Pszichológia előadás 2006./2007. tanév őszi félév Emberi motiváció II. Érzelmek

Szociális motívumok: Szexualitás és anyai viselkedés A faj fennmaradását szolgálják => szociális motívumok. Viselkedésre késztető hatásuk nagyon erős => alapmotívumok.

Az emberi szexualitás Az embernél a szexualitás kikerült a hormonrendszer kizárólagos ellenőrzése alól. Lényeges szerepet játszanak a kulturális hatások. Az emberszabásúaknál a szexuális tevékenység akadályozott a gyermekkori specifikus ingerek és a későbbi szociális ingerek hiányában. (Harlow) A súlyosabb elváltozásokat kivéve a nemi vágy irányultságát és a nemre jellemző viselkedést nem befolyásolják a nemi szervek rendellenességei. Csak az emberi szexualitást jellemzi a szimbolikus ingerelhetőség (a szexuális izgalom a külső ingerektől függetlenné válik).

Alfred Kinsey (1948/1953), az első empirikus eredmények 5300 férfivel és 5940 nővel (önkéntesek, eltérő szocioökonómiai státusz) készített interjúkat a szexuális ismereteik, érettségük, maszturbáció, heteroszexuális, homoszexuális, állatokkal kapcsolatos aktusaik, házasságtörténet és a szexuális álmaik vonatkozásában őt nem érdekelte a szexuális élmény maga, a viselkedés, a nemi aktus adatait kereste  eredeti gondolata, hogy a szexuális viselkedés központjában az orgazmus áll, ennek gyakoriságát kell tanulmányozni + hány %-ban jön létre  a szexualitás társadalmi tény (Durkheim), mivel különböző társadalmi rétegek szexuális viselkedésében szociológiai értelemben vett variációk és eltérések vannak

Az eredmények a férfiak 37%-a, nők 13%-a számolt be valamilyen homoszexuális aktivitásról valamikor az életük során. az átlagos szexuális aktivitás heti 1-3 alkalom között változott. szexuális aktivitás kezdete 17-19 éves kor között. a szexuális viselkedés fő meghatározója nem a szülői ház, hanem a serdülőkor referencia csoportjai. kritika: nem reprezentatív a minta! óriási népszerűség, de számos kritika éri a kutatás jogosultságával és hasznosságával kapcsolatban  hivatalos zaklatás (1956-ban bekövetkezett halála).

W. Masters és V. Johnson (1966) „Human Sexual Response” c. könyv 312 férfit, 382 nőt (köztük 276 házaspárt) laboratóriumi körülmények között vizsgáltak (számos prostituált volt közöttük). Befejezett és befejezetlen orgazmikus ciklust (7500 női / 2500 férfi) tanulmányoztak, ahol a genitális stimuláció módjai is többfélék voltak: önkielégítés / mesterséges és természetes koitusz. A szexuális aktus alatt férfiaknál és nőknél hasonló fiziológiai változások mennek végbe: négy egymást követő szakasz  szexuális válasz ciklus:

A szexuális válasz ciklusok 1. Excitement / izgalmi szakasz Bekövetkezése az ingerléstől függően lassú vagy gyors (olfaktorikus / auditoros / vizuális / erotikus fantáziabeli). Fokozódó izomtónus, erekció a férfiaknál, lubrikáció a nőknél, mellbimbó erekciója, vazomotoros beidegzésű területek vérbősége. 2. Plató Arousal szint maximuma A szívverés, a szisztolés vérnyomás, izomtónus, légzés frekvencia eléri csúcsát. 3. Orgazmus szakasza A vagina kontrakciója nőknél, ejakuláció férfiaknál. 4. Resolution / megnyugvás fázisa A fiziológiai s a pszichológiai folyamatok helyreállása. A férfiaknál helyreállító fázis, amikor időlegesen megszűnik az erekció képessége A nőknél azonnali ingerelhetőség, és ismételt orgazmuskészség.

Az empirikus eredmények

Az empirikus eredmények 1. A férfi és a női szexuális válasz ciklus nehezen megkülönböztethető. 2. A női szexuális válasz sokkal variábilisabb: ismételhetőségében, intenzitásában és idői lefutásában jelentős egyéni + eseti különbségek. orgazmus elérésének képtelensége. izgalom fokozatbeli különbségei jelentősek.

Homoszexualitás Homoszexuális aktivitás megfigyelhető az állatoknál is. A homoszexualitás prevalenciáját befolyásolják történeti és kulturközi változók. (Szumátrától Melanéziáig normatív a férfiak homoszexuális aktivitása a házasságot megelőző időszakban, viszont permanens formában nem lelhető meg.) A nyugati társadalmakban 2-7 % férfi, 1 % nő. Feltételeznek biológiai gyökereket, és genetikai meghatározottságot is.

Utódápolás Harlow kísérletei (1959) 1. Anyától elválasztva nevelt rhesus majmok „drótanyától” kapták a táplálékot. 2. Anyától elválasztva, „szőr- anyán” nevelték. Eredmény: a „szőranyán” neveltek képesek voltak biztonságot meríteni a szőranya jelenlétéből.

Utódápolás: Harlow kísérlete Újabb kísérleti variáció: „drótanya” és „szőranya” is volt a ketrecben. (A „drót- anyától” kapták a táplálékot.) Eredmény: a táplálkozáson kívül az idő nagy részét a szőranyán töltötték. Az anya és társak nélkül nevelt rhesusok sem szexuális viselkedésre, sem utódápolásra nem voltak képesek.

Agresszió A fajon belüli szándékos károkozás. Közvetlen irányítás: amygdala (limbikus rendszer). De fontos a környezeti hatások és a kérgi működés szerepe is. Az agresszió fajtái: antiszociális  proszociális instrumentális  indulati

Az agresszió megközelítései Lorenz: az agresszió öröklött, ösztönös viselkedés. (Az erőforrások birtoklására, a szaporodási esélyek növelésére irányul => gátló mechanizmusok kialakulása.) Freud: az emberi viselkedés elválaszthatatlan része (halálösztön). Dollard: frusztráció-agresszió hipotézis (másodlagos drive elmélet): minden célra irányuló motivált viselkedés akadályozása (frusztrációja) agresszív feszültséget hoz létre.

Az agresszió megközelítései Lewin: frusztráció-regresszió elmélet (lásd az 1. előadás anyagában). A szocializáció során kialakított képességünk a frusztrációs tolerancia. Megtanuljuk a cél fenntartását és a cél elérésének szociálisan elfogadott kerülőútjait.

Az agresszió megközelítései Bandura: tanuláselméleti megközelítése. A tanult tényezők döntő szerepét hangsúlyozza. (A gyermek beleéli magát az agresszív modellként szolgáló felnőtt helyzetébe, amely orrba vágja a babát, ráül, kalapáccsal veri, feldobja, rugdossa.) Ez az azonosulás már önmagában megerősítő. A filmen megjelenő modell ugyanolyan hatékony akár rajzfilm, akár film. (Ellentmond a katarzis elméletnek?)

Segítő viselkedés (altruizmus) Olyan viselkedés, amely hasznos vagy kedvező egy nem rokon személy számára. Pszichoanalítikus megközelítés: az altruizmus reakcióképzés valódi természetünk elleplezésére. Evolúciós pszichológiai megközelítés: barátoknál gyakoribb. Kölcsönös előnyökkel jár mindkét fél szempontjából (reciprok altruizmus). => az önzetlenség viszonosságot vált ki, elmélyíti a kapcsolatot.

Kíváncsiság (explorációs viselkedés) A fejlett idegrendszerrel bíró gerinceseknél már megfigyelhető. Elsődleges motívum. Intrinzik motiváció: a személy nyilvánvaló külső jutalom nélkül foglalkozik az adott tevékenységgel, a cselekvés önmagában értékes és önfenntartó. (Rejtvényfejtés, modellezés, rajzolás, építés.) Extrinzik motiváció: a szituáció olyan különleges célt tartalmaz, mely saját maga, az aktuális aktivitástól függetlenül kielégítést nyújt.

Az extrinzik és intrinzik motivált viselkedés megkülönböztetése Ha az intrinzik motivált viselkedést külső jutalommal ösztönzik, akkor a személy kevesebb időt fog vele tölteni, és alacsonyabbá válik a tevékenység színvonala. Miért? Mert az ok kívülre helyeződik, kontrolláltnak érzi a személy a cselekvését. Kompetencia (hatékonyság, hozzáértés) motívuma: „én csinálom” az egyedfejlődés korai élménye, mely összekapcsolódik az „én vagyok” élményével.

A kognitív disszonancia elmélete Festinger (1957): kognitív disszonancia elmélete, ha egy embert egy unalmas feladat elvégzésére rá tudnak venni anélkül, hogy e tevékenységre külső igazolása lenne, akkor a feladatot idővel önmagában is érdekesnek fogja találni. A k.sz.-ek, ha kevés pénzt kaptak azért, hogy egy unalmas kísérletről azt hazudják, hogy az érdekes, sokkal jobban megváltoztatták attitűdjüket, mint azok a k.sz.-ek, akiknek sokkal több pénzt fizettek ezért.

Teljesítménymotiváció Az a vágy, hogy jól, sőt még jobban végezzük dolgainkat, hogy örömet leljünk abban, hogy legyőzünk bizonyos akadályokat. Atkinson: az olyan feladathelyzet, ahol a cél elérése bizonytalan, két ellentétes motívumot kelt: A cél elérésének motívuma. A kudarc kerülésének motívuma. További tényező: a cél vonzereje (incentív értéke). (Nehéz feladat esetén a vonzerő nagyobb, könnyűnél kisebb.)

Sikerorientáció és kudarckerülés Sikerorientáltak: szeretnek kockáztatni. Legerősebb a motivációjuk, ha a feladat sikerének vagy kudarcának valószínűsége azonos. (Hajlamosak a kudarcaik okát az erőfeszítés hiányának, a sikerüket pedig képességeiknek elkönyvelni. Belső okok!) Kudarckerülők: nem szeretnek kockáztatni, bizonytalanok. Vagy a nagyon nehéz, vagy a nagyon könnyű feladatokat kedvelik. (A kudarcukat a képességek hiányának /belső ok/, a sikerüket a szerencsének tulajdonítják /külső ok/.)

Igényszint Hoppe: a feladat teljesítésére vonatkozó előzetes célkitűzés, amit magunktól elvárunk. Igényszintünk a korábbi tapasztalatainkból vagy becsléseink nyomán alakulnak ki. Ha a teljesítményünk meghaladja => siker, ha nem => kudarc. Sorozatos kudarcok vagy sikerek hatására az igényszint módosul. De! Hajlamosak vagyunk a sikert saját teljesítményünknek, a kudarcot pedig a külső körülményeknek tulajdonítani.

A szükségletek piramisa (Maslow, 1962) CSÚCS-ÉLMÉNY ÖNAKTUALIZÁCIÓ ÖNBECSÜLÉS B (being) – fejlődési motívumok SZERETET ÉS VALAHOVA TARTOZÁS BIZTONSÁGI SZÜKSÉGLETEK D (deficit)- hiány motívumok FIZIOLÓGIAI SZÜKSÉGLETEK

Maslow motivációs rendszere Alapszükségletek => biológiai eredetű hiánymotívumok. Pszichológiai szükségletek => fejlődési motívumok. (A környezet megismerése, hatékonyabb beilleszkedés.) Hierarchia törvény: egy magasabb szinten elhelyezkedő szükséglet csak akkor hat a viselkedésre, ha az alapvetőbbek kielégítettek. Potenciatörvény: a magasabb rendű motívumok sérülékenyebbek.

Az önmegvalósítás szükséglete és a csúcsélmény Az önmegvalósítás szükséglete: az emberben benne rejlő késztetés, hogy a képességeit megvalósítsa. („What a man can be he must be.”) => a humanisztikus pszichológia sarokköve. A csúcsélmény = azon pillanatok, amikor az önmegvalósítás a legtisztábban fordul elő (intenzív önmegvalósítás pillanata). Elvész az időérzék, áhítat, rácsodálkozás, extázis. A személy és a tevékenység egybeforr. Ilyenkor a piramis a feje tetejére fordulhat: próféták megvilágosodása, Nirvana.

Az érzelmek

Az érzelmek kifejezése és észlelése Az érzelmek kifejezésének és észlelésének képessége velünk született. Az evolúciós nyomás gyakorlódott fennmaradására, mert alkalmazkodási potenciált foglal magában, kommunikatív tartalma van. A nők mind az érzelem felismerésben, mind a kifejezésben jobbak, mint a férfiak.

Alapérzelmek Alapérzelmek: érdeklődés, öröm, meglepetés, szomorúság, harag, undor, megvetés szégyen, félelem. (Kultúrától függetlenül képesek az emberek felismerni.) Öröm

Alapérzelmek Szomorúság Érdeklődés

Alapérzelmek Meglepetés Düh

Alapérzelmek Undor Félelem

Alapérzelmek Szégyen

Kulturális hatások A legtöbb kultúrában a nők szabadabban fejezhetik ki érzelmeiket. Japán és amerikai diákok érzelem- kifejezésének vizsgálata. (A japán diákok érzelemkifejezése sokkal visszafogottabb társak jelenlétében.)

Az érzelmek élettani folyamatai Intenzív emocionális élmény hatására különböző testi tüneteket érzünk.) A légzés és szívfrekvencia, izomtónus és a hang vibrációs jellemzőinek, valamint a galván bőrreflex (GBR) változása. Lateralizáció: jobb agyféltekénk érzékenyebb az érzelmi információkra. A bal félteke a pozitív, a jobb a negatív érzelmi információk feldolgozásában érdekelt.

James-Lange érzelemelmélete Az autonóm idegrend- szer aktivációjának érzékelése az érzelem. „Azért vagyunk szomorúak, mert sírunk. Azért félek, mert elfutok.” Inger => kéreg (az ingerület tárgyát érzékeljük) => kérgi válasz megváltoztatja a zsigerek, izmok állapotát => infó vissza a kéregbe a megváltozott állapotról => emóciók érzékelése.

Cannon és Bard kritikája A zsigeri változások hosszú időlefutásúak, nem magyarázhatják az érzelmek azonnali fellépését. A művi úton előidézett zsigeri változások nem okoznak érzelmeket. A zsigerek viszonylag érzéketlen képletek. Különböző érzelmek esetén is azonos zsigeri változások figyelhetők meg. A belső szervek felől érkező információk átvágása, nem befolyásolja az érzelmek megjelenését, szubjektív átélését.

Cannon-Bard érzelemelmélete A környezeti inger a specifikus kérgi területekkel egy időben a kéreg alatti központi zsigeri reprezentációt is aktiválja. „Azért sírunk, mert szomorúak vagyunk. Azért futok el, mert félek.”

Schachter-Singer érzelemelmélete A megismerés szerepét hangsúlyozták az érzelem létrejöttében. Akkor keletkezik érzelem, amikor egy inger vagy esemény előidézte arousalhoz kognitív címkét rendel az ember. Pl.: az öröm: észlelni kell az arousalt, és az aktuális helyzet valamint a korábbi tapasztalatok alapján úgy is kell értelmezni a helyzetet, mint öröm.

Schachter és Singer kísérlete Eljárás: vitaminkészítmény tesztelésének álcázott vizsgálat. Adrenalint injekciót vagy placebot kaptak a ksz.-ek.(Az adrenalin fokozza a szívritmust, vérnyomást emel, légzésszámot növel, gyakran remegést vált ki.) Információ a szer hatásáról: 1. igazi, 2. téves, 3. nem mondtak semmit. Helyzet: 1. eufóriás beépített ember (papírgalacsinokat dobált, papírrepülőt hajtogatott) 2. dühös beépített ember (panaszkodott a kérdőívre, egyre dühösebb lett, majd kirohant)

Eredmények Placebót kapók: nem számoltak be erős érzelmekről, a beépített ember viselkedése nem gyakorolt rájuk erős hatást. => az érzelmi élményt a fiziológiai arousalnak meg kell előzni. Adrenalint és hamis tájékoztatást kapók: Erős érzelmet életek át. Ennek minőségét a beépített személy viselkedése határozta meg alapvetően. => Nem volt kielégítő magyarázatuk a saját testi állapotukra, az érzelmeik minősítésére a beépített személyek szolgáltak.

Eredmények Adrenalint és hiteles tájékoztatást kapók: az észlelt tüneteket az injekciónak tulajdonították, nem éltek át intenzív érzelmet.

Az érzelmek és arckifejezés összefüggései Ekman: az arckifejezések megfelelő idejű „kitartása” a szívfrekvencia és a bőr hőmérséklet-változását eredményezi. Segíti az arckifejezéshez kapcsolódó érzelmi élmény megjelenését. => a kogníció nem szükséges feltétele az érzelem kialakulásának. Lazarus: a kogníció elsődleges az érzelemhez képest.

Stressz, érzelem, megküzdés (coping) Stressz: a szervezet általános (nem specifikus) válasza bármilyen igénybevételre. Lazarus: a pozitív érzelmeknek kiemelkedő jelentősége van a stressz elleni harcban. A negatív érzelmek észlelési torzításokat hoznak létre. Mi minősíthetünk egy eseményt kontrollálhatónak vagy kontrollálhatatlannak, ennek megfelelően befolyásolja érzelmi állapotunkat. Hatékony megküzdési stratégia: szociális támaszkeresésé, másoknak nyújtott segítség.