Pszichológia előadás 2006./2007. tanév őszi félév Éberség, serkentettség, aktivitás Motiváció I.

Az éberség szintért felelős idegrendszeri struktúrák 1. Specifikus rendszer (Érzékszervek =>idegpályák => agykérgi projekciós területek. Közben az információközvetítése, feldolgozása történik meg. 2. Aspecifikus rendszer (az információ kognitív tartalmától független, az agytörzsi területekre korlátozódó.)

Az aspecifikus rendszer működése Maruzzi és Magoun (1949) A specifikus pályarendszerek felől (érzékszervek és belső szervekből) érkező idegkötegek idegrostokat küldenek egy agytörzsi struktúrához, az ARAS-hoz (Aspecifikus Retikuláris Aktivációs Szisztéma). A formatio reticularis működésének hatására a specifitásukat elveszett impulzusok általános serkentő és energetizáló „erővé” válnak.

Az arousal és a tudatállapotok összefüggései Eszmélet: a szervezet saját működésére vonatkozó mentális reflexió, melyben az önmagára vonatkoztatott tudás megszerzésének eszköze a szó, illetve a gondolat. A tudat működtetésére vonatkozó testi és lelki energia meglétét mutatja az önreflexió lehetősége.

Az optimális arousal-szint jellemzői A tudatmező tiszta és világos. A pszichés folyamatok egymással harmonizáló rendezettségben jelennek meg (a cselekvés sorrendje logikusan következetes). A viselkedés megfelelő ökonómiával rendelkezik. A tevékenység célirányos, orientált. Megfelelő a tájékozódás. A figyelem fókuszált, irányítható. A memória, az élmények érzelmi átélése mozgósítható.

Az éberségi szint változásai A tudati állapot befelhősödésének fokozatai: kábultság, aluszékonyság, szopor, kóma. A tudatfokozódás: pl. művész átéléskor, izgatószerek hatása alatt. (Az agy felizzik, de a magatartás kontrollja csökken.)

A teljesítmény és arousal-szint összefüggése A helyzethez, feladat- hoz viszonyítottan túl magas arousal rontja a viselkedés szervezett- ségét, összerendezett- ségét, szenzomotoros koordinációt. Az alacsony arousal is gátolja a megfelelő teljesítményt.

Megfigyelések katasztrófa területeken (Hebb) Az emberek 15 %-a őrzi meg a hatékony tevékenység képességét. 70% változó mértékben terhelhető. 15 % képtelen bármiféle hatékony cselekvésre.

Az arousal intenzitásának bioelektromos mutatói 1. Béta-típusú jelek (alacsony amplitúdó és magas (13Hz-nél több) frekvencia. 2. Alfa –típusú jelek (nagyobb amplitúdó, kisebb frekvencia, 8-12 Hz) 3.- 4. Álmos és alvó ember. 5. Delta-hullám (nagy amplitúdójú, kis, 3 Hz frekvenciájú.)

Összegezve Arousal: energiákat adó funkció, amely fenntartja a szervezet éberségét és izgatottságát anélkül, hogy befolyásolná azt, hogy a személy mit fog tenni. Minden inger serkentőleg hat, de az újszerűek, erősek, változékonyak és érdekesek hatása kifejezettebb.

Ingermegvonás és arousal Szenzoros depriváció: igen szűkek az elviselhetőség határai. Néhány óra után: kognició zavarai (Zavart: a figyelem céltudatos irányítása, fogalomalkotási nehézségek, szellemi felhősödés.) jelentkeznek. A képzeleti működés viszont felerősödik. (Hallucinációk, fantáziaképek.) A tájékozódási képesség térben és időben is zavart szenved => időtlenség élménye. A kognitív rendszer strukturálja, jelentéssel látja el a környezetet, s közben fenntart egy optimális aktivitási szintet a működéshez.

Alvásdepriváció 10-15 órás alváshiány: a zavarok az egy óránál hosszabb koncentrációt igénylő feladatoknál adódik. A fiziológiai vizsgálatok szerint: megfelelő teljesítmény csak extra erőbedobással érhető el. (Az izomtónus növekszik, a szívritmus gyorsabb, légzés felszínesebb.) 100 óra alváshiány: A vészreakciók esetére tartalékolt energiák mozgósítódnak, s tartják fenn az ébrenlétet. (Jelentős a teljesítményromlás.) 100 óránál hosszabb alváshiány: A személyiség és a racionális viselkedés fokozódó leépülése. (Paranoid, agresszív viselkedés alakul ki. Megváltozik az érzékelés, érzékcsalódások.)

Elektrofiziológiai tevékenység alvás közben 1. szakasz: átmenet az ébrenlétből az alvás felé. 2. szakasz: alfa orsók (rövid 12-16 Hz-es hullámok) és K-komplexek (éles kiemelke- dések) jelennek meg. (A légzés és szívritmus ilyenkor nyugodt, szabályos, a szemgolyó lefelé fordul.)

Elektrofiziológiai tevékenység alvás közben 3. és 4. szakasz: Megjelennek a delta hullámok. ( 3.-ban 20-25 % az arányuk, a 4.-ben 50 %.) A fiziológiai működés mély nyugalomban van, mozgás nem tapasztalható. Egy éjszaka alatt ez a ciklus többször ismétlődik következetes sorrendben.

Az alvási szakaszok A mély alvás (4. sz.) után szinte átmenet nélkül bioelektromos aktivitás figyelhető meg. Felgyorsulnak a szemmozgások, a szív és légzés szintén, de a nyakizom tónusa teljesen hiányzik. (REM (Rapid Eye Movement) vagy paradox alvás.)

A REM alvás funkciói I. A szemmozgató rendszer épségének fenntartása. (Megóvja a funkciókárosodástól, mert belső inputot ad.) II. Az agy A REM időszak alatt az emocionálisan megterhelő eseményeket feszültségmentesíti, átdolgozza a HTM számára. Kísérlet: Emocionálisan megterhelő film bemutatása. Ezután: csoport: végigaludta az éjszakát. csoport: A REM-szakaszokban lettek felébresztve. csoport: a NONREM szakaszokban ébresztették fel. Eredmény: Az 1. és 3. csoport tagjai az emocionális terhelő eseményekre felkészültebbek voltak, a vegetatív reakcióik intenzitása alacsonyabb volt.

A REM alvás funkciói A REM időszakában kettős pszichológiai funkció valósul meg: 1. Inkorporáció (napi élmények megismétlése, belső reprezentációjának kialakulása, megjelenítése.) 2. Transzformáció (az inkorporált események szimbolikus átformálása az ego számára.)

Droghatások drogfüggőség A drogdependencia összetevői: 1. Abúzus. (Pszichés vágy a szer megszerzésére és fogyasztására.) 2. Fizikai depedencia. (Drog hiányában megvonási tünetek lépnek fel.) 3. Tolerancia. (A kívánt droghatás érdekében az adagot folyamatosan növelni kell.)

Pszichoaktív szerek: Ópiátszármazékok Ópiátszármazékok (morfin, heroin): narkotikus és fájdalomcsillapító hatású. A megmetszett mákgubó szárított leve morfiumot tartalmaz. Származéka a heroin, amely töményebb. Bevitele: cigaretta vagy injekció formájában. Intravénásan alkalmazva orgazmusszerű intenzív örömélményt okoz. Kezdetben szer hatása alatt is mozgósíthatók a tanult készségek, de nagyon gyors függőség alakul ki. Alig néhány cigaretta elszívása vagy belégzése után már tolerancia jöhet létre.

Pszichoaktív szerek: Szedatívumok, pszichodelikumok Szedatívumok (altató és nyugtatószerek) Alkoholhoz hasonló dependenciát váltanak ki. Megvonási tünetek is hasonlóak. Pszichodelikumok (LSD, Meskalin) Mind a külső, mind a belső világra való érzékletek megváltoznak. (Érzelmi felszabadulás, perceptuális torzítások, vizuális hallucinációk, egó széthullástól való félelem.) A meszkalint kaktuszból, a pszilocibint gombákból nyerik. Az LSD-t (lizersav-dietil-amin) és PCP-t (fenciklidin v. „angyalsav” laboratóriumban szintetizálják.

Pszichoaktív szerek: Stimulánsok Amfetaminok, kokain, nikotin, koffein. Az idegrendszerre kifejtett hatásuk révén növelik a fizikai és mentális teljesítőképességet. Növelik az arousalt, ellentétben az opiátokkal. Amfetamin: kis adagban viszonylag veszélytelen, de hatása elmúltával „visszacsap”, letörés, depresszió lesz úrrá a fogyasztón, amit az az adag emelésével küszöböl ki. Így a tolerancia gyorsan kialakulhat. Hosszú idejű szedése drasztikus szellemi és testi leépülést okoz. (Paranoiditás, pszichotikus tünetek, hallucinációk.)

Pszichoaktív szerek: Stimulánsok Kokain: a coca növény szárított leveléből készül. Bevitele: belégzéssel, injekcióval, vízipipával. Növeli a fogyasztója energiáját, életkedvét, önbizalmát. (Freud is kezdetben feltétel nélkül támogatta.) A kokain is erősen addiktív szer. Hosszabb fogyasztása esetén a leépülés tünetei is hasonlóak. Vizuális hallucinációk („hófény”), „kokainbogarak”, paranoid téveszmék. A magzatból nehezebben ürül ki, mint a felnőtt szervezetéből!

A kokain molekuláris hatása Az idegsejtek között a neurotranszmitterek továbbítják a jelet. A két sejt közötti szinaptikus térbe ömlenek, majd egy részük lebomlik, más részüket a fogadó neuron veszi fel, illetve a kibocsátó szívja vissza. A kokain ebbe a folyamatba avatkozik bele, felerősíti a neurotranszmitterek hatását (meggátolja a visszaszívást), hosszabb alkalmazása után azonban mennyiségük lecsökken. Következmény: szorongás és depresszió.

Gyógyszerek a kábítószer függőség ellen a, A heroin az opiátreceptorokhoz kötődik (mint a természetesen előforduló endorfinok) és örömérzetet okoz. b, A metadon, mint agonista szer szintén az opiátreceptorokhoz kötődik, örömérzést is okoz. c, Nalxetron antagonista szer elzárja az opiátreceptorokat, így a heroin sem tud azokhoz eljutni. (A heroinéhséget nem elégíti ki.)

Motiváció I.

A motivácó meghatározása A motiváció és emóció műszavak ugyanabból a latin szógyökérből származnak: „movere” = mozogni. A motivációk megismerése a viselkedés okainak a feltárásában elsődleges jelentőségű. A célirányos, motivált viselkedést valamely szükséglet generálta késztetés hozza létre.

Hull: drive redukciós elmélet Drive: cselekvésre késztető feszültségállapot. Az élettani állapotok szükségletként jelentkeznek és reprezentálódnak az agyban, s ha ezek az automatikusan vezérelt folyamatokkal nem szüntethetők meg, akkor olyan feszültségállapot jön létre, amely cselekvésre sarkall. A drive állapot mindaddig fennmarad, amíg egy célirányos viselkedés nem csökkenti a feszültséget. (pl.: éhség => étel keresés => drive redukció. A cselekvés már maga drive redukciós hatással bír, nem kell, hogy az étel felszívódjon, s a vércukorszint emelkedjen.)

A drive redukció, mint motiváció Amennyiben a cselekvéssel (étel keresés, vészhelyzetből való kijutás) a drive csökkenthető vagy megszűntethető volt, úgy a cselekvéssor megerősítődik, ismétlődik, majd megtanulódik. A tanuláshoz motiváció kell!

Optimális arousal-szint elmélet Ha az optimális fölé emelkedik az idegrendszer általános izgalmi állapota, akkor az izgalmi szint csökkentése érdekében a drive redukció válik kívánatossá. Ha az alapvető szükségletek kielégítetlenek, akkor aktívan igyekezzük keresni a komplex, újszerű ingereket, amelyek növelik a feszültséget.

Túlélési motívumok Homeosztatikus szabályozás közül a testhőmérséklet és folyadékháztartás szabályozásának, és a táplálkozásnak van viselkedéses eleme is. (A többi folyamatot légzés, emésztés, kiválasztás, keringés reflexek irányítják.)

A homeosztatikus szabályozás sematikus elve (hőszabályozás) 1. A bőrben található hőreceptorok érzékelik a hőmérsékelti változást. 2. A központba összehasonlítódik az ideális értékkel. 3. Majd automatikus kiigazító folyamatok indulnak el. (Hajszálerek szűkülése, didergés). Ha mindez nem elég, viselkedéses szinten valósul meg a homeosztázis helyreállítása. (Bemegyünk a házba, pulóvert veszünk fel.)

A táplálkozás, mint homeosztatikus szabályozás A hipothalamusz oldalsó (laterális) területeinek, az éhségközpontnak az elpusztítása esetén az állatok csak mesterséges táplálással maradnak életben. (Az éhségközpont indítja be a táplálkozást.) A mellső középső (ventro-mediális) terület, a jollakottsági központ roncsolása után állandóan esznek az állatok, mert nem képes a központ leállítani az evést.

A jollakottsági központ szerepe A jóllakottsági központ roncsolása után az állatok eredeti súlyuk háromszorosára is hízhatnak.

Egyéb szabályozók A szájban és garatban is vannak érzékelők. (A nyelőcsövet kivezetve a külvilágba nem jut az étel az állat gyomrába, mégis abbahagyja az evést.) A gyomorban is vannak telítődést érzékelő receptorok. Legfontosabb központ a hipothalamusz, amely a májjal együttműködve érzékeli és szabályozza a vér cukor-, zsír- és fehérjeszintet.

A kövérségről A szabályozók nem működnek azonban kizárólagosan, más tényezők is befolyásolják a táplálkozást, amelynek következménye a modern társadalmakban az elhízás. Kövérség = normál testsúly + 15 %.

Mi befolyásolja még a kövérség kialakulását? A kövér emberek az érzelmileg megterhelő helyzetben hajlamosabbak az evésre. (Nehézséget jelent számukra az éhség megkülönböztetése más feszültségforrásoktól.) Érzelmi arousal elmélet. A kövér embernek tudatosan kontrollálnia kell a kalória bevitelét. Fogyókúrázik => megszegi => a leadottnál többet szed vissza. (Jojó effektus.) Kísérlet: kérdőív szerint két csoport: „szabadon evők” és „önkorlátozók” . A résztvevőknek fagyit kellett kóstolniuk, de szabadon bármennyit meg is ehettek. Előzőleg ⅓-ukkal 1 pohár, másik ⅓-ukkal 2 pohár turmixot itattak. A fennmaradók nem ittak. Eredmény: a „szabadon evők” minél több turmixot ittak, annál kevesebb fagyit ettek. Az „önkorlátozók” éppen fordítva.

Mi befolyásolja még a kövérség kialakulását? Más elméletek szerint a személyiség is befolyással lehet a kövérségre. A kövér emberek szorongóbbak, depressziósabbak. A kövérek táplálkozásában a külső ingereknek nagyobb szerepük van, mint a normál testsúlyúaknak, náluk inkább a belső ingereknek van nagyobb szerepe.

Társadalmi hatások: a nőideál változása Marilyn Monroe Renoir idejében: beautiful = bountiful Miss America Pageant

Táplálkozási zavarok: Anorexia nervosa a test súlya az elvárható testtömeg 85%-ánál kevesebb lesz. 90-95%-ban nőknél diagnosztizálják, 14-18 év között fordul elő leggyakrabban, s a populáció 1%-át érinti. a soványság ellenére intenzív félelem a súlygyarapodástól. a saját test súlyának vagy alakjának észlelése zavart szenved, mindennek túlzott befolyása van az önértékelésre vagy az aktuális alacsony testsúly tagadása jelenik meg (kognitív zavar). ivarérett nőkben amenorrhea, azaz legalább három, egymást követő menstruációs ciklus kimaradása. vannak veszélyeztetett foglalkozások : balett-táncosok, manökenek (7%), sportolók (9%), tornászok (20%). az esetek 2-10%-ában bekövetkezik a halál, sok esetben az öngyilkosság sem zárható ki. a testképzavar olyan súlyos, hogy torzító lencsén keresztül nézve saját fényképüket, akár 20%-kal szélesebbnek becsülik önmagukat, szemben a kontrollcsoporttal, ahol a tévedés ellenkező irányú.

Táplálkozási zavarok: bulimia bulimia (görög) = bousz limosz = „marhaéhség”. visszatérő falási epizódok: meghatározott időtartam alatt olyan mennyiségű étel megevése, amit a több ember megenne ennyi idő alatt. (A kalória bevitel egy-egy alkalommal 1500 kalória, de előfordulhat 3000 kalóriánál is több, előszeretettel választva édeskés, puha állagú, magas kalóriatartalmú ételeket). Az epizód alatt az étkezés feletti kontrollvesztés érzése. a súlygyarapodás megakadályozása érdekében visszatérően alkalmazott kompenzáló viselkedési formák: önhánytatás, hashajtózás, vízhajtózás, beöntés (meg nem történtté tevés), amelyek a legnagyobb titokban zajlanak le. mind a falás, mint a kompenzáló viselkedés átlagban hetente 2-40-szer jelentkezik, legalább három hónapon keresztül. az önértékelést túlzottan befolyásolja a test alakja és súlya. a falás az elviselhetetlennek érzett feszültség hatására indul be  falás csökkenti a feszültséget  önvádlás és bűntudat  értéktelenség, tehetetlenség, önutálat.