Franciaország: hagyományos sokarcúság, felértékelődő Sunbelt

Az előadások a következő témára: "Franciaország: hagyományos sokarcúság, felértékelődő Sunbelt"— Előadás másolata:

1 Franciaország: hagyományos sokarcúság, felértékelődő Sunbelt
dr. Jeney László egyetemi docens Európa regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2017/2018, II. félév BCE GGF Intézet Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

2 Nem egyértelműen besorolható területek
Nyugat- és Dél-Európa határán Déli része: Langue d’oc  Dél-Európa Északi része: Langue d’oil  Nyugat-Európa 2

3 Franciaország társadalmi fejlődése
3

4 Fényes történelem Kiemelkedő szerep eu-i történelem alakításában
EU egyik vezető tagállama Kedvező geopolitikai helyzet Földközi-t. + Antlanti-óc. Jelentős kiterjedés: 544 ezer km2 Szomszédos államokkal konfliktusok Államhatalom koncentrációja, dekonc. folyamat Korai polgári forradalom  köztársaság A francia gyarmatbirodalom kiterjedése (1914) 4

5 Forradalom után megyei közigazgatás
Fr. forr.: megyék (départment) kialakítása Folyó-, hegynevek Állami prefektusok kezében 1964: régiók kialakítása 22 tervezési régió (történelmiek: Bretagne, Burgundia, mesterségesek: Közép-Fro, D-Pireneusok) 96 megye megmaradt 1982: decentralizáció Választott regionális önkormányzat De föderáció helyett még mindig erős állami központ 5

6 Hosszú népesedési válság után lassan emelkedő népességszám
Kontinens leglassabban gyarapodó társadalma XIX. sz.: 30 mió , ma 61 mó fő (63 + DOM, TOM) ≈Olaszo., NBr., EU-n belül csak Németo. nagyobb Ny-eu-i viszonylatban magas term. szap. + külföldiek honosítása Leginkább volt gyarmatok (Atlasz-országok) és D-Eu 6

7 Etnikai sokszínűség Területszerzések  peremvidékeken: autochton kisebbségek Németek (1,2 mó) Bretonok (900 ez) Katalánok (300 ez) Olaszok, korzikaiak (200 ez) Flamandok (200 ez) Baszkok (150 ez) De: államnemzet koncepciója XIX. sz. vége Kötelező fr. nyelvű oktatás, közigazgatás Még a népszámlálás sem kérdez rá a nemzetiségre, vallásra 7

8 Francia nyelv, katolikus vallás
Hard hegemony Több frankofon ország (Eu-ban és az exgyarmatokon) 128 mió (77 mió anyanyelv): VR11–12. Nközi szervezetekben Sok nyelvjárás (nyelv?) Provanszál Bordeaux – Genfi-tó vonaltól D-re: okszitán (langue d’oc) É: langue d’oil Irodalmi nyelv: francien/francais (Párizs régiója) Vallás: Katolikus 65–70% (Avignon-i Fogság), muszlim 6–8%, forradalom  sok ateista 8

9 Belső migráció  növekvő különbségek a benépesültségben
Hagyományos migráció Forrás: elöregedő „Üres Fro.” Cél: Párizsi aggl. + ÉK-i ipari körzet Új migráció Forrás: „Üres Fro.” + ÉK is Cél: mediterrán D-i ter. Párizs  elővárosi övezet Ny-Eu-hoz képest alacsony népsűrűség: 112 fő/km2 Magas: É, Párizs, Lyon, Marseille Alacsony: „Üres Fro.” 20 fő/km2 alatti 9

10 Településállomány: szórványoktól a metropoliszig
36 ezer település Falvak Kb. 32 ezer, 60%-a <500 fő Fogl: mg. 4%, ip. 25,5%, szolg 70,5% Nincs tipikus francia falu Városok (<2000 fő) 4 ezer (alig 10%), de lakosság 75%-a Városodás: XIX. sz. elejétől fokozatosan gyorsul Főleg 100 ezres városokba 1980-as évek: szub- és dezurbanizáció Sűrű városhálózat: É, Párizsi, Lyoni aggl. Földközi-t. 10

11 Franciaország mai gazdasági folyamatai
11

12 Átalakuló gazdaság: decentralizáció
GNP: VR5–6. Világkereskedelemben is jelentős szerep Lelassult gazdasági növekedés (1–2%-os GDP növekedés évente) Nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása Mezőgazdaság: fogl.: 4,3%, GDP: 3% Ipar: fogl.: 24,9%, GDP: 25% Szolgáltató szektor: fogl.: 70,8%, GDP: 72% Gazdaságpolitika: Ország gazdasági helyzetének erősítése a világban, az EU-ban, versenyképesség fokozása Gazdasági termelés területi különbségeinek mérséklése 12

13 Regionális politika DATAR: 1963-tól (de Gaulle kezdeményezésére): regionális politika központi irányító intézménye Évtizedes célok Fővárosi régió társadalmi–gazdasági túlsúlyának csökkentése  reg. ellenpólusok erősítése; „pálca és mézesmadzag” Falusi térségek felzárkóztatása Régi iparvidékek (Nord-Pas-de-Calais , Lotaringia) szerkezeti korszerűsítése 13

14 „Párizs és a francia sivatag”
Terület (%) Népesség (%) GDP (%) Ile-de-France 2% 18% 29% Vidék 98% 82% 71% Ország (-DOM) 100% Vidék egészének felzárkóztatása sikertelen Szerelőüzemeket Párizsból vagy külföldről irányítják Képzett munkaerő továbbra is eláramlik Inégalités spatiales et développement économique: le cas fracais (1850–2000) Catin, M. – Huffel Creri, Ch. van, Université de Toulon ez du Var 14

15 GDP/fő jelentős egyenlőtlensége
15

16 Fokozatos kiszorulás az EU regionális politikájának kedvezményezett területeiből
16

17 Franciaország mezőgazdasága
Franciao. mezőgazdasága – Európában (EU-ban), világban (WTO-ban) jelentős szerep Protekcionista mg. politika (dotált mg.) – támogatások, magas vámok CAP fő haszonélvezője – 9,5 Mrd €/év (22%, E 15, D 14, I 12, GB 9) Megszorítások – hátrányosan érintették CAP fenntartásának fő érdekeltje Támogatás egyenlőtlen: nagy része a nagytermelőké Termelés hazai szükségletet meghaladja – exportőr eladhatatlan készletek, stagnáló jövedelem (nagy ráfordítások) Termelés koncentrációja, növekvő birtokméretek (40 ha) Főszerep: közép- és nagybirtokok (É) 17

18 Franciaország mezőgazdasága
Családi üzemek (K, D, NY), „szociális birtokok” Nagy arányú a foglalkoztatás – Ny-n, Francia-khg. Szövetkezetek Agrárpolitika: agrárterületek fejlesztése, fiatal gazdálkodók letelepedésének segítése, természeti erőforrások megőrzése Terület: 55% mg.-ilag hasznosított 60% szántó 35% rét 5% kert, gyümölcsös Növekvő erdőbirtokok, Csökkenő szántók stb. 18

19 Kettős ipari program: növekedés és széttelepülés
Állami szerepvállalás (pl. vegyes gazdasági társaságok - SEM), lassú és korlátozott privatizáció (tőzsde, kisbefektetők stb.) Hazai ipar védelme (fúziók elősegítése stb.) Külső hatásoktól való függés csökkentése Kulcsiparágak fejlesztése Luxus iparágak, minőségi termékek Ipar „terítése” Főváros-centrikusság csökkentése „Vidék” iparosítása 1955–1975: 3000 vállalat „kitelepítése” 0,5 mó ipari munkahely vidéken 19

20 A legdinamikusabb szektor: a szolgáltatás
Közlekedés Vasút – XIX. sz., sugaras szerkezet, 1937 állam TGV (Train a Grande Vitesse): nagy sebességű vonatok, első: Párizs-Lyon ( ), Lille-Marseille (1200 km): 4 óra (1950: 11 óra); Brüsszel-Párizs: 313 km, 1h 23m Turizmus GDP 7%-a, 12,4 mrd euro, 2 mó foglalkoztatott (730 ezer közvetlen), 215 ezer vállalkozás Sokszínű kínálat: városi turizmus, Disneyland, tengerpart (Cote d’Azur), természetjárás, síturizmus (XX.sz., Chamonix – első téli olimpia), gasztronómia Tudományos parkok, technopoliszok 1980: Tech. parkok országos hálózata (decentralizáció, K+F) ZIRST de Meylan (Grenoble), Dél-Ile-de-France Tudományos Városa 20

21 A francia nemzeti Európa-politika
Franciaország ≈ Eu. (előzmény: Nagy Károly frank birodalma ≈ alapító 6-ok) Alapítás: német vas- és acélipar ellenőrzése Erős vidéki gazdálkodó lobby  mg-i támogatások ne csökkenjenek Francia termelők védelme USA-tól független eu-i (vagy francia) biztonságpolitika  önálló atomütőerő Aktív érdekérvényesítő a vh-k utáni területrendezésben  óvatosság a keleti politikai határváltozásokban Nincs CH  viszonylag arabbarát attitűd a Közel-Keleten Maghreb-államok támogatása Európai Tanácsban ugyanannyi szavazati súly mint a németeknek Német pénzügyi befolyás ellensúlyozása  közös európai szociális és foglalkoztatási politika támogatása 21