A tőzsdei kereskedés alapjai Végh Richárd Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság
Befektetések, értékpapírok A befektetési döntések alapjai A tőzsdei kereskedés Kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén Az értékpapír ügyletek elszámolása
Befektetések, értékpapírok
Mi szükségünk a befektetésekre? Infláció – pénzünk vásárlóerejének folyamatos romlását okozza 1995 eleje óta az árak átlagosan több mint háromszorosukra emelkedtek Az 1995-ban a párnába tett 10 ezer forint ma már alig ér többet, mint 1995-ben 3000 Ft Pénzünk befektetésével védekezhetünk az értékvesztéssel szemben Önálló jövedelemforrássá válhat Tartalék a jövőre
Megtakarítási lehetőségek Készpénz Nem pénzügyi termékek Ingatlanok, arany stb. Nagy kockázatok, hozamok Bankbetét Forint, deviza Értékmegőrzés tényleges vagyongyarapodás nélkül Értékpapírok Kötvények, részvények, befejtetési jegyek
Alapvető értékpapír típusok Részvények tulajdonosi jogokat testesítenek meg Lejárata nincsen, a papírt eladni lehet árkockázat Hitelpapírok Fix jövedelmet nyújtanak Lejáratig megtartva nincsen árkockázat Befektetési jegyek A befektetési döntésünket szakemberekre bízzuk, aminek költsége van Rövid távú spekulációs célra nem alkalmas
Befektetői magatartás Minden befektetőnek két kérdésre kell választ adnia mielőtt befektetne Milyen időtávban gondolkozik? Mekkora kockázatot hajlandó vállalni? A pénzügyi piacok alaptörvénye: A nagyobb hozamokhoz nagyobb kockázatok is kapcsolódnak
Nagy kockázat = nagy a veszteség valószínűsége Kockázat a tőkepiacon A kockázat köznapi értelemben egy számunkra negatív esemény bekövetkezésének valószínűségét jelenti Nagy kockázat = nagy a veszteség valószínűsége A tőkepiacon a kockázat szimmetrikus fogalom, pusztán a jövőbeli események bizonytalanságát mutatja Nagy kockázat = nagy várható nyereség vagy nagy várható veszteség
A befektetések árkockázata Minél nagyobb egy termék árának változékonysága, a termék árában annál nagyobb mozgások valószínűsíthetők. A kockázat mérőszáma a hozamok szórása, azaz milyen mértékben ingadozik az egymást követő időszakokban a hozamok nagysága.
Hozam vs. kockázat Az amerikai példa az elmúlt 80 évben Az éves hozamok eltérése az átlagtól Rövid lejáratú állampapír alacsony kockázat - 3,3% szerény hozam - évi 3,6 % Az éves hozamok eltérése az átlagtól Részvény magasabb kockázat - 20,9% jelentős hozam - évi 12,1%
Az ingatlanpiac árkockázata Az amerikai ingatlanárak alakulása 1972-2002 között (NAREIT Index alakulása) %
Befektetés - portfolió Befektetéseink összessége a mi befektetési portfoliónk Egy kitüntetett befektetési eszköz vagy több befektetési eszköz? A kockázatok mérséklése érdekében érdemes befekteté-seinket megosztani több eszköz között – diverzifikáció Intézményi befektetők egytől-egyig ezt a stratégiát követik befektetési politikájukban Részvények kockázata = egyedi + szisztematikus A z egyedi kockázat diverzifikációval megszüntethető A piac magasabb hozammal a szisztematikus kockázatot jutalmazza
Diverzifikáció - példa 2003 május vége 10 millió forint - 3 befektetési stratégia: A teljes összegből OTP részvény vásárlása A teljes összegből Richter részvény vásárlása 5 millió forint OTP részvénybe és 5 millió forint Richter részvénybe
Eredmény 2 hónap után
Eredmény 1 év után
„Mikor azt számítgatod, mekkora hozamot vársz befektetésre szánt pénzedből, jó előre döntsd el, hogy mit akarsz: jól enni, vagy jól aludni” (J. Kenfield Morley)
Milyen időtávra fektessünk? Rövid távú befektetők – spekulánsok A rövid távú befektetés jellemzője a nagy kockázat Rövid távon erősen befolyásolja a piacot a hangulat Rövid távon bármely befektetési eszköz képes nagy időarányos hozamokat adni, és viszont Hosszú távú befektetők Hosszú távon stabilabb, de ezzel együtt mérsékeltebb időarányos hozamokat lehet elérni Itt már érvényesülnek a piac törvényszerűségei Hosszú távon az eszközök tényleges értéke (a fundamentum) a döntő A hosszú távú befektetés a portfolió időbeli diverzifikációja
A részvény mint hosszú távú befektetés Az esetek hány százalékában bizonyult jobbnak a részvény-befektetés az adott futamidejű egyéb befektetéseknél az el-múlt 80 évben: Befektetés futamideje Forrás: NASD
A részvény mint hosszú távú befektetés Magyarországon is igaz
A befektetési döntések alapjai Mennyit érnek a részvények? - Mennyit érnek a részvények?
A KÉRDÉS Mi határozza meg a részvények árát? A VÁLASZ - A vállalat jelenlegi és jövőbeli teljesítménye - Az egész gazdaság jelenlegi és jövőbeli teljesítménye - A világgazdaság jelenlegi és jövőbeli teljesítménye - A mindenkori politikai helyzet - A befektetők félelmei, érzései - stb
Elemzési módszerek, megközelítések Légvár elmélet Lord Keynes Szépségverseny-hasonlat Ki a nagyobb bolond elmélet Reálérték elmélet belső érték diszkontálás DIV+PVGO EPS, P/E
A részvény reálérték elmélete A részvény árát a tartásából származó jövedelem határozza meg Részvénytartáshoz kapcsolódó bevételek: Osztalék (1) + Eladási ár (1) Osztalék (2) + Eladási ár (2) Osztalék (3) + Eladási ár (3) … A feladat: Meghatározni a részvényből származó jövőbeli osztalékokat
A jövőbeli osztalékok meghatározása Társasági nyeresége Társaság tevékenysége Iparág helyzete, kilátásai A gazdaság helyzete, kilátásai Világgazdaság helyzete, kilátások
Gazdaság és tőzsde
A BUX és a vállalati eredmények
Hol támadható a reálérték elmélet? A részvény reálértékének meghatározása gyakorlatilag kísérlet a jövőbeli események becslésére Túl sok a bizonytalan tényező, így nem lehet pontos számításokat végezni Pl. OTP egy éves célárfolyamának becslése 2003 tavaszán (OTP ára ekkor: 2400 Ft) Merrill Lynch – 2900 Ft Morgan Stanley – 2600 Ft Citigroup – 2963 Ft K&H – 3329 Ft (OTP ára 2004 tavaszán: 4000 Ft)
Elemzési módszerek, megközelítések Légvár elmélet Lord Keynes Szépségverseny-hasonlat Ki a nagyobb bolond elmélet Reálérték elmélet belső érték diszkontálás DIV+PVGO EPS, P/E
Technikai elemzés - a chartok bűvöletében A technikai elemzés a tőzsde múltbeli alakulását figyeli, ebből próbál következtetéseket levonni a várható jövőbeli eseményekről Árfolyamábrák és forgalmi táblázatok elemzéséből következtet az árak jövőbeli alakulására. A piac 10%-ban logika és racionalitás, 90%-ban pszichológia Általában rövid távú döntések támogatására szolgál Alapelvek: - Az árakban minden információ benne van - Az árfolyamok többnyire trendek szerint mozognak, megfigyelhető szabályszerűség - A történelem ismétli önmagát
Néhány „elvetemültebb” elemzési módszer - Piaci bessz és szoknyahossz - A szuperkupa indikátor Kisember-elmélet Vak majom
Amikor minden elmélet borul … A piac néha elveszti racionalitását Légvárak és buborékok A részvényárak alakulását esetenként pusztán a befektetői hangulatváltozásokkal, a tömegpszichológiával lehet magyarázni. A befektetők légvárakat építenek. Néhány híresebb légvár: Tulipánhagyma őrület Hollandiában „Tronikus” felvirágzás „.com”, „e-”, „@” stb
Az internetes lufi felfújása és kipukkanása
Mit mond erről a közgazdaságtan? Hatékony piac elmélete A befektetők nem hisznek benn + túlzott önbizalom Vak majom, őrültek, nóbel díjasok
A BÉT részvénypiaca az idők viharában BUX index MOL OTP Richter MATÁV 1997 Feb. 5000 1500 Ft 150 Ft 2400 Ft 700 Ft 2005 Feb. 18000 16000 Ft 7000 Ft 26000 Ft 940 Ft
„Minden dolog annyit ér, amennyit más hajlandó fizetni érte” Tanulság „Minden dolog annyit ér, amennyit más hajlandó fizetni érte”
Befektető típusok Intézményi Magán Hazai Külföldi Fedezeti ügyletkötő Spekuláns Arbitrazsőr Hosszú távú megtakarító
Hosszú nyitott pozíció Fedezeti ügylet Egy importőr vállalatnak jelentős kifizetése lesz fél év múlva euroban. A cégvezető fél, hogy a forint esetleges gyengülésével a társaságnak nem tervezett vesztesége lesz, mert drágábban tudja csak beszerezni a szükséges devizát a kifizetés előtt A vezető már ma megállapodik a bankkal, hogy az milyen árfolyamon fogja számára az eurot odaadni. Hosszú nyitott pozíció Semleges pozíció
Spekuláció Optimista befektetőnk 880 forintos árfolyamon vásárol MATÁV részvényt, mert arra számít, hogy a papír árfolyama egy-két hónapon belül 1000 forint fölé emelkedik. Befektetőnk a MATÁV részvény árának alakulása függvényében nyerhet vagy veszíthet.
A spekuláns - „lehull a lepel” Valamennyi piac hasznos és nélkülözhetetlen szereplői Ők vállalják át a kockázatot a fedezni szándékozóktól Ők adják a piac likviditását Szűkítik a vételi és eladási árak közti különbséget Nem a spekulánsok növelik a kockázatot, de annak létezése szükséges a spekulánsok megjelenéséhez
Arbitrázs Leleményes befektetőnk észreveszi, hogy az egyik kereskedelmi banknál olcsóbban lehet dollárt vásárolni, mint egy másiknál eladni. Minden pénzét dollárra váltja ott ahol olcsó és azon nyomban el is adja ott ahol drága. A két ár közti különbség a befektető kockázatmentes profitja.
Az egyes befektető típusok funkciói Fedezeti ügyletkötő - az ármozgásoktól függetlenül keresletet és kínálatot biztosítanak a piacon - Spekulánsok - biztosítják a piac likviditását - Arbitrazsőrök - térben és időben összehangolják az egyes árufajták közti árfolyam alakulást
A tőzsdei kereskedés
A pénzügyi közvetítői rendszer PÉNZPIAC A pénzügyi közvetítői rendszer BANKOK HITELEK BETÉTEK Értékpapírok jegyzése MEGTAKARÍTóK VÁLLALATOK Biztosítások TŐKEPIACI KÖZVETÍTŐK TŐZSDE BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK BIZTOSÍTÓK TŐKEPIAC Értékpa-pírok jegyzése BEF. ALAPOK Befektetési jegy Nyugdíj megtakarítások PÉNZTÁRAK
egynemű, helyettesíthető termékek szabályok szerinti működés Mi is az a tőzsde? Piac, mely koncentrálja mind a keresletet, mind a kínálatot térben és időben Szerepe elsősorban a tőkeallokáció Mitől tőzsde a tőzsde: nyilvánosság egynemű, helyettesíthető termékek szabályok szerinti működés
Miért érdemes tőzsdén üzletelni? Tőzsdén kívüli ügyletkötés (OTC piac) a partner felkutatása nehézkes lehet partnerkockázat az árak megbízhatóságát nehezen lehet ellenőrizni Tőzsdei ügyletkötés az árak nyilvánosak, megbízhatóak nem kell partnert keresni nincs partnerkockázat kevesebb tőkét igényel (pl. napon belüli üzletkötés) gyorsaság rugalmasság
Nyílt kikiáltásos kereskedési rendszer megbízások Box Box Box Box Box Parkett Üzletkötők Box Box Box Box Box megbízások
Elektronikus kereskedési rendszer működése Kereskedési felület Kereskedési munkaállomás Telefonon Személyesen Brókercég Interneten Ajánlat Kötés visszaigazolás Központi ajánlati könyv Az ajánlatok párosítása megfelelő ellenajánlattal Központi rendszer
Árjegyzői vs. ajánlatvezérelt piac Az ajánlatvezérelt piacon az ajánlatok egy központi ajánlati könyvbe kerülnek. Az ajánlatok párosítása automatikus Árjegyzői piacon egy adott termék könyvét egy árjegyző (kereskedő) vezeti, ő gondoskodik arról, hogy folyamatosan rendelkezésre álljon ár.
Mivel lehet egy tőzsdén kereskedni? Gyakorlatilag bármilyen könnyen azonosítható, helyettesíthető, forgalomképes áruval Értékpapírokkal - értéktőzsde Árucikkekkel (gabona, olaj stb.) - árutőzsde Fentiek származékaival (határidős, opciós ügyletek) Extrém példa: időjárás
Értékpapír típusok Részvények törzsrészvény elsőbbségi részvény Hitelpapírok Állampapírok Vállalati kötvények Jelzáloglevelek Befektetési alapjegyek Kötvény-, részvény-, vegyes alap Pénzpiaci alapok Ingatlanalap stb.
A tőzsdei áralakulás nyomon követése - tőzsdeindexek Az indexek jelentősége A piaci folyamatokat aggregáltan megjelenítő mutatószám Viszonyítási pont a befektetési alapok teljesítményének megítéléséhez – benchmark - Csökkenő árfolyam tendenciák mellett általános az index kosarának megfelelő portfolió összeállítása - védhető Az indexben szereplő papírok megítélése pozitívabb
Fontosabb tőzsdei indexek USA: Dow Jones Ipari Átlag: Charles H. Dow 1884-ben indította 11 részvénnyel (főként vasúttársaságok). 1896: Wall Street Journal naponta publikálja, ekkor már 12 részvény . 1928-ban bővült 30 papírra. Nasdaq 100: 1971. Február 5. 100 pont S&P 500 - kapitalizációval súlyozott index, az USA részvénypiacának 70 %-át reprezentálja Russel 3000 - az USA részvénypiaci kapitalizációjának 98%-át lefedi
A BÉT index családja
A BÉT hivatalos részvényindexe, a BUX a képlet: Bázis: 1991. január 2. 1000 pont 1997. április 1.-től folyamatos (5mp-kénti) számítás Osztalék miatti korrekciós tényező mai részvényár Korrekciós tényező n å p * q * D it it i Bevezetett részvény darabszám (közkézhányad) BUX = K * i = 1 * 1000 t n å p * q i it i = 1 Részvény bázisár
Kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén
Budapesti Érték-tőzsde Elszámolási szolgáltatások A piac szerkezete B e f k t ő Felügyeleti szervek (PSZÁF, BÉT) B e f k t ő ajánlatok ajánlatok Szekció tagok Szekció tagok Budapesti Érték-tőzsde Bankok, brókercégek Bankok, brókercégek Kereskedési adatok KELER Elszámolási szolgáltatások
Hogyan vásárolhatunk értékpapírt? Részvényt vásárolhatunk jegyzésen keresztül vagy a másodpiacon (tőzsdei vagy tőzsdén kívüli kereskedelem-ben) Tőzsdei kereskedelem csak kereskedő cégen (szekciótagon) keresztül bonyolítható A tőzsdei megbízás adásának feltétele értékpapír számla nyitása a brókercégnél Számlanyitás után a tőzsdén kereskedhető termékek bármelyikére adhatunk megbízást
Brókerválasztás Költségek Cég tőkeereje Személyes kapcsolat, bizalom Megbízási lehetőségek skálája A döntés előtt fontos az üzletszabályzat gondos átolvasása
Költségek Számlavezetéshez kapcsolódó díjak Számlanyitás, vezetés, kivonat a banki folyószámlákhoz hasonlóan Kereskedési megbízások díjai Részvények esetén 0,2-1 %, de minimum 150-25000 Ft Értéktári szolgáltatásokhoz kapcsolódó díjak Letéti igazolás kiadása, zárolás, fizikai kiadás, bevételezés stb. Az egyes cégek által alkalmazott díjakról összefoglaló táblázat található a PSZÁF honlapján – www.pszaf.hu
A befektetők védelme Jó helyen van-e pénzünk egy brókercégnél? Letéti számlák – szigorú szabályok Befektető Védelmi Alap Magánbefektető követelések teljesítése személyenként maximum 6 millió forintig (1 millió forintig a követelés 100 százalékát, 1 millió forint felett pedig a követelés 90 százalékát vállalja át Az Alap vagyonát a tagok, azaz a befektetési szolgáltatók kötelező befizetései adják
Milyen ajánlatot tehetünk a tőzsdén? Típusok (ár szerinti csoportosítás): LIMIT – az ajánlattevő számára még elfogadható ár megadásával PIACI – ár megadása nélkül, a legjobb ellenoldali ajánlattal találkozik STOP LIMIT – veszteség minimalizálás limit ajánlattal STOP PIACI – veszteség minimalizálás piaci ajánlattal
Ajánlattípusok: LIMIT példa: limit vételi ajánlat 4 115 Ft-on 250 db-ra A megbízás akkor teljesül, ha a legjobb eladási ár eléri a limitárat (és az időprioritás alapján is jut értékpapír)
Ajánlattípusok: PIACI példa: piaci vételi ajánlat 150 db-ra Eredmény: A piaci ajánlatunkból 100 lekötődik a legjobb eladási ajánlattal 4 130 Ft-on, a maradék 50 db törlésre kerül
Ajánlattípusok: STOP LIMIT példa: stop limit eladási ajánlat 230 db-ra 4 120 Ft-on, 4125 Ft-os aktiválási árral Aktiválási ár Az aktiválási ár elérése után az ajánlatunk aktiválódik egy limitajánlatként 4 120 Ft-on. 125 db lekötődik, a többi a könyvben marad 4120 Ft-on.
Ajánlattípusok: STOP PIACI példa: stop piaci eladási ajánlat 230 db-ra, 4125 Ft-os aktiválási árral Aktiválási ár Az aktiválási ár elérése után az ajánlatunk aktiválódik egy piaci ajánlatként. 125 db lekötődik, a többi törlésre kerül.
Milyen ajánlatot tehetünk a tőzsdén? Fajták (mennyiség szerinti csop.): RÉSZ MIND (25 millió forint felett)
Milyen ajánlatot tehetünk a tőzsdén? Lejárat/Érvényesség: MOST SZAKASZ NAP VISSZAVONÁSIG ÉRVÉNYES (max 30 nap) MEGADOTT DÁTUMIG ÉRVÉNYES (max 30 nap)
Ajánlattételi limitek Felső ajánlattételi limit Előző napi bázisár Alsó ajánlattételi limit
Az értékpapír ügyletek elszámolása
A KELER, mint „central counterparty” Megbízó Klíringtag vevő Klíringtag eladó Megbízó Klíringtag vevő Klíringtag eladó Megbízó Megbízó Klíringtag vevő Klíringtag eladó Megbízó Megbízó
A KELER, mint „central counterparty” Megbízó Klíringtag vevő Klíringtag eladó Megbízó ELADÓ VEVŐ Klíringtag vevő Klíringtag eladó KELER Megbízó Megbízó Klíringtag vevő Klíringtag eladó Megbízó Megbízó
A tőzsdei ügyletek elszámolása T+2 nap - kötvények T+3 nap - részvények Nettósítás: 1 db elad / vesz pozíció értékpapíronként 1 db összesített pénzpozíció Gördülő elv (elszámolás minden nap) DVP (delivery vs. payment) - szállítás fizetés ellenében
Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Információs központ Tel: 429-6857 info@bse.hu Öngondoskodás Alapítvány Tel: 429-6865 info@ongondoskodas.hu