Lexikológia, és ami vele összefügg

Vázlat 1. Általános bevezető 2. Mi a szó? Mi a szókészlet? Mi a szókincs? 3. A szó vizsgálata különböző szempontokból szókészlettan szófajtan (alaktan, jelentéstan, mondattan) szójelentéstan szótári (lexikális) jelentés – aktuális (szöveg)jelentés 4. Szótani elemzések

1. Általános bevezető Lexikológia = szókészlettan, szókincstan, tágabban: szótan A szókészlet elemeinek különféle összefüggéseit vizsgáló tudományterület: szavak természetével, egymáshoz való viszonyával, csoportjaikkal foglalkozik.

2. Mi a szó? a) A nyelv (az ösztönös nyelvtudat) központi egysége Az építkezési linearitást adja (időbeli egymásutániság) Fogalomhordozó; „autonómiája” van „egyértelmű” szavak: borz, dália, klór, motel stb. jövevényszavak (nem mondatok átvétele) sőt: mondatok átvétele szó értékben kótyavetye < szb.-hv. ko oće veće (dati)? ’ki akar többet (adni)?’ muszáj < ném. (es) muss sein ’szükséges; meg kell történni(e)’ vigéc ’(kereskedelmi) ügynök; házaló’ < ném. Wie geht’s? ’Hogy van?’

b) Írásképe tagolatlan, elkülönül a másik szótól. c) Amiből a mondatok állnak… Barátom barátjának nagy háza nagyobb, mint a szomszédék nagy háza. Szóelőfordulás: 10 – a mondat minden külön hangsora (betűsora) Szóalak: 8 – azonos hangalakok; barát 2x, ház 2x, nagy 3x Szótári szó (lexéma): ragok és jelek (inflexiós elemek) nélküli alak: 6: barát, nagy, ház, mint, a, szomszéd

Szótári szó (lexéma): ragok és jelek (inflexiós elemek) nélküli alak Lexikális jelentésű morféma: megnevező funkció, hangalak és jelentés egysége ház, ad, sárgás, rögtön (alatt, elé) ↔-a (birt. szjel), -bb (fokjel), -től (hat.rag) Absztrakció (mögöttes forma): szintaktikai szerkezetek tagjainak képviselője: barátom, barátjának, háza, nagyobb fonetikai realizációk (alakváltozatok) képviselője: /csalán/: [csalán, csalány, csollány, csollyány, csulán, csiján] morfofonetikai realizációk (tőváltozatok) képviselője: /alszik/: alsz-, alud-, alv-, al

3. Mi a szókészlet? Mi a szókincs? Mi a szókészlet? Egy nyelv szavainak összessége. Tagolódása: társadalmi funkciók szerint Mi a szókincs? Egy egység (a tagolás egy egységének) szavainak összessége, pl. egyéni szókincs

A szavak két fő vizsgálati lehetősége leíró (szinkrón): adott nyelv szókészlete a maga egyidejűségében történeti (diakrón): a szókészlet kialakulása és változásai Leíró társadalmi, területi, politikai, időbeli stb. változatok Történeti a szókészlet elemeinek keletkezési formái a jelentések változása

A szókészlet tagolódása – leíró szempont A szavak társadalmi fontossága szerint: alap- és kiegészítő szókészlet (peremszókincs) A) Alapszókészlet • a mindennapi kommunikáció (szinte) nélkülözhetetlen elemei • össztársadalmi-összmagyar érvényűek • (viszonylag) hosszú ideje vannak meg a nyelvben • nagy családjuk van ember, él (ige), fehér, három, én, alatt, szem , megy, asztal, cél, sőt: film (1894), fülész (1883)

A szavak társadalmi fontossága szerint (folyt.) B) Kiegészítő szókészlet kommunikációs gyakoriságuk (viszonylag) alacsony lófrál, elefánt, bodza, bordó, sokemeletes, suhint nem össztársadalmi jellegűek logaritmus, fejléc, szatén, tanegység, kreditátvitel, nehézvíz (D2O) (viszonylag) rövid ideje van a magyarban terepjáró (1941 k.), atomreaktor (1954) társtalanok konvektor, patron, kaszkadőr

A szavak társadalmi fontossága szerint (folyt.) C) Peremszókészlet mekdózik, kreálmány, harangöntő, jacht, télikert, fúzió koppantó, munkásőr, kulák, paraplé ’esernyő’, monokli, tantusz

A szavak társadalmi helye szerint Nyelvváltozatonkénti rétegződés A) Köznyelvi (normatív) szavak B) A területi nyelvváltozatok szavai: nyelvjárási szavak C) Társadalmi nyelvváltozatok (szociolektusok) szavai a) csoportnyelvi szavak, szakszavak b) hobbinyelvi szavak (szabadidőben űzött foglalatosságok, szórakozások szerint: sportnyelvek, játékok nyelve, vadásznyelv, horgásznyelv szavai stb.) c) életkori nyelvváltozatok szavai (gyermeknyelvi, diáknyelvi, ifjúsági nyelvi stb.) d) argó (tolvajnyelv, jassznyelv, szleng). D) Etnolektusok: nemzetiségiek magyar nyelvének szavai (pütös, csávó, devla) E) Politolektusok: határon túli magyarok országnyelvi szavai (sustyáki, szok, hajtási, alapiskola) F) Az időbeli változatok szavai: régi és új szavak (archaizmusok és neologizmusok) (dervis, janicsár, keresztes lovag -- közvélemény-kutatás, adatbank, szelfi, iphone)

A szókészlet tagolódása – történeti szempont A szótári szókészlet történeti szempontból– írásban dokumentált szavak • ma is élő, össztársadalmi szavak • nyelvjárásiak: pityóka ’burgonya’, ekecsel ’összetákol’, hoporcs ’rög’ • zsargonszerűek: lóvé, zsaru, zsír, bealszik • kihalt szavak: ardó ’erdőőr’, darnit ’szövetfajta’, monnal ’mert; szinte’ • elavulóban levők: csicskás, direktor, elvtárs, kontó • újak: euró, narkó, biodízel, top ’női ruhadarab’, villanyposta, werkfilm

A szókészlet tagolódása – történeti szempont Eredet szerint Alapnyelvi (ősi): él, fon, tud, ad, lő; szem, kéz, fül, vér, nyíl; fő, fa, lúd, hó; három, öt; lágy,nagy Belső keletkezésű Szóteremtés (onomatopoézis): ó, jaj; zizeg, kopog, susog, reccsen, csobog, kondul; cica, liba, csibe; durmol, vacog, bandukol, biceg Szóalkotás: fazék, torok, vagdal, adás, épület, gyorsul, szépség; magyar, férfi, ember; (virágvasárnap < szláv Cvetna nedelja), távcső (< n. Fernrohr), rögeszme (< lat. idea fixa), feketedoboz (ang. black boksz)

A szókészlet tagolódása – történeti szempont Idegen eredetű török: dió, bátor, csalán, disznó, tenger, tanú, iker, balta, szúnyog; kávé, kefe, csuha, zseb szláv: barát, pap, kereszt, asztal, málna, medve, udvar, galamb, széna, kasza, szarka, galuska, tanya, nadrág, harisnya német: cégér, csőr, prém, lárma, zsámoly, sámli, puszi, cetli, tánc, biliárd latin: iskola, mise, kápolna, kollégium, citrom, palánta, pálma, párduc, patika, kamra angol: dzsentri, dzsip, lift, lincsel, bróker, díler, klikkel, hardver, hotdog

A szójelentés változása— csak történeti lehet A jelentésváltozások okai 1. Külső okok: pl. társadalmi, gazdasági, művelő- déstörténeti változások, érzelmi-magatartásbeli tényezők stb. kult. vált.: lábas, harang, átvilágítás eufemizmus: másállapot, áldott állapot, várandós, terhes elhunyt, elköltözött, eltávozott ’meghalt’ tabu: farkas állat> farkas, medve ‘mézevő’ 2. Belső (azaz közvetlenül a nyelvhez köthető) okok: a nyelvi elemek morfológiai, szintaktikai és szemantikai kapcsolatai. fekete kávé > fekete, tokaji bor > tokaji köznyelv > diáknyelv: fa, kampó, karó, zsiráf

A szójelentés változása A jelentésváltozás típusai 1. A jelentés terjedelme és tartalma szerint Jelentésbővülés Jelentésszűkülés Jelentésmegoszlás Jelentéselkülönülés (szóhasadással) 2. A jelentésváltozás lefolyása szerint Névátvitel (metaforikus, metonimikus) Jelentésátvitel (alaki hasonlóság, szerkezeti kapcsolat alapján)

1. Jelentésváltozás a jelentés terjedelme és tartalma szerint Jelentésbővülés: nő a jelentésterjedelem halászik ‘a vízből halat fog ki, illetve kifogni igyekszik’ > ‘a vízből bármit kifog, illetve kifogni igyekszik’ (gyöngy- halászat) > ‘valamely folyadékból valamit kiemelni igyek- szik (a tésztát halássza a levesben)’ > ’ügyességgel, ügyes- kedéssel meg akar szerezni valamit ’ (Sikerült neki egy jó állást kihalásznia.) park, fejvadász, injekció, király, lefagy, lenyúl

1. Jelentésváltozás a jelentés terjedelme és tartalma szerint Jelentésszűkülés: csökken a jelentésterjedelem állat ‘mindenfajta létező, élő és élettelen egyaránt’: Isten nag tizta állat (Debreceni kódex), Jó álat a só (Heltai) > ‘idegrendszerrel rendelkező élőlény’ fahéj ‘fa héja’ > ‘a cinnamomum fűszerként használható héja’ asszony, marha

1. Jelentésváltozás a jelentés terjedelme és tartalma szerint Jelentésmegoszlás: többé-kevésbé azonos jelentésű, de eltérő hangalakú szavak között fellépő, többnyire csak árnyalatnyi jelentésbeli különbség szerencse ‘jó v. rossz esemény, történés stb.’ (vö. jószerencse, balszerencse) > jó esemény, történés’ híres~hírhedt ‘híres’ > híres ‘ismert, neves, jóhírű’, hírhedt ‘rosszhírű’ csekély ~ sekély, padló ~ palló, tompa ~ tömpe

1. Jelentésváltozás a jelentés terjedelme és tartalma szerint Jelentéselkülönülés egy szóból kettő alakul, az eredeti jelentéstartalom és -terjedelem is megoszlik (szóhasadás). család ’vérségi, rokoni kapcsolatban lévők közössége’ cseljad cseléd ’mezőgazdasági bérmunkás, szolga’ magyar ~ megyer, gomb ~ gömb, jóság ~ jószág

2. A jelentésváltozás a változás lefolyásának módja szerint 1. Névátvitel A) A valóságelemek hasonlóságán alapuló (azaz metaforikus) névátvitelek: az asztal lába hölgy edeti jel. ’hermelin’ csuka ’cipő’, daru ’emelőgép’, gém ‘kútágas’, ló ‘tornaszer’ körte ’villanykörte’ B) A valóságelemek érintkezésén alapuló (azaz metonimikus) névátvitelek az egész falu ’a falu összes lakója ’ üveg ’üvegből készült palack’ vörösbegy ’vörös begyű madár ’

2. A jelentésváltozás a változás lefolyásának módja szerint 2. Jelentésátvitel A) A szavak hangalaki hasonlóságán alapuló jelentésátvitel ildomos – er. jel. ’eszes, ravasz, okos’ + az illedelmes hangalakjának hatása = ’illendő’ iromba – szláv er. ’tarka, pettyezett,kendermagos’. + az otromba, goromba ’idomtalan’ hangalakjának hatása = ’idomtalan’ cinterem er. Jel. ‘templom melletti ker, temető’ (vö. latin cimeterium) + a terem hatása = ‘a templom előcsarnoka’, később ’lovagterem, díszterem’

2. A jelentésváltozás a változás lefolyásának módja szerint B) A nevek szószerkezeti kapcsolatán alapuló jelentésátvitel sült fn < sült hús hintó < hintó (azaz hintáló) szekér szarvas fn < szarvas állat kereskedő fn < kereskedő ember marha < szarvasmarha < szarvas marha mulat < időt múlat

3. Jelentésváltozás és grammatikalizáció Ladányi Mária: Jelentésváltozás és grammatikalizáció (MNy. 1998: 407–427) tönkre igekötő 1. A hajó tönkre ment/futott. ’tönknek ütközik’ 2. A hajó tönkre megy ’tönknek ütközik + (következmény:) és így károsodik/(teljes) károsodást szenved’ – perfektiválás 3. tönkremegy ’túl hosszan, túl gyakran, túl intenzíven, egészen a dolog (teljes) károsodásáig’ történik a cselekvés – a cselekvés módja: ‘agyon’ pl. tönkrerág, tönkrefarag, tönkresóz tönkredolgozza, tönkretanulja, tönkreeszi stb. magát

4. SZÓFAJTAN A szófaj egyfajta minőség, amelyet négyféle tulajdonság határoz meg együttesen és kölcsönösen: Mondatrészszerep: milyen funkciót tölt be a mondatban? Toldalékolhatóság: toldalékolható-e és rendszerszerűen- e? Bővíthetőség: melyek a lehetséges és tipikus bővítményeik? A szótári jelentés típusa: lét-, tulajdonság-, mennyiség-, cselekvés-, körülmény-, viszonyfogalmak

A szófajtani rendszerezés I. Igék: megy megbetegszik, esik, van. II. Névszók: 1. főnevek: erdő, tündér; 2. melléknevek: zöld, tiszta; 3. számnevek: egy, öthatod, harmadik, sok; 4. névmások: én, olyan, ahány. III. Igenevek: 1. főnévi: ügetni, álmodni, megoldani; 2. melléknévi: álmodó, megoldandó, elvégzett; 3. határozói: ügetve, megoldván; IV. Határozószók: itt, tüstént, örömest.

A szófajtani rendszerezés V. Viszonyszók: 1. névelők: a, az, egy; 2. névutók: alatt, múlva, nélkül; 3. kötőszók: és, hogy; 4. igekötők: be, ki, meg; 5. segédigék: fog, volna; 6. módosítószók: nem, bizony, -e. VI. Mondatszók: 1. indulatszók: jaj, nesze, puff; 2. felelő- és kérdőszók: igen, persze; nos, he.

A nem tiszta szófajúság Átmeneti szófajúság: a szó két szófaj tulajdonságait is hordozza igenevek, névutó-melléknevek: csöngetés utáni percek; a háború alatti évek. Kereszteződő szófajúság: a szó két szófaj tulajdonságait hordozza úgy, hogy bármelyikbe beleillik. Pl. kötőszói névmás és kötőszói határozószó (pl. aki, ahol). Kettős, hármas szófajúság: a szó két vagy több szófaj szerepében felléphet, de konkrét szóelfordulása megmutatja, melyik szófaji jellege az uralkodó fagy, les, zsarnok, reggel.

szófajváltás Alkalmi szófaji átcsapás A szépeket szeretem; A jaj itt nem segít. Állandósult szófaji eltolódás fogdmeg, félsz, ébreszt.

Lexikális jelentés— aktuális jelentés