HATÁRRÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A /2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés 1.Előadás: a regionális gazdaságtan alapfogalmai

1. témakör: a regionális gazdaságtani alapismeretek Vázlat: Régió fogalma, típusai Regionális eltérések okai, telephelyválasztási motivációk Elérhetőség Periferialitás

Régiók, regionalizmus, regionális fejlődés: A regionális gazdaságtan alapfogalmai, a régiók fejlettségi különbségeinek okai, elméleti modelljei A régió fogalma: –A régió „olyan terület, melynek tanulmányozására a regionális gazdaságtannal foglalkozó kutatók kutatási támogatást kapnak...” (Hoover, 1987) –„ A régió olyan entitást alkotó földrajzi terület, mely egyszerre teszi lehetővé az emberi és természeti jelenségek leírását, társadalmi-gazdasági adatok elemzését és közös politika alkalmazását. Homogenitás és funkcionális integráció, szolidaritás érzése jellemzi, továbbá más régiókkal való kölcsönhatás” (Benko)

A régiók típusai homogén régió (homogeneous region): a tér részei nagyon hasonló természeti, társadalmi vagy gazdasági jellemzőkkel rendelkeznek, egységes arculattal, megjelenéssel rendelkeznek (például mezőgazdasági terület centrumtelepülés nélkül). csomóponti régió (nodal region): a tér mint erőtér jelenik meg, a gazdasági tevékenységek térbeli sűrűsödése jellemzi, valamely nagyvárost, mint térbeli csomópontot, és annak vonzáskörzetét tartalmazza. politikai/tervezési vagy programozási régió (planning or programming region): egy ország adminisztratív területi beosztását, közigazgatási beosztását tükrözi (megyék, NUTS szintű tervezési-statisztikai régiók)

A régiók közti eltérések alapvető okai a természeti erőforrásokkal való ellátottságból eredő előnyök – amelyek bizonyos termelési tényezők nem tökéletes mobilitásán, azaz helyhez kötöttségén alapszik, a térbeli koncentrálódás gazdaságossága – az erőforrások nem tökéletes oszthatósága miatt bizonyos erőforrások csak nagyobb egységekben juttathatók el a felhasználás helyére, ami a méretgazdaságossági előnyökön keresztül az egy helyen nagyobb volumenű felhasználást teszi kedvezőbbé. a közlekedés és kommunikáció költségei – a javak és szolgáltatások nem tökéletes mobilitása miatt a térbeli elhelyezkedés nagyban befolyásolja a javakhoz való hozzájutás milyenségét, és ennek megfelelően nyereségét és költségeit. Két oktípus: eltérő természeti adottságok, valamint a gazdasági tevékenység hatásai

Telephely-elmélet A gazdaság alapegységét jelentő döntéshozó ( vállalat, fogyasztó-munkavállaló, közintézmény) telephelyválasztási döntése: egyes erőforrás-típusok elérhetősége, hozzáférhetősége, ennek költsége : –a szállítási költségeket befolyásoló úthálózat, közlekedési lehetőségek –az adott város/település mérete, amely befolyásolja az elérhető piacok méretét, a piaci versenyhelyzetet, illetve a termelő/szolgáltató tevékenységhez igénybe veendő inputok (itt is anyagok, vagy inputként megvásárolandó szolgáltatások) elérhetőségét, –a munkaerő költségek, illetve a munkaerő képzettsége, mobilitása Azaz: az input beszerzése, output piacra jutása (termelő) elérhető javak választéka és árszínvonala, munkalehetőségek és jövedelmek (fogyasztó. Munkavállaló)

A települések fekvésének, térkapcsolatainak értékelésére használatos mutatószámok Az ún. egyszerű mutatók a közlekedési infrastruktúra állapotát tükrözik: autóutak hossza km-ben a településen (területi egységben) vasútállomások száma legközelebbi csomópontba való eljutás időigénye Az összetett mutatók több (általában két) tényező együttes hatását vizsgálják, ezek: egy adott helyszínen (csomópontban) elérhető lehetőségek „értéke” a telephelyről a fenti helyszín (csomópont) eléréséhez szükséges „költség” (amelyet mérhetünk időben, távolságban, pénzköltségben is)

Elérhetőségi Index: (accessibility indicator/index ) az i. telephely „közelsége” az összes többi helyszínhez/csomóponthoz) A i =  j g(W j )  f(c ij ) ahol: i: a telephely jele, j: az elérendő egyéb település jele –W j : a j. településen rendelkezésre álló tényező/lehetőség –c ij : az i. telephely és a j. település közti távolság, –g(W j ): a rendelkezésre álló tényező/lehetőség értéke ( aktivitási függvény ) – a tényező –növekvő függvénye –f(c ij ): az i. telephely és a j. település közti távolság leküzdésének „költsége”, azaz a c ij távolság értékelése ( impedancia függvény) – ez a távolság növekedésével csökkenő érték! – A i magas értéke az adott telephely kedvező elhelyezkedését, kedvező elérhetőségét jelenti. – Példák: jelölések: W j : a lakosság v. fogyasztók száma, v. a terület GDP-je c ij = a km-ben vett távolság

Példák: jelölések: W j : a lakosság v. fogyasztók száma, v. a terület GDP-je c ij = a km-ben vett távolság (Schürmann et al., 1997, Wegener et al, 2002

Periferialitás két alapvető tényező: a jelentős távolságok okozta költségnövekedés ( nyersanyagok, és fogyasztói javak szállításában –üzleti szervezetek, lakosság számára) a sűrűn lakott területek agglomerációs előnyeinek hiánya

Periferialitási indikátorok Két csoport: Az gravitációs modell módszertana szerint : a „gazdasági” vagy „piaci” potenciált méri. –gazdasági aktivitási potenciál a gazdasági centrumokhoz való közelség, és ezen gazdasági centrumok „gazdasági mérete v. tömege” függvénye. A vizsgált helyszín gazdasági potenciálja az egyes centrumokra vonatkoztatott potenciáljainak összegeként adódik. –Az ilyen indikátorok alapján a térről olyan térkép készíthető, amely az agglomeráció gazdasági előnyeit hangsúlyozza, és meredekebb gradienseket eredményez a „magterületek”, központi térségek közelében, mint amilyeneket csupán az utazási költségekkel számolva kapnánk. Az „utazási idő vagy költség”, illetve a „napi elérhetőség” mutatói (domináns: modern GIS szoftverek megjelenésével ) Vizsgálati kérdései: –Mekkora a teljes utazási költsége az egyes helyszínekről az (adott térségben, például Európában fekvő összes fő gazdasági centrumba való eljutásnak –A térkép egyes pontjaiból (helyszíneiről) egy napi utazással (azaz naponta maximum 3-4 órányi utazással oda- és ugyanennyi idő alatt visszautazva) összesen hány ember válik elérhetővé? –Mennyi lenne a teljes költsége, ha egy adott helyszínről adott nagyságú ( n fős) piacot akarunk elérni

Példa gazdasági potenciálra Az első megközelítésre lehet példa a Keeble-féle gazdasági potenciál, amelyet az alábbi képlettel számítunk ki: EP i =  j ( W j /c ij ) ahol i a vizsgált telephely, j = 1,2,..n az elérhető gazdasági centrumok, W j a j. centrum gazdasági potenciálja (piacmérete, GDP értéke, stb.) és c ij az i telephely és a j centrum közti távolság. Keeble közli az európai nagyvárosokra kiszámított Gazdasági Potenciál értékek térképét:

Európai nagyvárosokra számított Gazdasági Potenciál (Keeble)

Standardizált periferialitási index: A Gazdasági Potenciál alapján kiszámítható a standardizált periferialitási index (Copus A K, 1999 ): p i = 100  (EP max – EP i ) / (EP max - EP min ) ahol: EP i : az i-edik területegység gazdasági potenciálja EP max illetve EP min a térségben lévő legnagyobb illetve legkisebb gazdasági potenciál-értékek. Az index ilyen módon közötti skálán méri, hogy az adott (i-edik) helyszín/ területegység gazdasági potenciálja mennyivel marad el a térség legnagyobb gazdasági potenciáljától, a térségben lévő maximális gazdasági potenciálkülönbséghez viszonyítva. Minél kisebb a p i index (azaz minél közelebb van 0 –hoz) annál közelebb van a térség potenciálja a maximális potenciálhoz, azaz annál kevésbé jellemzi periferialitás az adott helyszínt.

Európa 1996-beli periferialitási indexei Európa 1996-beli – a GPD ECU-ben mért értéke alapján számított gazdasági potenciálok segítségével – számított periferialitási indexeit ábrázolja az alábbi térkép, NUTIII szintű régiókra, mint területegységekre nézve.