BMGE Közgazdaságtan Tanszék1 A hozzáférés és az összekapcsolás szabályozása Az összekapcsolási szolgáltatások piaca Az EU 97/33/EC összekapcsolási direktívája Az EU 2002/19/EC hozzáférési és összekapcsolási direktívája Az összekapcsolási díj A szabályozó intézmények szerepe az összekapcsolás szabályozásában

BMGE Közgazdaságtan Tanszék2 Az összekapcsolási szolgáltatások piaca (1) n A hozzáférési probléma természetes monopólium esetén –a fogyasztó/felhasználó hozzáférése a hálózathoz –a szolgáltató hozzáférése a hálózat-operátor hálózatához –a közcélú szolgáltató/üzemeltető hozzáférése a zárt célú hálózati elemekhez –különböző, de összekapcsolható szolgáltatások szolgáltatóinak hálózati szintű együttműködése

BMGE Közgazdaságtan Tanszék3 Az összekapcsolási szolgáltatások piaca (2) n A hozzáférési probléma több üzemeltető és/vagy szolgáltató által nyújtott infokommunikációs szolgáltatások esetén –a végfelhasználó hozzáférése a hálózat(ok)hoz –az üzemeltetők/szolgáltatók hozzáférése egymás hálózataihoz –egyetemes szolgáltatás-e a hozzáférés? –A konvergens elektronikus szolgáltatási területeken létesített hálózatokhoz való hozzáférés –a szolgáltatók hozzáférése a felhasználókhoz (és azok adataihoz)

BMGE Közgazdaságtan Tanszék4 Az összekapcsolási szolgáltatások piaca (3) n A piaci szereplők –a hálózattulajdonosok –a hálózat-üzemeltetők –a szolgáltatók –a végfelhasználók –a szabályozó intézmények n Mi a „termék”? n Mi határozza meg az összekapcsolási piac jellegét? –Lehetne-e tökéletes verseny-piac? (Az SCP megközelítés) –a domináns vállalat az összekapcsolási piacon –létezik-e versenyzői szegély? –Stackelberg-oligopólium

BMGE Közgazdaságtan Tanszék5 ONP-direktívák n Mi az ONP? A 90/387/EEC, a 92/44/EEC és a 98/10/EC direktíva n Piacra lépési korlátok a távközlésben n Belépési korlátok az összekapcsolási szolgáltatások piacán n A korlátozott verseny feltételei n A 97/33/EC összekapcsolási direktíva a távközlési piacok évi megnyitásáról –az összekapcsolás szűk értelmezése: csak a távközlési szolgáltatásokra n A 2002/19/EC direktíva az elektronikus kommunikáció összekapcsolási piacáról

BMGE Közgazdaságtan Tanszék6 A hozzáférési kereslet és a kínálat viszonya n A végfelhasználók hozzáférési kereslete: az ONP-elvek n A szolgáltatók kínálati korlátja a végfelhasználók felé n A szolgáltatók hozzáférési (és összekapcsolási) kereslete –származtatott kereslet n A szolgáltatóknak nyújtott hozzáférési (és összekapcsolási) kínálatot befolyásoló tényezők –kapacitás-korlátok –beruházás-megtérülési szempontok –árprés-stratégiák

BMGE Közgazdaságtan Tanszék7 Az összekapcsolási kényszer n Ha egy jószág (pl. az összekapcsolási szolgáltatás) piacán közel tökéletes (lenne) a verseny, egységes ár alakulna ki minden szolgáltató számára –nincs összekapcsolási kényszer, mert a kínálat szinte végtelenül rugalmas n Ha a piacon árbefolyásoló vállalatok működnek, az összekapcsolás stratégiai eszközükké lesz –szükségessé válik az összekapcsolási kényszer –a domináns vállalatnak nem érdeke felajánlani az összekapcsolási szolgáltatást

BMGE Közgazdaságtan Tanszék8 Az összekapcsolási díj n Az összekapcsolási díj, mint alku-kategória n Az összekapcsolási szolgáltatás határköltsége n Az összekapcsolás teljes költsége n A költség-alapú összekapcsolási díj n A díj-elszámolás módszertana n Az időtényező és az összekapcsolási díj (nem egy időben felmerülő összekapcsolási költségek) n Az összekapcsoláshoz szükséges beruházások kockázata és ezek érvényesülése a díjban –ha a határköltség valószínűségi változó f(c) sűrűség-függvénnyel, a profit-maximum feltétele:

BMGE Közgazdaságtan Tanszék9 Összekapcsolás és bevétel-megosztás n Szekvenciális vagy párhuzamos bevétel-megosztás n A „visszagöngyölítés” problémái n A költség-alapú bevétel-megosztás költség-nyilvántartási és publikációs feltételei n Mi tekinthető „ésszerű” költségnek? n „Potyautas” probléma a bevétel- és költség-megosztásban n Morális kockázat és kontraszelekció a bevétel- és költség- megosztásban

BMGE Közgazdaságtan Tanszék10 A vezetékes-mobil távközlés összekapcsolási kérdései n Eltérő egyetemes szolgáltatási terhek a mobil és a vezetékes távközlésben n Piaci szerkezet és tulajdonosi viszonyok n A „keresztfinanszírozás” egy sajátos esete: a vezetékes szolgáltató nyereségének egy részét átpumpálja a mobil szolgáltatóba n Két különálló releváns piac-e a vezetékes és a mobil távközlési piac? n Ki irányítja az alkut? n Hívás-kezdeményezés – tranzit – hívás-végződtetés

BMGE Közgazdaságtan Tanszék11 Az összekapcsolás és a hálózat- fejlesztés összefüggései n Az összekapcsolási piac terjedelme n Az összekapcsolási díj szerepe a hálózati beruházások finanszírozásában n Lehet-e az összekapcsolási díj a túlkapitalizáció forrása? n Kereslet-vezérelt vagy kínálat-vezérelt szolgáltatások és az összekapcsolási kereslet

BMGE Közgazdaságtan Tanszék12 Változások az EU „összekapcsolás- filozófiájában” n Az összekapcsolás és az ONP az 1990-es évek elején n A távközlési piac-nyitás és az összekapcsolás az elmúlt évtized végén n Egységes belső távközlési piac helyett egységes elektronikus kommunikációs piac n Új (potenciális) szereplők az összekapcsolási szolgáltatások piacán az ezredfordulón

BMGE Közgazdaságtan Tanszék13 A 2002/19/EC direktíva (1) n A direktíva hatóköre: minden elektronikus kommunikációs szolgáltatás n Összekapcsolás és a hálózatok inter-operabilitása n A szolgáltatók joga az összekapcsolásra n A domináns szolgáltató kötelezettsége az összekapcsolásra n Az összekapcsolás szerepe a piaci verseny zavarásában n A szabályozó intézmény beavatkozási lehetőségei –az összekapcsolás kikényszerítése –a beavatkozás célja: a piaci verseny lehetőségének fenntartása/bővítése

BMGE Közgazdaságtan Tanszék14 A 2002/19/EC direktíva (2) n A hálózatokhoz való hozzáférés és az összekapcsolás egyazon szabályozás két integráns eleme n A hozzáférés és az összekapcsolás az EU teljes elektronikus kommunikációs piacára vonatkozik n A szabályozásnak érvényesítenie kell a technikai és gazdasági működőképesség, a pártatlanság és az időbeli ésszerűség szempontjait n Az összekapcsolási szolgáltatás díjában meg kell térülnie az azt lehetővé tevő kezdeti beruházások költségeinek, beleértve a beruházási döntés kockázatosságát is!

BMGE Közgazdaságtan Tanszék15 A 2002/19/EC direktíva (3) n A hozzáférés és összekapcsolás jogát a domináns szolgáltató minden más szolgáltatónak azonos körülmények között azonos feltételekkel biztosítja n Az összekapcsolási szerződés átláthatósága –az összekapcsolást nyújtó szolgáltató köteles referencia-ajánlatot kidolgozni n Az összekapcsolási díjra vonatkozóan a szabályozó intézmény kötelezettségeket állapíthat meg a szolgáltató számára: a díjnak költség-orientációjúnak kell lennie –abban az esetben, ha a szolgáltatás piacán domináns szolgáltató működik –lehetőség az árszabályozásra

BMGE Közgazdaságtan Tanszék16 A 2002/19/EC direktíva (4) n Az árszabályozás lehetséges, ha –a verseny erősen korlátozott – a szolgáltató árprést alkalmaz a fogyasztóval szemben n Az árszabályozás működőképességének feltétele: a költség- elszámolási rendszer egységessége és nyilvánossága –a költségek és a bevételek elkülönítésének biztosítása –az értékesítési árak és a belső transzfer-árak elkülönítése –a szabályozó intézmény bekérheti a szolgáltatók költség- és bevétel- nyilvántartását n Az összekapcsolási díj megállapításánál a hívószám hordozhatóság esetében is költség-orientáció

BMGE Közgazdaságtan Tanszék17 A 2002/19/EC direktíva (5) n A nemzeti szabályozó intézményeknek megküldött pénzügyi- gazdasági-technikai nyilvántartásokat az EC-nak is meg kell küldeni n A nemzeti szabályozók technikai és üzemeltetési feltételeket szabhatnak meg a hálózatok működőképességének fenntartása érdekében n Az összekapcsolási piacon is gazdasági piac-elemzéssel kell megállapítani a piaci szereplők relatív gazdasági erejét és a piaci verseny korlátozottságának fokát

BMGE Közgazdaságtan Tanszék18 A 2002/19/EC direktíva (6) n Árszabályozás az összekapcsolási szolgáltatások piacán –„puha” szabályozás: a hálózati utak megválasztásánál az összekapcsolási árak „ésszerűek” –„kemény”: minden díjat tételes költség-elszámolással szükséges alátámasztani n Verseny hiányában, különös tekintettel az összekapcsolási díj és a kiskereskedelmi ár esetében alkalmazott árprés visszaszorítására n Az összekapcsolási díjak költség-alapja –ésszerű megtérülési ráta a befektetett eszközökre –a beruházás élőmunka-költségeinek megtérülése –a tartós eszközök újra-beszerzési árának érvényesítése

BMGE Közgazdaságtan Tanszék19 A 2002/19/EC direktíva (7) n A hozzáférési és összekapcsolási szolgáltatások elsősorban a vállalatokra vonatkoznak n Hozzáférést és összekapcsolást kell biztosítani azon szolgáltatóknak is, amelyek csak továbbértékesítik ezeket a szolgáltatásokat (nincs saját hálózatuk)

BMGE Közgazdaságtan Tanszék20 Összekapcsolás és ösztönző szabályozás n „Morális kockázat” probléma az összekapcsolásban –a részvételi korlát: –ösztönzési korlát: –a megbízó célfüggvénye: n Lehetséges szerződés-típusok: –Bérlet: –Bérmunka: –„Vegye-vigye”: