Legelterjedtebbek bemutatása

 Alapelvek már 1970-ben kialakultak  Igény a grafikus felületekre, adatbevitel közvetlenül, egér és billentyűzet nélkül  A megoldás minden esetben a számítógéppel (mikroprocesszorral) vezérelt grafikus képalkotás és az adatbeviteli panel érintési koordinátáinak értelmezésével, feldolgozásával, ezek összehangolt kezelésével történik  Hogyan lehet az érintés pontos helyét meghatározni a kijelzők felületén a CPU számára?

 Legelsők között alkalmazott ötlet  Piezzoelektromosan gerjesztett ultrahanghullámokat küldünk X-Y irányba, amiket hullámdetektorok felfognak  Amplitudójuk „kilóg” az üvegről→ érintés esetén megváltozik az amplitudó  Közvetlen a kijelző előtt alkalmazható → 100%-os átlátszóság!  Nehéz tökéletesen szigetelni a külvilágtól  A rendszer pontosságát borzasztóan megzavarja a felületre rakódott kosz  Hatalmas képernyőkön megtalálhatók 1. Felületi akusztikus hullámpanelek (SAW - Surface Acoustic Wave)

 Közvetlen állhat a kijelző előtt!!!  Infravörös tartományú fénysugárzó LED- ek és fotoszenzorok állnak egymással szemben szép sorjában rengetegen  Láthatatlan függőleges-vízszintes hálót alkotnak  Az érintés eseménye akkor regisztrált, amikor valamelyik X-Y fotoszenzor-páros együttesen nem kap fényt.  Drága  Napfény infravörös komponense  Fényzaj rontja a hatásfokát  Különböző próbálkozások a hibák kiküszöbölésére  Nagyobb képernyőkön ma is használatos

 Felépítés: - átlátszó alsó réteg (üveglap) - akrilát lemez ITO réteggel - szigetelő légrés - kopásálló fólia, belső felületén ITO réteggel  ITO rétegek érintkezése miatt megváltozott ellenállás alapján azonosíthatjuk be az érintést  ITO: Inidium-Tin-Oxid (vezeti az áramot, átlátszó!, vékony)  Lehetséges az érintés időtartamának, erősségének, irányvektorának gyors meghatározása  Külső érintőfilm tulajdonsága miatti hátrány (fényáteresztő képessége 88-90%,kopásállóság, vegyi anyagok)  Mechanikai reakcióidő→ óriási hátrány  Rendszer alapvető működése nem igényel külön processzor erőforrást!!!  Sűrű újrakalibrálást igényel

 ~ sík kondenzátor  Kb. azonosak vagyunk elektrosztatikailag  Elektromos töltés megváltoztathatja a kapacitív érintőpanel felületén létrehozott referencia-töltés értékét  Analóg jeleket egy IC átalakítja digitális jelekké  Majd szoftveresen megállapítható válik az érintés helye  Érintőfólia helyett ÜVEG!  Zajszűrés elég számításigényes folyamat (erősebb CPU kell)  X-Y-Z irányú (térbeli) pontmeghatározás

 1. Felszíni kapacitív panelek (Surface Capacitive, SCT)  2. Ellenőrzött kapacitív panelek (Projected Capacitive, PCT)  2.1 ITO Projective Capacitive (ITO PCT)  2.2 Wire Projective Capacitive (WPCT)  2.3 Egyéb szabadalmak  3. Hibrid kapacitív panelek (kapacitív+rezisztív érzékelés házasítása)

 Legalább 4 réteg: 1. vékony üveg lap 2. x-y tengelyt modellező "huzal" rácsok 3. kijelzőre támaszkodó vékony üveg 4. kijelző

 Rezisztív és Kapacítv  ITO: Inidium-Tin-Oxid (vezeti az áramot, átlátszó!, vékony)  Kapacitív esetén ITO-t használnak a kondenzátor rácsszerkezet kialakításához  ITO rétegek nem mozdulnak el, fixek → kevesebb kalibráció

 Rengeteg kis, saját töltéssel rendelkező cella  Az újunk jóval több terecskével lép kapcsolatba mint annak területe  Ellenőrző algoritmus nélkül kb. használhatatlan  Számításigényes feladat!!!  Erősebb hardver szükséges, nem beszélve a multi-touch-ról

Tóth Dávid