Franciaország: hagyományos sokarcúság, felértékelődő Sunbelt

Az előadások a következő témára: "Franciaország: hagyományos sokarcúság, felértékelődő Sunbelt"— Előadás másolata:

1 Franciaország: hagyományos sokarcúság, felértékelődő Sunbelt
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Európa regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

2 Franciaország társadalmi fejlődése

3 Nem egyértelműen besorolható területek
Nyugat- és Dél-Európa határán Déli része: Langue d’oc  Dél-Európa Északi része: Langue d’oc  Dél-Európa

4 Fényes történelem Kiemelkedő szerep eu-i történelem alakításában
EU egyik vezető tagállama Kedvező geopolitikai helyzet Földközi-t. + Antlanti-óc. Jelentős kiterjedés: 544 ezer km2 Szomszédos államokkal konfliktusok Államhatalom koncentrációja, dekonc. folyamat Korai polgári forradalom  köztársaság A francia gyarmatbirodalom kiterjedése (1914)

5 Forradalom után megyei közigazgatás
Fr. forr.: megyék (départment) kialakítása Folyó-, hegynevek Állami prefektusok kezében 1964: régiók kialakítása 22 tervezési régió (történelmiek: Bretagne, Burgundia, mesterségesek: Közép-Fro, D-Pireneusok) 96 megye megmaradt 1982: decentralizáció Választott regionális önkormányzat De föderáció helyett még mindig erős állami közp.

6 Hosszú népesedési válság után lassan emelkedő népességszám
Kontinens leglassabban gyarapodó társadalma XIX. sz.: 30 mió , ma 61 mó fő (63 + DOM, TOM) ≈Olaszo., NBr., EU-n belül csak Németo. nagyobb Ny-eu-i viszonylatban magas term. szap. + külföldiek honosítása Leginkább volt gyarmatok (Atlasz-országok) és D-Eu

7 Etnikai sokszínűség Területszerzések  peremvidékeken: autochton kisebbségek Németek (1,2 mó) Bretonok (900 ez) Katalánok (300 ez) Olaszok, korzikaiak (200 ez) Flamandok (200 ez) Baszkok (150 ez) De: államnemzet koncepciója XIX. sz. vége Kötelező fr. nyelvű oktatás, közigazgatás Még a népszámlálás sem kérdez rá a nemzetiségre, vallásra

8 Francia nyelv, katolikus vallás
Hard hegemony Több frankofon ország (Eu-ban és az exgyarmatokon) 128 mió (77 mió anyanyelv): VR11–12. Nközi szervezetekben Sok nyelvjárás (nyelv?) Provanszál Bordeaux – Genfi-tó vonaltól D-re: okszitán (langue d’oc) É: langue d’oil Irodalmi nyelv: francien (Párizs régiója) Vallás: Katolikus 65–70%, muszlim 6–8%, forradalom  sok ateista

9 Belső migráció  növekvő különbségek a benépesültségben
Hagyományos migráció Forrás: elöregedő „Üres Fro.” Cél: Párizsi aggl. + ÉK-i ipari körzet Új migráció Forrás: „Üres Fro.” + ÉK is Cél: mediterrán D-i ter. Párizs  elővárosi övezet Ny-Eu-hoz képest alacsony népsűrűség: 112 fő/km2 mkk Magas: É, Párizs, Lyon, Marseille Alacsony: „Üres Fro.” 20 fő/km2 alatti

10 Településállomány: szórványoktól a metropoliszig
36 ezer település Falvak Kb. 32 ezer, 60%-a <500 fő Fogl: mg. 4%, ip. 25,5%, szolg 70,5% Nincs tipikus francia falu Városok (<2000 fő) 4 ezer (alig 10%), de lakosság 75%-a Városodás: XIX. sz. elejétől fokozatosan gyorsul Főleg 100 ezres városokba 1980-as évek: szub- és dezurbanizáció Sűrű városhálózat: É, Párizsi, Lyoni aggl. Földközi-t.

11 Franciaország mai gazdasági folyamatai

12 Átalakuló gazdaság: decentralizáció
GNP: 5–6. a világranglistán Világkereskedelemben is jelentős szerep Lelassult gazdasági növekedés (1–2%-os GDP növekedés évente) Gazdaságpolitika: Ország gazdasági helyzetének erősítése a világban, az EU-ban, versenyképesség fokozása Gazdasági termelés területi különbségeinek mérséklése Nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása Mezőgazdaság: fogl.: 4,3%, GDP: 3% Ipar: fogl.: 24,9%, GDP: 25% Szolgáltató szektor: fogl.: 70,8%, GDP: 72%

13 Franciaország mezőgazdasága
Franciao. mezőgazdasága – Európában (EU-ban), világban (WTO-ban) jelentős szerep Protekcionista mg. politika (dotált mg.) – támogatások, magas vámok CAP fő haszonélvezője – 9,5 mrd Euro/év (22%, E 15, D 14, I 12, GB 9) Megszorítások – hátrányosan érintették CAP fenntartásának fő érdekeltje (2013-ig „nem téma”) Támogatás egyenlőtlen: nagy része a nagytermelőké Termelés hazai szükségletet meghaladja – exportőr eladhatatlan készletek, stagnáló jövedelem (nagy ráfordítások)

14 Franciaország mezőgazdasága
Termelés koncentrációja, növekvő birtokméretek (40 ha) Főszerep: közép- és nagybirtokok (É) Családi üzemek (K, D, NY), „szociális birtokok” Nagy arányú a foglalkoztatás – Ny-n, Francia-khg. Szövetkezetek Agrárpolitika: agrárterületek fejlesztése, fiatal gazdálkodók letelepedésének segítése, természeti erőforrások megőrzése

15 Franciaország mezőgazdasága
Terület: 55% mg.-ilag hasznosított 60% szántó 35% rét 5% kert, gyümölcsös Növekvő erdőbirtokok, Csökkenő szántók stb.

16 Kettős ipari program: növekedés és széttelepülés
Állami szerepvállalás (pl. vegyes gazdasági társaságok - SEM), lassú és korlátozott privatizáció (tőzsde, kisbefektetők stb.) Hazai ipar védelme (fúziók elősegítése stb.) Külső hatásoktól való függés csökkentése Kulcsiparágak fejlesztése Luxus iparágak, minőségi termékek Ipar „terítése” Főváros-centrikusság csökkentése „Vidék” iparosítása 1955–1975: 3000 vállalat „kitelepítése” 0,5 mó ipari munkahely vidéken

17 A legdinamikusabb szektor: a szolgáltatás
Közlekedés Vasút – XIX. sz., sugaras szerkezet, 1937 állam TGV (Train a Grande Vitesse): nagy sebességű vonatok, első: Párizs-Lyon ( ), Lille-Marseille (1200 km): 4 óra (1950: 11 óra); Brüsszel-Párizs: 313 km, 1h 23m Turizmus GDP 7%-a, 12,4 mrd euro, 2 mó foglalkoztatott (730 ezer közvetlen), 215 ezer vállalkozás Sokszínű kínálat: városi turizmus, Disneyland, tengerpart (Cote d’Azur), természetjárás, síturizmus (XX.sz., Chamonix – első téli olimpia), gasztronómia Tudományos parkok, technopoliszok 1980: Tech. parkok országos hálózata (decentralizáció, K+F) ZIRST de Meylan (Grenoble), Dél-Ile-de-France Tudományos Városa

18 „Párizs és a francia sivatag”
Terület (%) Népesség (%) GDP (%) Ile-de-France 2% 18% 29% Vidék 98% 82% 71% Ország (-DOM) 100% Ter.fejl. cél: reg. ellenpólusok erősítése; „pálca és mézesmadzag”

19

20 GDP/FŐ 2002

21

22

23