÖZLEKEDÉS - csökkenő környezeti terhelés http://mkkk.kma.bme.hu/szmreko

KÖZLEKEDÉS Csatorna-alagút (Euróalagút) 1751 óta 25 sikertelen elképzelés (kockázat …) 1986: előtérbe került ismét – vasúti alagút győzött 1987-1994: megépült (19 mrd); magánkonzorcium építette meg; Eurotunnel üzemelteti Folkstone (GB) és Calais (F) között; 50,5 km szerelvényeken autók, kamionok stb.; TGV-k 20 mó t áru, 12-15 mó utas évente (várt 30) Európa legnagyobb magánkézben lévő infrastrukturális társasága

KÖZLEKEDÉS kompforgalom, légi forgalom csökkent mégis: már első évtől veszteséges költségek emelkedése, kompforgalom kiélezte a versenyt stb. - óriási adósság államok nem támogatják

KÖZLEKEDÉS Légi közlekedés Air France-KLM – kiterjedt hálózat (200 cél, 80 ország) 1970-es évek: Concorde – veszteséges lett, leállították a repülést is (katasztrófa 2000, 2003 utolsó út)

KÖZLEKEDÉS - Airbus (francia [EADS]-német[BAE Systems]) – Boeing (Chicago) Airbus 380 (átlag 555 fő, max. 853, de hatótáv: Boeing, méret: Antonov An-225 Mriya ) (próbautak – Toulouse) légi kikötők átépítése

KÖZLEKEDÉS Légi közlekedés jelentős a belföldi légi közlekedés - verseny a TGV-vel Párizs (120 ország, 450 város)

2004 Turisták száma, mó 1. Franciao. 75,0 2. Spanyolo. 53,6 3. USA TURIZMUS 2004 Turisták száma, mó 1. Franciao. 75,0 2. Spanyolo. 53,6 3. USA 41,9 4. Kína(+HK) 41,7(+21,8) 5. Olaszo. 37,1 6. Nagy-Brit. 27,8

Turisták számának alakulása TURIZMUS Turisták számának alakulása

TURIZMUS GDP 7%-a, 12,4 mrd euro, 2 mó foglalkoztatott (730 ezer közvetlen), 215 ezer vállalkozás Sokszínű kínálat - városi turizmus tengerpart (Cote d’Azur, …) természetjárás síturizmus (XX.sz., Chamonix – első téli olimpia) gasztronómia egyediségek: Disneyland Paris, Louvre, Eiffel

kulturális és természeti világörökség (UNESCO)

TURIZMUS

TURIZMUS

TURIZMUS

Borutak – a termék bemutatásától a vidék bemutatásig kialakulása: 1950-es évek (autós turizmus felfutása, turisztikai rovatok, eltévedések – útjelző táblák) első utak: Route du champagne, Route du (des) vin d’Alsace (1953) – mintául szolgált borospincék, borkóstolók, helyi szállás, fogadók, múzeumok stb. borünnepségek (pl. Burgundia – Borlovagok Rendje) Club Méditerranée al. 1950, világ egyik legjelentősebb üdülőhálózata (100 „falu”) szalmakunyhók, majd téglaházak, „vissza a természethez” közvetlen légkör, külvilág kizárása Tour de France (1903, 3000km) Jelentős belföldi turizmus (szabadság, munkaidő stb.)

Tudományos parkok, technopoliszok - tech. parkok, technopoliszok országos hálózata alakult ki 1980-as évektől Fr.o.-ban (decentralizáció, K+F is) Sophia Antipolis (Nizza és Cannes között) 1181 cég, 229 K+F Főbb: IBM, France Telecom, Honeywell, Lucent Technologies, Motorola, Nortel Networks, Oracle France, Qualcomm 66 felsőoktatási intézményi egység

Tudományos parkok, technopoliszok ZIRST de Meylan (Grenoble) Dél-Ile-de-France Tudományos Városa

Népesség 61 mó (63 DOM, TOM) 112 fő/km2

Kisebbségek – a peremvidékeken bretonok (900 ez) baszkok (150 ez) katalánok (300 ez) - olaszok, korzikaiak (200 ez) német (1,2 mó) flamand (200 ez)

Francia nyelv - 128 mó, 77 mó anyanyelv (11., 12.) - középkor: langue d’oil, langue d’oc a francien - a párizsi régióban beszélték, ezt nevezték ki nemzeti nyelvnek a posta hivatalos, illetve a divat félig hivatalos nyelve; az Európai Unió több szervezetében kitüntetett szerep (pl.: az Európai Unió Bírósága); az ENSZ egyik hivatalos nyelve.

Egyedüli hivatalos nyelv az alábbi országokban és tartományokban: Franciaország, Benin, Burkina Faso, Elefántcsontpart, Gabon, Guinea , Kongói Demokratikus Köztársaság, Kongói Köztársaság, Mali , Monaco, Niger , Québec, Szenegál, Togo A hivatalos nyelvek egyike az alábbi országokban: Belgium, Burundi, Kamerun, Kanada (Québec és Új-Brunswick tartományban), Közép-afrikai Köztársaság, Comore-szigetek, Dzsibuti, Haiti , Louisiana (az Amerikai Egyesült Államok egyik állama), Luxemburg, Madagaszkár, Ruanda, Seychelle-szigetek, Svájc, Csád, Vanuatu Továbbá Algériában, Andorrában, Marokkóban és Tunéziában beszélik.

Vallás 27% ateista, 64,3% katolikus 6% mohamedán

Demográfiai kép Term.szap..: 4,3 ezrelék

Népességszám alakulása

Migráció 4,3 mó külföldi Migrációs ráta: +100 ezer fő 2003: 173 ezer legális bevándorló, ebből 136 ezer EU-n kívülről Maghreb országok, P, Afrika+Indokína stb. Magas munkanélküliség Fő cél: nagyvárosok szegregáció feszültségek (2005 ősze)

A francia gyarmatbirodalom kiterjedése (1914)

Francia területfejlesztés Települések 36 678 (1891: 36 144) - elaprózott >2000 fő = város (tel.áll. 1/10-e) Francia területfejlesztés PAT falusi övezetek fejlesztése városrészek integrálása Carte des zones PAT (2000-2006)

Falvak, szórványtelepülések Nincs tipikus francia falu különböző alaptevékenység ellenállnak az összevonásnak (kb. 32 ezer, 60%-a <500 fő) Átalakuló falvak (Baux)

Mezővárosok, városok - Párizs ellenpólusai Gettósodó városrészek

Département nagy fr. forr. idején folyó-, hegynevek prefektusi hatalom 1982 decentr. régió-megye?

Régiók dekonc., majd decentr. – de félelem… II. vh. előtt és után gyenge kísérletek 1958: alkotmányos felhatalmazás 1964: rendelettel 22 egység, intézményesülés (több egykori tartomány, hercegség) 1972: törvényi szabályozás (jogi személy), gazd.fejl. szerep 1982: szocialista kormány, Defferre-reformok; decentralizáció – területi önkormányzat, Regionális Tanács; prefektus – közt. megb. (koordináció) 1986: első választás, választott képviselet nincs alkotmányos státusz, nincs föderatív elképzelés, de vita van róla (föderalisták-regionalisták); korlátozott autonómia - „az állam eltűnhet”? regionális identitás? - Korzika problémás

Terület (%) Népesség (%) GDP (%) Île-de-France 2% 19% 29% Vidék 98% „Párizs és a sivatag” Terület (%) Népesség (%) GDP (%) Île-de-France 2% 19% 29% Vidék 98% 81% 71% Ország (-DOM) 100 Ter.fejl. cél: reg. ellenpólusok erősítése; „pálca és mézesmadzag”

GDP/FŐ 2004 (FR=100%)

GDP/FŐ 1995-2004

GDP/FŐ 1995-2004