Áttekintés a vállalkozások főbb gazdálkodási kereteiről

Vállalkozás Üzleti vállalkozás, a vállalat fogalma, jellemzői, típusai A vállalati piaci pozíció javítás eszközei A vállalkozás indításának személyi feltételei

Áttekintés a leggyakoribb vállalkozási formákról Vállalkozási forma Egyéni vállalkozó Kkt. Bt. Kft. Rt. Alapításhoz szükséges vagyon - 3 MFt 5/20 M Ft Alapító dokumentum Társasági szerződés Alapszabály/Alapító okirat Tagok felelőssége teljes vagyon törzstőke részvény értéke Jogi személyiség nem igen Legfőbb szerve Tagok gyűlése tagok gyűlése taggyűlés közgyűlés Vezető testület/tisztségviselő üzletvezető ügyvezető igazgatóság – vezérigazgató Ellenőrző testületek   - Felügyelőbizottság fakultatív 200 fő 200 fő vagy a tagok 5 %-a kéri - Könyvvizsgáló lehetőség nyrt-ben kötelezeő Lényeges gazd.-i szabályozók SZJA Gt., SZvt., Tao., Gt., SZvt., Tao., Éptv., Társas vállalkozások

Üzleti vállalkozás Olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja fogyasztói igények kielégítése nyereség elérésével. Alapvető céljának megvalósításában önálló Profitorientált Kockázatot vállal Valóságos piacon működik Vállalt: Jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás szervezeti kerete

A vállalati piaci pozíció javítás eszközei A tevékenységhez kapcsolódó vevői elégedettség növelése (mérés) Többletszolgáltatás Az árban Felárért Magasabb szinvonalú kiszolgálás Marketing, reklám Kapcsolatrendszer építése, lobbizás

A vállalkozás indításának személyi feltételei Szakmai kompetenciák, szükséges végzettségek Hatósági engedélyek Egészségügyi alkalmasság Személyi kompetenciák – egyéni képességek Kockázatvállalás, döntési képesség Tárgyalás, kommunikáció kapcsolatépítés

A gazdasági társaságokra vonatkozó adózási jogszabályok Számviteli Törvény Társasági adó Az adóelőleg, a feltöltési kötelezettség

A beszámoló éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet Üzleti jelentés egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló, egyszerűsített beszámoló. Közzétételi kötelezettség

A Számvitel A vállalkozásokban végbemenő gazdasági folyamatokat jegyzi fel időrendben, mennyiségben és értékben. Célja a megbízható valós összkép biztosítása a vállalkozás vezetése és a külső érintettek számára

A vállakozás vagyona A mérleg egy adott időpontra vonatkozóan mutatja meg a vállalkozás vagyonát értékben, összevontan, kétoldalú kimutatásban; egyrészt az újratermelési folyamatban betöltött szerepük szerint, másrészt eredete, forrása szerinti csoportosításban. Leltár: A vállalat vagyonát tételesen, mennyiségben és értékben felsoroló dokumentun, egy adott időpontra vonatkozóan.

A vállalkozás vagyona A mérleg „A” Eszközök (aktívák) A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen Források (passzívák) D. Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E. Céltartalékok F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások Források összesen

Az eredménylevezetés Egy adott időszakra vonatkozóan, értékben, összevontan megmutatja a vállalkozás bevételeit, ráfordításait, a működés eredményét. A kiindulási alapja a vállalkozót terhelő társasági adó meghatározásának.

Eredménykimutatás összköltségeljárással 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Exportértékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) II. Aktivált saját teljesítmények értéke (+03+04) III. Egyéb bevételek 05. Anyagköltség 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 07. Egyéb szolgáltatások értéke 08. Eladott áruk beszerzési értéke 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09) V. Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12) VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+II+III-IV-V-VI-VII) VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17) IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19+20+21) B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX) C. Szokásos vállalkozási eredmény (+A+B) X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény (X-XI) E. Adózás előtti eredmény (+C+D) XII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény (+E-XII) 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény (+F+22-23)

A Társasági Adó A társasági adó alanya a (2)-(4) bekezdésben meghatározott személy. (2) Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül a) a gazdasági társaság, (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot is) az egyesülés és az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is) és az európai szövetkezet, b) a szövetkezet, c) az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, d) az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat, e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete (a továbbiakban: MRP), f) a közhasznú társaság, a vízitársulat, g) az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, h) a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), továbbá a diákotthon, i) európai területi együttműködési csoportosulás. (3) Belföldi illetőségű adózónak minősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld. (4) Külföldi illetőségű adózó a külföldi személy, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, 2011-től minden adózóra 500 millió forint adóalapig 10 %, a felett 19 % az adómérték

Adóelőleg és feltöltés Nem kell az adóelőleget kiegészíteni 2010. december 17-től, ha az elző adóévi árbevétel nem több 100 millió forintnál.

A vállalkozói jövedelem szerinti adózás Egyéni vállalkozó Elválasztandó a vállalkozás és a vállalkozó személyes jövedelme Vonatkozó legfontosabb jogszabályok: SZJA, ART, ÁFA, JTv A vállalkozói jövedelem Az adót naptári évenként, az összes jövedelem alapján kell megállapítani és megfizetni, azonban az adóbevételek folyamatossága érdekében adóelőleget kell fizetni.

Bevétel és költség 1. Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték. Vagyoni érték különösen a pénz, a kereskedelmi utalvány, a dolog, az értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint a magánszemély javára elengedett vagy átvállalt tartozás, továbbá a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás. Bevétel különösen az értékesített termék, áru, szolgáltatás ellenértékeként, vagy ezek előlegeként befolyt vagy váltóval kiegyenlített összeg, természetben kapott ellenérték (valamennyi esetben a felár, az engedmény, az árkiegészítés, a fogyasztási adó figyelembevételével), továbbá az áru szállításáért vagy csomagolásáért külön felszámított összeg; a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz - ideértve a selejtezett tárgyi eszközt is -, nem anyagi javak, anyag, félkész termék (a továbbiakban együtt: vagyontárgy) értékesítésekor kapott ellenérték, 3. a kapott kamat; kötbér, a késedelmi kamat, a bírság, a büntetés címén kapott összeg, a felvett támogatás Biztosításból kapott összeg

Bevétel és költség 2. Költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül, Költségként elszámolható jellemző kiadások az anyag, az áru, a göngyöleg beszerzése a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésére, előállítására fordított kiadás kifizetett bér és annak közterhei, szavatossági és jótállási költség az üzlet, a műhely, a gazdasági épület bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia költsége, a telefon, rádiótelefon, a hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára kifizetett összeg Lízingdíj tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírás

Bevétel és költség 3. A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül a vállalkozói kivét, amellyel szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthető. Vállalkozói kivét az egyéni vállalkozói tevékenység során személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt összeg, valamint (az akár csak részben) a magánszemély személyes vagy családi szükségletének kielégítését szolgáló kiadás alapján elszámolt minden olyan vállalkozói költség, amelyet e törvénynek a vállalkozói költségek elszámolására vonatkozó rendelkezései nem nevesítenek jellemzően előforduló költségként. E rendelkezést a lakástól elkülönített telephelyen vagy egyébként más, a lakáson kívüli helyen folytatott egyéni vállalkozói tevékenység hatókörében és feltételeként (ideértve az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeit is) szükséges dolog (eszköz, berendezés) használata, szolgáltatás igénybevétele esetén csak akkor kell alkalmazni, ha e törvény a személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas dolog, szolgáltatás magáncélú hasznosítását, használatát, igénybevételét vagy annak lehetőségét egyébként adóztatható körülményként határozza meg. Ilyen körülménynek kell tekinteni az úthasználatra jogosító bérlet, jegy magáncélú használatát, azzal, hogy az e címen elszámolt költségből - az egyéni vállalkozó döntése szerint - vagy a magáncélú használatra jutó tételes elkülönítéssel megállapított rész, vagy az elszámolt költség 50 százaléka minősül vállalkozói kivétnek, kivéve, ha és amennyiben az egyéni vállalkozó az adott személygépkocsi után cégautó adót fizetett. Vállalkozói kivét esetében a bevétel megszerzésének időpontja a költség elszámolásának napja, ha azonban a vállalkozói kivét felvételét az adóhatóság az ellenőrzés során tárja fel, akkor az elszámolás adóévének utolsó napja (de legkésőbb az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének a napja).

Egyéni vállalkozó Adókulcs Évközi változás 2010. július 1-től feltétel nélkül 250 millió forint adóalapig 10-os adókulcs Az egyéni vállalkozó adóalapjának 500 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalékkal, e fölött 19 százalékkal teljesíti adófizetési kötelezettségét. A kedvezményes adókulcs alkalmazásának nincsenek feltételei, az elért adómegtakarítást az egyéni vállalkozónak nem kell nyilvántartania, és annak felhasználása nem kötött.

Átalányadózás Az egyéni vállalkozói bevétel az adóévben kisebb, mint 8 M Ft. kiskereskedelmi tevékenységesetén a forgalom kisebb, mint 40 M Ft. Az átalányadót választó egyéni vállalkozó, amennyiben az áfa-levonási jogát nem érvényesíti, a pénztárkönyv (naplófőkönyv) bevételi adatait vezeti, továbbá a vállalkozásával kapcsolatban felmerült összes költségének bizonylatait és egyéb dokumentumait az e törvényben foglalt általános szabályok szerint köteles megőrizni. Az átalányadózás nem mentesíti az egyéni vállalkozót a kifizetői minőségében, illetőleg más jogszabály előírása szerint reá vonatkozó nyilvántartási, bizonylat-kiállítási, valamint adatszolgáltatási, továbbá a számla-, illetőleg nyugtaadási kötelezettség alól. Az átalányadó alapját a bevételből az egyéni vállalkozó 40 % költséghányad levonásával állapítja meg. Az adóév egészében kizárólag építőipari tevékenységet folytató egyéni vállalkozó költséghányada 80 %.

SZJA A személyi jövedelemadó mértéke valamennyi összevont adóalapba tartozó és külön adózó) jövedelemre egységesen 16 százalék. Kivétel: - kivétel az egyéni vállalkozó vállalkozói adóalapja után fizetendő személyi jövedelemadó, - a tartós befektetésb&l származó, a lekötés három év után történő megszakításakor megállapított jövedelem 10 százalékos adókulcsa

Alap és részletező nyilvántartások Alapnyilvántartás: a naplófőkönyv, a pénztárkönyv, a bevételi és költségnyilvántartás, a bevételi nyilvántartás Részletező nyilvántartások: Vevőkkel (megrendelőkkel) szembeni követelések nyilvántartása Szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása Tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása A beruházási és felújítási költség-nyilvántartás Értékpapírok, értékpapírra vonatkozó jogok nyilvántartása Munkabérek, más személyi jellegű kifizetések és a vállalkozói kivét nyilvántartása Gépjármű-használati nyilvántartás (útnyilvántartás) itelbe vagy bizományba történő értékesítésre átadott, átvett áruk nyilvántartása Egyéb követelések, kötelezettségek nyilvántartása Selejtezési nyilvántartás lkalmi foglalkoztatás nyilvántartás Leltár Alvállalkozói nyilvántartás Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása

Számlaadási kötelezettség Egyszerűsített számla Nyugta

A számla Számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papír alapú, vagy a vevővel történt megállapodás alapján – külön jogszabály által meghatározottak szerint – elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza: a) a számla sorszáma; b) a számla kibocsátásának kelte; c) a termékértékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany neve, címe és adószáma; d)[64] a vevő neve, címe, valamint közösségi adószáma – ennek hiányában adószáma –, ha a vevő az adó fizetésére kötelezett; e)[65] Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén a vevő közösségi adószáma; f)[66] a teljesítés időpontja, amennyiben az eltér a számlakibocsátás időpontjától; g) a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához; h) a termék, szolgáltatás – amennyiben ez utóbbi természetes mértékegységben kifejezhető – mennyiségi egysége és mennyisége; i) a termék, szolgáltatás – amennyiben ez utóbbi egységre vetíthető – adó nélkül számított egységára; j) a termék (szolgáltatás) adó nélkül számított ellenértéke összesen; k) a felszámított adó százalékos mértéke; l)  az áthárított adó összege összesen; m) a számla végösszege;

Egyszerűsített számla egyszerűsített számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papír alapú, vagy a vevővel történt megállapodás alapján – külön jogszabály által meghatározottak szerint – elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza: a) a számla sorszáma; b) a számla kibocsátásának kelte; c) a termékértékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany neve, címe és adószáma; d)[71] a vevő neve, címe, valamint közösségi adószáma – ennek hiányában adószáma –, ha a vevő az adó fizetésére kötelezett; e)[72] Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén a vevő közösségi adószáma; f) a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához; g) a termék, szolgáltatás – amennyiben ez utóbbi természetes mértékegységben kifejezhető – mennyiségi egysége és mennyisége; h) a termék, szolgáltatás – amennyiben ez utóbbi egységre vetíthető – adóval együtt számított egységára; i) a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított ellenértéke összesen; j) a 44. § (2) bekezdésében meghatározott százalékérték; k) új közlekedési eszköz másik tagállamba történő értékesítése esetén erre a tényre történő utalás, a közlekedési eszköz első forgalomba helyezésének időpontja, és szárazföldi közlekedési eszköz esetén a futott kilométerek száma, vízi közlekedési eszköz esetén a hajózott órák száma, légi közlekedési eszköz esetén a repült órák száma; l)[73] amennyiben az adó fizetésére a pénzügyi képviselő kötelezett, annak neve, címe és adószáma; m)[74] a 29. §, a 29/A-29/B. §, a 30. § (1) bekezdése alá eső termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások esetén erre a tényre, valamint a XI. fejezet szerinti alanyi adómentesség, a XV-XVI. fejezet szerinti különös adózási szabályok alkalmazása esetén ezen adózási módra történő hivatkozás;

Nyugta nyugta: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza: a) a nyugta sorszáma; b)[77] a nyugta kibocsátójának neve, címe, adószáma; c) a nyugta kibocsátásának kelte; d) a fizetendő összeg;

Vállalkozási pénzügyek Pénzforgalom Fizetési tranzakciók Megtakarítási lehetőségek

Számlavezetés Számlavezető bank Adóhatóságnál bejelentett számlaszám Árfolyamok kezelése Pénzügyi befektetések Betétek Értékpapírok

Fizetési módok Készpénz Átutalás Csekk Bejelentési határ 1,5 M Ft (Bank, Rendőrség) Társas vállalkozások: kötelező a pénzkezelési szabályzat

Tervezés Az üzleti terv A tervezés folyamata A terv tartalmi elemei

Az üzleti terv A vállalati működés vezérfonala, a vállalati célokat és elérésük lehetséges módjait fogalmazza meg a vállalati helyzetértékelés és a környezetből származó előrejelzés alapján

A tervezés előkészítése Helyzetfelmérés Külső környezet Gazdasági helyzetelemzés Kilátások, gazdasági kiszámíthatóság Adórendszer Politikai rendszer Természeti környezet Belső környezet felmérése Rendelkezésre álló erőforrások (tőke, berendezések, munkaerő) Erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek Helyzetértékelés, pozicionálás

Az üzleti terv tartalmi elemei Bevezetés (az ok, amiért a terv készült) Összegzés (a fő célok és az elérhető eredmény, főbb elérési utak bemutatása Iparági környezetelemzés ( a helyzetelemzés összefoglalása) A saját vállalkozás bemutatása, elhelyezése a környezetben Piacelemzés, piacszegmentálás, marketingterv A jelenlegi és a tervezett kapacitások bemutatása A rendelkezésre álló és a tervezett erőforrások bemutatása A vállalkozás folyamatai, szervezet Kockázatéerékelés Pénzügyi terv fejezet Mérleg Eredménylevezetés Pénzforgalmi terv Cash-flow