Kovács Veronika Koreanisztika MA II. Korea vallásai BMA-KORD /15 tavaszi félév

 James Huntley Grayson: Korea – A Religious History. Routledge, NY:  Andrew Eungi Kim: Characteristics of Religious Life in South Korea: A Sociological Survey. In: Review of Religious Research, Vol. 43, No. 4,  Park Moon-su: Urgent Issues Facing Modern Korean Catholicism and Their Subtext. In: Korea Journal, Vol. 52. No. 3,  Moon Youngseok: Sociological Implications of the Roman Catholic Conversion Boom in Korea. In: Korea Journal, Vol. 51. No. 1.,  Choi Suk-woo: Korean Catholicism Yesterday and Today. in: Korea Journal, Vol.24 No  Grant S. Lee: Persecution and Success of Roman Catholic Church. in Korea. In: Korea Journal, Vol. 22. No  Cho Kwang: The Meaning of Catholicism in Korean History.in: Korea Journal Vol. 24. No. 8.,  Choe Ki-bok: The Abolition of Ancestral Rites and Tablets by Catholicism in the Choseon Dynasty and the Basic Meaning of Confucian Ancestral Rites. In: Korea Journal Vol. 24. No. 8.,  Kwanbae Stephanus Lee: Early Catholic Encounters encounters [ ] encounters  Stephen Vincent: ( ): With New Cardinal and New Martyrs, Church is Growing in South Korea growing-in-south-korea/ [ ] growing-in-south-korea/  Hannah Beech ( ): Pope Francis Arrives in South Korea With a Message for All of Asia [ ]

 Egyedülálló módon belső erőből terjedt el  Korea a világ második legjelentősebb országa missziós tevékenységek terén  A világon a harmadik legtöbb szent (1984: 103 fő; 2014: +124 fő)

 sz.: A nyugati misszionáriusok próbálkozásai  18. sz.: helyi hívők kezdeményezései  sz.: keresztényüldözés s földalatti mozgalmak Yi Seunghun megkeresztelkedése

sz.: a környező országokon keresztül próbáltak eljutni Koreába Japán: Gaspar Vilela ( ) jezsuita szerzetes 1594: az első jezsuita szerzetesek Toyotomi Hideyoshi seregeivel érkeznek Koreába - Gregorio de Cespedes ( ) - Vincent Kwon ( ) Fülöp-szigetek: Juan de Domingo(?-1619) domonkos rendi szerzetes Kína: Hsü Kuang-chi ( ) Joannes Adam Schall ( ) ; Sohyeon koronaherceg ( )

Indirekt hatás: - Keresztény könyvek szivárogtak be az országba -> hatással volt a 17. sz. tudós nemeseire - Yi Sugwang ( 이수광 李睟光 ): Jibong Yuseol ( 지봉유설 芝峰類說 ) (Matteo Ricci- T’ien-chu Shih-i hatása) - Namin párt - Silhak mozgalom - Seohak iskola

 18. század közepétől kezdve fiatal értelmiségiek (Yi Ik ( ) követői) kezdenek érdeklődni a katolikus vallás iránt  1777: első gyülekezet  1784: Yi Byeok ( 이벽 李蘗, ), Yi Seunghun ( 이승훈 李承薰, ) 이승훈

-Cheonju ( 천주 天主 mennyei úr) -Konfucianizmus: túlzottan konzervatív, a haladás útjában áll - A haladás és a modernitás iránti vágy -Az emberi jogok, egyenlőség hirdetése, lelki vigasz Tanításuk: - egyenlőség -a nők egyenjogúsága -a gyerekek védelme Eredmények: - a hangeul terjedése (Seonggyeong Jikhae 성경직해 – zsoltárok; doktrina könyvek írása pl. Jugyo yoji 주교요지 ) - új hierarchikus rendszer gondolata: Jeong Yakyong: „T’angon”

 - Isten abszolút hatalma, az uralkodó és a szülők tisztelete felett áll  Az ősök tiszteletére bemutatott szertartások megtagadása  A hagyományos társadalmi rend elutasítása   veszélyes az államra nézve! - Eretnekség - A nyugati nagyhatalmak kezében eszköz az ország feletti hatalomátvételhez 1785: a katolicizmus betiltása 1786: keresztény művek behozatalának tiltása -> gyakori letartóztatások (1787: első mártír: Kim Beomu 김범우 金範禹, )

 1786 (-89): Yi Seunghun, Yi Byeok, Kwon Ilsin: ideiglenes egyház alapítása  1790: levél Pekingből: megtiltja a hívőknek az ősök tiszteletére bemutatott szertartások elvégzését  1791: Kwon Sangyeon, Yun Jichung kivégzése  1795: Chou Wen-mu atya  Myeongdo hoe ( 명도회 明道會 )

 Közvetlen kiváltó okok: - Hwang Sa-yeong ( 황사영 黃嗣永 ) levele („baek seo” 백서帛書 ) - ediktum az eretnekség büntetésére: között érvényes 1801: „Sinyu” kivgzések ( 신유박해 辛酉迫害 ) – Jeongsu régenskirálynő ( 정순왕후 김씨貞純王后 ) -> Yi Seunghun, Kwon Cheolsin, Cho Wen-mu 9/03/rc/288618_1.0_image_1.jpg

 1815: Eulhae kivégzések: a hegyekbe menekültek mártíromsága  1827: Cheonghae kivégzések  Chou atya halála után több kérés Peking felé 1826: a pápának is írtak  -> 1831: apostoli vikáriátus Koreában -> 1837: püspökök: Pierre Philibert Maubant, Jacques- Honore Chastan, Laurent Marie Joseph Imbert -> papokat Makaóba: Kim Taegeon ( 김대건 金大建 ) Kim Taegeon /300266_1.0_titleImage_1.jpg

 1837: Kihae kivégzések – felfedezték az idegen missziók jelenlétét Koreában – a nyugati hatalmak hatalomátvételétől való félelem  1839: külföldi misszionáriusok: Imbert püspök, Maubant atya, Chastan atya kivégzése -> nemzetközi probléma!  1846: Kim Taegeon atya kivégzése  : „Nagy kivégzések” – Taewongun régensherceg ( 흥선대원군 興宣大院君, )

 1876: Kanghwa-szigeti békemegállapodás Japánnal  1882: USA 3 kikötő megnyitása  1883: Nagy-Britannia, Németország,  1886: Franciaország – részleges vallásszabadság!  1899: megállapodás a koreai kormány és az egyház között: szabadon téríthettek. -> Koreai papok, apácarendek Első maradandó templomépületek: Yakhyeon templom (1893), Szűz Mária székesegyház (1898), Szöul

Bihyeon a Maryknoll misszió archívumából

 Alapkőletétel: Kojong király,  Az első katolikus közösség gyülekezőhelyén épült (Myeongnaebang) 1894 – 1898 között  Tervezte: Xavier Baudonet  Kripta: az 1839 – 1866 között mártírhalált haltak maradványai

Korea egyik legrégebbi temploma 1902-re készült el, tervezője Eugene Coste francia pap Kim Dae-gon, Korea első papja itt volt eltemetve 1942-ig

 Tervezte: Xavier Baudonet  Épült: 1908 – 1914 között Yun Jichung, Kwon Sangyeon és Yu Hang Geom püspök mártíromságának helyszínén

Kyeonghyang Sinmun 1906-tól 1911: Aposoli vikáriátus Szöulban és Taeguban, 1920: Wonsan „gettó mentalitás”: elhatárolódtak a társadalomtól, követőik inkább az alacsonyabb rétegekből 1910: An Junggeun ( 안중근 安重根, ) „Anak-incidens” ( 안악 사건 ) márc. 1: katolikus szemináriumi hallgatók részvétele

A japán hatalom különféle intézkedéseket hajtott végre a kereszténység ellen: templomok felgyújtása, bebörtönzések, kivégzések a misszionáriusok deportálása Shintoizmus: 1920-as évektől kötelező 1936: A Vatikán elfogadta a shinto szertartások gyakorlását, mint állami rituálé  „Japán” Katolikus egyház japán papok koreai papok katonai szolgálatra

 ÉK: – a vallás eltörlése – anti-keresztény propaganda.  1949: nagyszabású kivégzések – ma már nincsenek katolikus papok ÉK-ban.  DK: vallásszabadság – több katolikus újság, katolikus ált. isk-k, főiskolák.  aktívan részt vettek a Koreai Köztársaság megalapításában. – újraegyesülés és a kommunizmus elutasítására ösztönöztek  a koreai háború alatt és után egyre növekedett a hívők száma. koreai háború végén hívő, 1962: hívő. motiváció: az ENSZ anti-kommunista programja és az amerikai egyház segítő akciói. spirituális vigasz és támasz.  két főiskola: Hyoseong Női Főiskola, Daegu 1952; Seogang Főiskola, Szöul 1960

 1962: saját hierarchikus rendszer  Katonai diktatúra: elköztelezték magukat a társadalmi roblémákban – kritizálták az embertelen és pénzsóvár tendenciákat, amik a gazdasági fejlődés hívott életre.  70-80as évek: kritizálták Pak Cheong Hui és Cheon Du Hwan rendszerét  részt vettek több szociális mozgalomban  1984: II. János Pál pápa Koreába látogat: 103 koreai mártírt és szentet avatott – a legtöbb számú egyidejű kanonizáció – nemzetközi elismerés  90-es évek: belső változások – ismét a felsőbb rétegek részvétele a meghatározó  1997: első katolikus elnök: Kim Daejung ( 김대중 金大中, )

 5.1 M hívő – 10%  5 érsek  25 püspök  4100 pap  szerzetes és apáca  Újabban egyre növekvő népszerűségnek örvend, növekvő gyülekezet - Észak és Dél egyesítésének támogatása - Nem követel tagdíjat, az egyház pénzügyei nyilvánosak

 nem térdelnek ill. hajtanak térdet – helyette fejet hajtanak  Pénteken nem esznek húst  A nők kendővel fedik be fejüket a templomban  A férfiak és nők elkülönülve ülnek  „kamsaheongeum” ( 감사 헌금 )

A Maryknoll misszió archívumából

Daegu, 1928 A Maryknoll misszió archívumából

김기창 : 오천명을 먹임 ( 五餠二魚 ) Köszönöm a figyelmet~!