A versenyképesség mérése

A makroszintű versenyképesség mérése A teljesítményt nemzetközi szinten többféleképpen ítélhetjük meg, ennek megfelelően többféle mutató konstruálható a versenyképesség mérésére A 90-es évekig szinte kizárólagosan képviselt nézeteknek azok a mutatók feleltek meg, amelyek a fejlettséget az egy főre eső GDP-vel, tehát az során végső felhasználásra termelt javak és szolgáltatások összességével mérték, míg a versenyképességet a külkereskedelemben realizált exportárelőnnyel vagy valamely mutatójával mérték A versenyképesség komplexebb értelmezéséhez új megközelítésre, új, komplex mutatók bevezetésére volt szükség

A makroszintű versenyképesség mérése az IMD által A lausanne-i székhelyű International Institute for Marketing Development (IMD) által kiadott „World Competitiveness Yearbook” által alkalmazott módszerek áttekintése: Az évente kiadott adattár sorrendet állít fel az általa vizsgált országokról aszerint, hogy mennyire képesek megfelelő üzleti környezetet biztosítani a vállalatok számára. A versenyképességet 286 statisztikai mutató alapján határozzák meg, ezeket négy fő kategóriába lehet besorolni: A gazdaság teljesítményét mérő mutatók (pl. exportbővülés, a kereskedelem aránya a GDP-ből) A kormányzati hatékonyságot értékelő adatok (pl. diák-tanár arány az alapképzésben, az oktatásra fordított kiadások) Vállalkozásbarát környezet meglétét vizsgáló mutatók (pl. K+F kapacitásokat nem telepítenek át az országból, képzett munkaerő, a nők aránya a foglalkoztatottakon belül) Az infrastruktúra állapotát értékelő mérőszámok (pl. a természettudományi oktatás színvonala, képzett IT szakemberek, távközlési beruházások) A kritériumok két csoportja: az ún. „hard” kritériumok általában a mérhető tényezőket tartalmazzák, amelyeket a nemzetközi statisztikákból szereznek be (OECD, IMF stb.), míg az ún. „soft” kritériumok a kevésbé vagy egyáltalán nem számszerűsíthető tényezőket vizsgálják (az oktatás színvonala, korrupció stb.)

Komplex multidimenzionális mutatók Három makroszintű versenyképességi mutató: Competitiveness Index (CI), versenyképességi index Growth Index (GI), gazdaságnövekedési index Marketshare Index (MI), piacnövekedési, piacrészesedési index A nemzetközi kutatóintézetek többsége (kisebb-nagyobb módosításokkal) ma már ezt használja A mutatók kidolgozásában oroszlánrésze volt a svájci székhelyű IMD-nek (International Management Development), ahol a világ minden tájáról összegyűjtött független kutatók, szakemberek által ellenőrzött adatállomány a feldolgozás alapja

Versenyképességi összefoglaló index Olyan komplex index, amelynek meghatározása során nyolc fő tényezőcsoportot vesznek figyelembe. A nyolc fő tényezőcsoport a következőket vizsgálja: Az ország világgazdaságba való beépülése, a gazdaság internacionalizálása Az állam gazdasági szerepvállalása, az állami szabályozás mértéke és jellege A pénzügyi szektor fejlettsége, minősége A munkaerőpiac jellemzői, a humán tőke minősége Az infrastrukturális szektor fejlettsége, minősége A K+F kiadások, illetve a technika, a technológia minősége A menedzsment minősége A szervezeti rendszer, a jogi és politikai intézmények minősége Az IMD és más neves elemző intézetek is ezeket használják (esetleg összevonva)

A versenyképességi indexet alkotó nyolc fő tényező maga is aggregált mutatószám, amelyek mindegyike további, szinte végtelen számú tényezőre bontható Ezek száma és összetétele és struktúrája sem tekinthető állandónak és lezártnak Pl. az utóbbi években megnőtt a humán tényező, ill. a K+F szerepe

A versenyképességi index és részindexének fontosabb összetevői A versenyképességi index arra ad választ, hogy a multidimenzionális, strukturált, részben objektív, részben szubjektív, s ezáltal nehezen számszerűsíthető tényezők együttes hatására milyen az egyes országok helyzete egymáshoz képest A bonyolult tényezők rendszerében jól használható mérce az egymáshoz viszonyításhoz, az egymással való összehasonlításhoz

1. a gazdaság világgazdaságba való beépülése, a gazdaság internacionalizálása Az export és az import alakulása Az export GDP-hez viszonyított aránya A külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg egyenlege, dinamikája A profitrepatriálás és a tőkebeáramlás egymáshoz való viszonya Bekapcsolódás a nemzetközi integrációs szervezetekbe

2. Az állam gazdasági szerepvállalása és szabályozó tevékenysége Az állami szerepvállalás terjedelme Az állami tulajdon mértéke Privatizáció Az állami költségvetés szerkezete és egyenlege A központosított jövedelmek aránya a GDP százalékában Állami gazdaságpolitikák, fiskális politika, monetáris politika Az állami szabályozás fő területei, jellege, eszközei Az adórendszer jellemzői

3. A pénzügyi szektor fejlettsége A rendelkezésre álló tőke mennyisége, a felhalmozás mértéke A beáramló külföldi tőke mennyisége, megoszlása A kamatláb A bankrendszer jellege, fejlettsége A tőzsde mérete, szerkezete, a tőzsdeindex alakulása

4. munkaerőpiac jellemzői, a humán tőke A lakosság létszámának alakulása, megoszlása A munkaerő szerkezete, képzettségi struktúrája Iskolázottság, oktatási-képzési-átképzési rendszer A munkaerő ára, az ehhez kapcsolódó bérterhek A munkaerőpiac rugalmassága A munkaidő hossza, munkakörülmények A szakszervezetek, érdekképviselet szerepe, jogosítványai

5. Az infrastruktúra minősége A szolgáltatási szektor szerepe, nagysága, struktúrája A szolgáltatások korszerűsége A közműszektor: út-, vasút-, víz-, energiaellátottság fejlettsége A távközlés és a számítógépesítettség fejlettsége Környezetvédelem Az infrastrukturális beruházások finanszírozása, költséghatékonysága

6. A K+F tényező A K+F kiadások GDP-hez viszonyított aránya A K+F kiadások finanszírozók szerinti megoszlása A technika, a technológia fejlettségi szintje Az alap- és alkalmazott kutatások aránya Az intellektuális tőke szerepe

7. A menedzsment tényező A termelékenység alakulása A Total Quality Management (TQM) Szervezetfejlesztés a vállalatnál Vállalati stratégia, jövőkép és küldetés Ösztönzőrendszer, motiváltság A tulajdonos és a menedzsment kapcsolata Vezetési kultúra, vállalati kultúra Külső, belső kommunikáció

8. Az ország stabilitása, a jogi és poltikai intézményrendszer milyensége A demokratikus intézményrendszer megléte és stablitása Az érvényes nemzetközi szerződések tartalma és betartása A törvényalkotás stabilitása A civil kontroll szerepe

Mire ad választ a versenyképességi index? Az egyes tényezők együttes hatására milyen az országok helyzete egymáshoz képest A mutató részleges szubjektivitást is tartalmaz (ennek kiküszöbölésére a gazdaságnövekedési indexet javasolják a versenyképesség mérésére)

Gazdaságnövekedési index (GI) Ez a mutató a strukturális jellemzőket az egy főre eső jövedelemszinttel korrigálva igyekszik választ adni az egyes országok versenyképességi pozíciójára A rangsor ezen megközelítés szerint leginkább az egy főre eső GDP-vel fejezhető ki Az egy főre eső GDP-ben óriási szakadékok vannak (az egyik szélsőséget azok az országok jelentik, ahol az egy főre jutó GDP alig néhány száz dollár, pl. Srí Lanka, Etiópia, Ruanda, a másik oldalon elhelyezkedő országok egy csoportjának ugyanezen mutatója megközelíti, esetenként meg is haladja a 30 000 USD-t, pl. Svájc, Luxemburg, Norvégia, Japán, Szingapúr, Dánia, USA) De: a legdinamikusabb növekedést általában az alacsonyabb fejlettségű országok képesek produkálni, hiszen egy alacsonyabb szintről könnyebb dinamikusabban, a korábbi GDP-hez képest öt-hét, de akár ennél több százalékkal is növekedni A mutató erőssége a relatíve könnyű számszerűsíthetősége, egyszerűsége, a mért tartalom viszonylagos objektivitása A mutató gyengesége: a teljesítményt, nem a teljesítőképességet méri (vagyis a múltra és nem pedig a jelenre és a jövőre koncentrál). 44. old.

Piacnövekedési mutató (MI) A gazdasági növekedés mutatóját a gazdaság, a piac méretével korrigálja. Arra ad választ, hogy a piaci kereslet alakulásából kiindulva az adott országnak mekkora a világgazdaság egészéhez való hozzájárulása Ebből következően a rangsor kialakulásában döntő szerepe van a vizsgált országok méretének, a lakosság számának, de még a fogyasztási határhajlandóságnak is. Ebben a megközelítésben az USA vezető szerepe évek óta vitathatatlan (még akkor is az volt, amikor Japán lekörözte a versenyben)

A három mutató által számított versenyképességi rangsor komoly eltéréseket mutat

Az IMD versenyképességi rangsora A World Competiteveness Yearbook kiadványt a svájci IMD, a világ egyik vezető üzleti iskolája szerkeszti évente, az ICEG European Center és más nemzeti partnerek közreműködésével. Az ország értékelések statisztikai adatokon és vállalatvezetők kérdőíves megkeresésén alapulnak. 55 ország versenyképességét hasonlítja össze Mo. a rangsorban a tavalyi 35- helyről idén a 38. helyre csúszott vissza, mindegyik versenyképességi tényezőt tekintve rontott helyezésén Az elemzők szerint Mo. politikailag az egyik leginstabilabb a vizsgált országok között

2008 májusi értékelés A gazdasági teljesítmény és a kormányzati hatékonyság jelentősen, az üzleti élet hatékonysága és az infrastruktúra állapota mérsékelten romlott más országokhoz viszonyítva A romló versenyképesség okai a kiadvány készítői szerint a gazdaságpolitikában keresendők. Az állam tartós túlköltekezése kényszerítette ki a növekedést visszafogó és az inflációt felpörgető stabilizációt Az elmúlt évben a vizsgált 55 ország közül Mo-on volt a legnagyobb a költségvetési hiány, a leglassabb a gazdasági növekedés és a hetedik legmagasabb az infláció. Az effektív jövedelemadó-teher a legmagasabb, a társadalombiztosítási járulékok nagysága is kiemelkedő A tanulmány szerint Mo számára a legfontosabb rövid távú feladat a Költségvetési kiadások lefaragása A munkába állásra való ösztönzés Az adórendszer torzító hatásainak mérséklése A szabályozás minőségének javítása Az EU-források hatékony felhasználása