Térbeli gazdasági folyamatok tényezőkre bontása

Az előadások a következő témára: "Térbeli gazdasági folyamatok tényezőkre bontása"— Előadás másolata:

1 Térbeli gazdasági folyamatok tényezőkre bontása
dr. Jeney László egyetemi docens Gazdasági folyamatok térbeli elemzése Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2017/2018, I. félév BCE GGF Intézet Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

2 Területi fejlettség tényezőkre bontása
Előzőekben: sokdimenziós és sokmutatós fejlettségi fogalom tényezőinek összevont mérése Most: egy fajlagos mutató egyes komponenseinek mérése (hajtóerő, súly) Pl. gazdasági fejlettség (egy főre jutó GDP) komponensekre bontása Fejlettség: élőmunka-termelékenység, foglalkoztatottság, korszerkezet Jól értelmezhető komponensek legyenek Kéttényezős felbontás: Háromtényezős (triadikus felbontás): 2

3 Tényezők súlyának kiszámítása
Fejlettség logaritmusa = egyes tényezők logaritmusának összege B2-es cella logaritmusának kiszámítása Excelben  =log10(B2) Kiszámítható a tényezők egymáshoz viszonyított %-os súlya (hajtóereje) Felbontás: statikus (egy időpontra), dinamikus (történeti) megközelítésben is Területi versenyképességi interpretáció: térségek tipizálása Versenyelőny: átlag feletti pozíció Lehet komplex, többtényezős vagy egytényezős versenyelőny Versenyhátrány: átlag alatti pozíció Lehet egytényezős, többtényezős vagy komplex versenyhátrány 3

4 Feladat Nézzük meg a magyar megyék egy főre jutó GDP-vel mért fejlettségének versenyképességi tényezőit az alábbi jelzőszámok felhasználásával! Termelékenység (GDP/foglalkoztatott) Aktivitás (foglalkoztatott/népesség) Melyik megyékben meghatározóbb a termelékenység? Melyik megye rendelkezik mindkét tényezőben versenyelőnnyel? 4

5 Példák másfajta tényezőkre bontásra
Fejlettség = humán tőke hozadéka * iskolázottság * foglalkoztatottság * korszerkezet Gazdasági sűrűség = élőmunka-termelékenység * foglalkoztatottság * korszerkezet * népsűrűség Gazdasági sűrűség = humán tőke hozadéka * iskolázottság * foglalkoztatottság * korszerkezet * település-nagyság * település-sűrűség 5

6 Tényezőkre bontás a nagyvároslakók aránya esetében
6

7 A nagyvároslakók arányának tényezői
A nagyvároslakók aránya több tényezőtől (komponenstől) függhet: Nagyvárosok átlagos népességszáma Nagyvárosok sűrűsége Vidéki területek népsűrűsége (reciprok népsűrűség) Másképp kifejezve: B2-es cella Logaritmusának kiszámítása az Excelben: +log10(B2) 7

8 A nagyvároslakók arányának komponensei az Európai Unió tagállamaiban, 2007
A tagállamok csoportosíthatók aszerint, hogy: Melyik komponens a legmeghatározóbb a nagyvároslakók népességarányában? Hány tényezőben jelenik meg a magas érték (versenyelőny)? Forrás: World Gazetteer adatai alapján saját számítások 8

9 A nagyvároslakók aránya és annak legfőbb komponense szerinti országtípusok
A nagyvároslakók arányát meghatározza: Elsősorban az ellensúlyt képező vidéki térségek népességaránya és a nagyvárossűrűség Kevésbé a nagyvárosok népességszáma 9 Forrás: World Gazetteer adatai alapján saját számítások

10 A közép- és nagyvárosok népességaránya a lengyel régiókban (%), 2009
Skálabeosztás szempontjai tematikus térképeken: Egyenlő elemszám Egyenlő osztályköz Kitüntetett értékek Kerek számok Jelentősebb törések az adatsorban Orsz. átl=100 % (népességarány: 37 %) 130 % felett (48 % felett) 100–130 % (37 – 48 %) 70–100 % (26 – 37 %) 70 % alatt (26 % alatt) 10

11 A közép- és nagyvárosok sűrűsége és népességaránya a lengyel régiókban
Orsz. átl=100 % 130 % felett (48 % felett) 100–130 % (37 – 48 %) 70–100 % (26 – 37 %) 70 % alatt (26 % alatt) Közép- és nagyvárossűrűség (db /km2) Közép- és nagyvárosok népességaránya (%) 11

12 A komponensek átlag- és szélsőértékei a lengyel régiók esetén, 2007
maximum átlag minimum közép- és nagyvárosokban élők aránya (%) Śląskie Podkarpackie 63 37 17 közép- és nagyvárosok átlagos mérete (1000 fő) Mazowieckie 328 165 90 közép- és nagyvárossűrűség (db/ km2) Warmińsko-Mazurskie 18,7 2,8 1,2 reciprok népsűrűség (km2/ 1000 fő) 2,6 8,2 12

13 A közép- és nagyvároslakók arányának komponensértékei a lengyel régiókban, 2007
13

14 A közép- és nagyvároslakók arányának komponensei szerinti típusrégiók Lengyelországban
Jelmagyarázat A: sűrű, policentrikus (multipoláris) városhálózat (magas népsűrűség) B: nagy városok C: mindenben átlagos D: ritka városhálózat (alacsony népsűrűség) E: nagy városok (nagy népsűrűség) F: kicsi városok 14