A nyelv történeti vizsgálatának forrásai

Az előadások a következő témára: "A nyelv történeti vizsgálatának forrásai"— Előadás másolata:

1 A nyelv történeti vizsgálatának forrásai

2 A múlt nyelvhasználatának tanulmányozása
Közvetlenül (fennmaradt nyelvemlékeken keresztül) Közvetetten (nyelvünk korábbi állapotáról máshonnan vett információkon keresztül)

3 Honnan lehet információkat szerezni a régi magyar nyelvről?
Mai nyelvünk a réginek a folytatása. A sztenderdizálódott köznyelv megőrzött régiségei vagy régi változások nyomai. A nyelvjárások megőrzött régiségei. A magyarral érintkezésbe került nyelvekből. A magyar átvételek. A magyar át is adott elemeket. A rokon nyelvekből. A mai rokon nyelvek segítenek az alapnyelvi rekonstrukcióban, amely egy korábbi szinkrón metszet feltárását jelenti. A világ nyelveinek változási tendenciái, szabályszerűségei a magyarra is igazak.

4 A mai sztenderd mint forrás
Megőrződött archaizmusok: Szókészleti: Közös lónak túros a háta. Morfológiai: Aki nem dolgozik, ne is egyék. Morfofonológiai: inas, nyilas, hidak stb. Mai rendhagyó alakok: Azonos hangváltozás nyomát őrzik: víz : vizet, ló : lovat, hó : havat, út : utat stb.

5 A mai nyelvjárások mint források
Palóc archaizmusok: [ȧ ] [λ ] Több nyelvjárásban: Diftongusok (kettőshangzók), pl.: lo̮u stb. Nem hasonuló toldalékok, pl.: ötszer stb.

6 A sztenderd és a nyelvjárások együtt
Az ö-ző nyelvjárások kialakulása. Köznyelvi kettősségek: fel ~ föl, zsemle ~ zsömle stb. Köznyelvi: ember  Nyelvjárási: embër/embör. Köznyelvi: mentek  Nyelvjárási: mentëk/mëntek/mentek/mëntëk/ mentök/möntek/mentek/möntök.

7 A magyarok vándorlása alatt: török hatás

8 A honfoglalás után: főleg szláv hatás

9 A magyarba bekerült kölcsönszavak vallomása
Az ótörök szavak közül jó néhány tővégi időtartamváltást mutat: kecske : kecskét stb. Tehát bekerülésükkör meg kellett nyúlniuk, majd később ezek is megrövidültek. A szláv szavak elején feloldódott a mássalhangzó-torlódás: kraλ > király, gręda > gerenda, brat’ > barát stb. Ebből lehet tudni, hogy a korabeli magyarban nem volt.

10 A magyarból átkerült kölcsönszavak vallomása
A román oraş, Oradea, oaş stb. a magyar város, Várad, avas stb.-nek felel meg. Mivel a románban mindig is volt [v], ezért az átvételkor a magyarban biztos nem volt.

11 A nyelvemléktelen kor fő forráscsoportja: a rokon nyelvek
Uráli réteg Finnugor réteg Ugor réteg Ősmagyar Ómagyar (nyelvemlékek) Pl. az előmagyar rekonstruált alakok zöme magánhangzóra végződik. Vagyis az ősmagyarban kopott le a legtöbb szóról, mert a korai nyelvemlékekben már alig van (pl. utu).

12 Az univerzális tendenciák
Például nincsenek ugrásszerű hangváltozások (legalábbis eddig nem tártak fel ilyet). A magyar képzési sajátosságokat figyelembe véve tehát meg lehet mondani, hogy elméletileg egyáltalán milyen változások lehetségesek.