A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben

Az előadások a következő témára: "A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben"— Előadás másolata:

1 A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
dr. Jeney László egyetemi docens Európai regionális és gazdasági földrajz I. Nemzetközi tanulmányok, Geopolitika specializáció 2017/2018, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

2 Városok, mint a tér kitüntetett pontjai
Kunzmann, K. 1991: Európai szőlő Találó: szőlőszemek a régiók, magok a nagyvárosok Goddard, J. B. 1995 Európa térképe sokkal inkább egy gyümölcs-salátás tálra hasonlít mint egy banánra Meer, van der L. 1998: Vörös Polip Európa 2046-ra Zónák és centrumok 2

3 Rendszerváltoztatás: felzárkózó Kelet-Közép-Európa
Gorzelak, G. 1995: „Közép-Európai Bumeráng” Gazdaságilag: dinamikus növekedés Politikailag: erősödő integráció: Visegrádi Négyek Kelet-Közép-Európa belső térszerkezetét meghatározó tényezők Főleg nagyvárosaik gyors fejlődése (nagyváros–vidék kettősség) Kisebb részben: belső Ny–K-i lejtő 3

4 Az EU nagyvárosainak egy főre jutó GDP-je a közösségi átlag %-ában, 2014

5 Növekedési különbség:
Nagyvárosi terek, mint pozitív reziduumok Népesség 2004 (mó fő) GDP (md €) GDP/fő (€/fő) GDP-növekedés 1995–2004 (%, évi átlag) EU 485 10458 21547 4,7 Nagyvárosok 98 (20%) 2982 (28%) 30428 5,2 Vidék 387 7476 19301 4,5 Nagyvárosok előnye a vidékhez képest 1,6 X Növekedési különbség: +0,7 %-pont 5

6 A nagyváros–vidék kettősség Észak-Amerikában
Nagyvárosok aránya ország népesség GDP USA (SMA) 38% 49% Kanada (CMA) 45% 54% 6

7 Nagyváros–vidék kettőség mérése
Dur: nagyváros–vidék duál-mutató yu: nagyvárosi régiók átlagos egy főre jutó GDP-je adott országon belül yr: vidéki régiók átlagos egy főre jutó GDP-je adott országon belül A legtöbb tagállamban nőtt a nagyváros–vidék kettősség A nagyváros–vidék kettősség változása az Európai Unió tagállamaiban, 1995–2004 7 Adatok forrása: EuroStat

8 A nagyváros–vidék kettősség eltérései az Európai Unió tagállamaiban, 2004
Leginkább a kelet-közép-európai nagyvárosok ugranak ki országuk térszerkezetéből Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítások, alaptérkép: World Gazetteer 8

9 A fejlettség és nagyváros–vidék kettősség összefüggése az EU-tagállamokban, 2004
Az erősebb nagyváros–vidék egyenlőtlenséget az elmaradottabb országoknál látjuk Piros szín: ha nem minden nagyváros, hanem csak az ország legfejlettebb nagyvárosának értékeit vesszük figyelembe 9 Adatok forrása: Eurostat

10 Nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepe a regionális fejlettségi különbségekben
10

11 Fejlettségi közeledés az EU NUTS3-as régiói között, 1995–2004
EU regionális tagoltsága Hoover indexszel (HNUTS3): n: régiók száma NUTS3-as szinten (n = 1336) xi: „i” régió aránya az össz-GDP-ből fi: „i” régió aránya az össznépességből-GDP-ből 11

12 Tényezők szerepének mérése regionális különbségekben
Az EU-n belüli egyenlőtlenségeket meghatározó térszerkezeti tényezők Államhatárok szerepe (országhoz tartozás jelentősége) Centrum–periféria egyenlőtlenség Észak–dél egyenlőtlenség Nyugat–kelet egyenlőtlenség Történelmi megosztottság (régi–új tagállam) Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Tényező szerepe az összes egyenlőtlenséghez képest (H%) Egyes térszerkezeti tényezők (pl. nagyváros–vidék egyenlőtlenség) esetében (Htérszerkezeti elem: Hoover-index) Regionális gazdasági fejlettségi különbségek mérése NUTS3-as-szinten (HNUTS3, Hoover-index azonos képlettel) 100% 80% 12

13 Nagyváros–vidék egyenlőtlenség
Nép: 20% GDP: 28% Nagyváros–vidék egyenlőtlenség: Htérszerkezeti elem = 8% (28%–20%) NUTS3-as szintű regionális fejlettségi egyenlőtlenség: HNUTS3 = 21% Nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepe a NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekben: H% = 39% (8%/21%*100) 13

14 Főbb tényezők szerepe a NUTS3-as szintű területi egyenlőtlenségekből, 2004
elemszám n Hoover index H tényező Hoover indexének magyarázó ereje a NUTS3-as szintű Hoover indexből (HNUTS3=21%), H% NUTS3-as szint 1267 21 100 országos szint 27 18 85 régi–új tagállam 2 16 75 nyugat–keleti 12 58 centrum–periféria 9 45 nagyváros–vidék 8 39 észak–déli 4 20 Forrás: EuroStat adatai alapján Jeney L. számításai 14

15 Térszerkezeti tényezők szerepe az EU-n belüli NUTS3-as szintű regionális különbségekben
Egyenlőtlenségeket meghatározó elemek Országhatás Vasfüggöny Centrum–periféria kevésbé H%=85% H%=45% H%=58% 15 H%=20% H%=75%

16 A nagyváros–vidék kettőség erősödő szerepe az egyenlőtlenségekben, 1995–2004
Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások 16

17 A térszerkezeti elemek szerepváltozása a regionális különbségekben, 1995–2004
Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások Egyedül a nagyváros–vidék egyenlőtlenség fokozódott Többi tényező: kiegyenlítődési tendencia Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások 17

18 A nagyváros–vidék egyenlőtlenség a tagállamok regionális fejlettségi különbségeiben, 2004
Lettországban a legnagyobb a területi egyenlőtlenség Lettországban és Csehországban a területi egyenlőttlenségek 100%-át a nagyváros-vidék kettősség adja 18 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások

19 A nagyvárosok és a vidéki térségek országos átlagukhoz viszonyított fejlettsége, 2004.
Nagyvárosok többsége meghaladja az országos átlagot Több országban szinte csak a nagyvárosok haladják meg az országos átlagot (Kelet-Közép-Európa) No., Spo. Olo., Rom.: más térszerkezeti elemek fontosabbak 19 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások