A melléknév (nomen adiectivum)

Az előadások a következő témára: "A melléknév (nomen adiectivum)"— Előadás másolata:

1 A melléknév (nomen adiectivum)
Szófajtan, alaktan ea. Ludányi Zsófia 2019. tavasz

2 A melléknév fogalma Tulajdonságot megnevező alapszófajú szó
Személyeknek, dolgoknak, fogalmaknak vmely jegyét, járulékos fogalmát nevezik: akcidenciajelentés A „melléknév” elnevezés is e járulékosság fogalmára utal (↔ főnév: szubsztanciajelentés)

3 A mn. jelentés szerinti típusai
Minősítő melléknevek Érzékszerveinkkel érzékelhető fizikai/lelki tulajdonságot fejeznek ki, amelyek jellegzetesen tőszavak, pl. nagy, gyors, sápadt, sötét De vannak képtett és összetett mn.-ek is, pl. sós, megbízhatatlan, kékeszöld Viszonyító melléknevek Személyek, dolgok, fogalmak konkrét tulajdonságait, hovatartozását, más dolgokhoz való viszonyát fejezik ki Legtöbbször főnevekből, határozószókból, névmásokból képzett származékszók Pl.: kábeltévés (lakás), kertes (ház), hajadon (lány), mezei (virág), tavalyi (bor) Nem fokozhatók, mivel olyan tulajdonságot fejeznek ki, amelyeknek nincs kisebb/nagyobb foka Jelentésük nem módosítható ún. fokozó partikulával sem: okos lány → túl okos lány (minősítő), de: kábeltévés lakás → *túl kábeltévés lakás

4 A mn. jelentés szerinti típusai
Mennyiségjelölő melléknevek Dolgok, fogalmak számát, mennyiségbeli tulajdonságait nevezik meg MGr.: a számnevek egy része is ide tartozik Példák: csipetnyi, pohárnyi, szemernyi, öt A sorszámnevek (ötödik) nem mennyiségjelölő, hanem viszonyító melléknevek!!

5 A melléknév jelezése és ragozása
Számjel Állítmányi szerepben álló melléknevek veszik fel: a gyerekek ügyesek, okosak Kiemelő jel piros-abb-ik, leg-piros-abb-ik

6 A melléknevek fokozása
A fokozás a mn.-ek szóosztályában általános toldalékolási lehetőség Nem minden mn. fokozható! Relatív minőséget és mennyiséget kifejező mn.-ek fokozhatók Az abszolút minőséget és mennyiséget jelentők nem A mn.-ek minden szemantikai csoportjában vannak fokozható és nem fokozható szavak Minősítő mn.-ek: ált. fokozhatók, mivel relatív tulajdonságot jelentenek Pl. hatásosabb, céltalanabb, irigyebb De itt is vannak abszolút tul.-ot jelentők → nem fokozhatók, pl. koromfekete, ultrarövid

7 A melléknevek fokozása
Viszonyító melléknevek Nem fokozhatók Pl. szomszéd kert → *szomszédabb kert; mai újság → *maibb újság Mennyiséget jelentő mn.-ek (számnevek) Az abszolút jelentésűek nem fokozhatók: nyolc könyv, negyed hét stb. A -nyi képzős mn.-ek (arasznyi) sem fokozható Ill. a nagyon nagy és nagyon kicsi mennyiséget jelentő mn.-ek sem: számtalan, tömérdek, csepp

8 Fokozás Alapfok → jele a funkciós morfémahiány, azaz a zéró morféma: jó- Ø, szép-Ø Középfok: -bb → sze-bb, okos-abb, kék-ebb Felsőfok: leg- prefixum és a tőhöz kapcsolt -bb: leg-sze-bb (Túlzófok: legesleg- prefixum és a tőhöz kapcsolt -bb)

9 A mn. viszonyragozása Mondatbeli szerepétől függ
Legtipikusabb mondatrészszerepe: a minőségjelző (minősítő jelző), a mennyiségjelzői (mennyiséget jelentő számnév), a határozói az állítmányi szerep. Minőség- és mennyiségjelzői szerepben: nincs testes rag, azaz Ø rag, pl. új-Ø könyv Határozói szerepben: különféle határozói viszonyragok: -on/-en/-ön; ra-/-re; -szor/-szer/-szer → bátr-an, szép-en, kész-re (sütötte), négy-szer

10 A mn. viszonyragozása Állítmányi szerepet minősítő és viszonyító mn.-ek tölthetnek be alapfokban Ø fokjellel, Ø viszonyraggal v. a többes szám jelével (-k) ellátva A -k többesjelet csak a minősítő mn.-ek vehetik fel A közép- és felsőfokú mn.-ek is felvehetik a többes szám jelét és a kiemelő jelet is állítmányi funkcióban A mennyiséget jelentő mn.-ek állítmányi funkciót nem tölthetnek be

11 A mn.-hez járuló ragok és jelek (példák)
Felsőfokjel +tő + középfokjel + számjel + kiemelő jel + viszonyrag Példa Ø piros – -nak pirosnak -abb -ik pirosabbiknak leg- -ak legpirosabbak öt -ször ötször

12 Képzőszerű ragok Többféleképpen megítélhető toldalékok
A jellel bővült alakokhoz nem járulhatnak A toldalék Az alak neve Példa Mondatrészi szerep -lag/-leg mód-állapot határozói alak egyéni-leg kötött határozó; szabad (mód-, tekintet)határozó -ul/-ül módhatározói alak hang-talan-ul szabad (mód-, fok-mérték) határozó -szor/-szer/-ször Számhatározói alak hat-szor, egy-szer, öt-ször kötött határozó; szabad (szám-, fok-, mérték) határozó

13 A mn. mondatbeli szerepe
Minőségjelző: A tarka kutya ugat. Mennyiségjelző: Öt könyvet kölcsönzött ki a könyvtárból. Állítmány: A kislány szép. Béla nagyon okos volt. Módhatározó: Ingerülten válaszolt. Állapothatározó: Egészségesen és barnán jött haza a nyaralásból. Eredethatározó: Mari rövidből hosszúra növesztette a haját. Eredményhatározó: Vonzóvá varázsolta a békát. Fok-mérték határozó: Jobban írta meg a dolgozatot, mint múltkor. Tekintethatározó: Jónak tartottam a könyvet. Lehet szabad bővítmény (forró leves) és vonzat is (hosszú hajú, nagy mennyiségű)

14 Vonzatos melléknevek A vonzat olyan kötött bővítmény, amely szervesen hozzátartozik az alaptag jelentésszerkezetéhez; olyan mozzanattal egészíti ki az alaptag jelentését, amelyet az szükségképpen megkíván Féltékeny (valakire) Mentes (valamitől) Hű (valakihez) A vonzat lehet kötelező is (aszemantikus, régi nevén: állandó határozó): Jártas (valamiben Azonos (valamivel) Hasonló (valakihez) (Szép) szemű (Szőke) hajú A vonzat nem maradhat el az alaptag mellől a struktúra sérülése nélkül, pl. *Pista jártas