A keresztény magyar állam megalapítása

Az előadások a következő témára: "A keresztény magyar állam megalapítása"— Előadás másolata:

1 A keresztény magyar állam megalapítása
Vajk-István /Asztrik: ő hozta a koronát II. Szilveszter pápától/ István uralkodása: Pogány lázadók leverése, a hatalom megszilárdítása: 1.1 Koppány 997. seniorátus: pogány öröklési mód, a legidősebb férfirokon örökli a hatalmat primogenitura: keresztény öröklési rend, a legidősebb fiú örökli a hatalmat.

2 1.2. Gyula: Erdély ura, 1003-ban kénytelen önként
behódolni 1.3 Ajtony Maros vidéke, 1008-ban Csanád leveri seregét. István hatalma megszilárdul. 2. Kereszténység megszervezése: - kötelező átkeresztelkedés 10 falu építsen templomot vasárnap kötelező templomba járás egyházi tized fizetése 2 érsekség Esztergom, Kalocsa, 8 püspökség szervezése: Győr, Veszprém, Pécs, Vác, Bihar, Eger, Csanád, Gyulafehérvár 1002. Pannonhalmi építkezés befejezése, alapító levél Pécsváradi, bakonybéli, zalavári, marosvári, veszprémvölgyi apátságok

3

4 Apostoli cím megszerzése: érsekek, püspökök kinevezési joga
3. Államszervezés: 3.1. királyi tanács:

5 3.2. Vármegyék /38, vagy 45/ VÁRMEGYÉS ISPÁN: katonai vezetés
bíráskodás adók, vámok beszedése a vármegye életének irányítása VÁRKATONÁK: - védelem VÁRNÉPEK: - mesterségek űzése: Kovácsi, Szakácsi, Hodász, stb. VÁRSZOLGÁK A vár körüli munkák ellátása.

6 4. Utódlás - Imre /Intelmek/, halála Vazul /Vászoly megvakíttatása/
Orseolo Péter kijelölése I. István Szűz Mária oltalmába ajánlotta országát. Szentté avatása I. László király idejében.

7 Koronázási palást: valós ábrázolás