Szakképzés alakulása Magyarországon, a közép-dunántúli régióban Monostorapáti, 2009. június 1. Sójáné Dux Ágnes egyetemi adjunktus sojane.dux.agnes@vati.szie.hu

A szakképzés története Árpád-kor A „szakemberek” számáról és szakterületeiről legtöbbet a az egyházak alapító leveleiből tudunk Tihany 1055, 1211 Veszprém-völgy 1109 A magyarországi „szakképzés” egy idős államiságunkkal. Az árpád-kori oklevelekben, és korai helynevekből is kitűnik, hogy már a vándorló magyaroknak is voltak kézművesei. Az önálló és önellátó parasztcsaládok az uruknak, a királynak, egyháznak, vagy földesuraknak kézműves szolgáltatásokkal is tartoztak (például ács, kovács, tímár). A szükséges ismeretek elsajátításának módjáról források nincsenek, a képzést csak családon belül képzelhetjük el, melyre a még ma is meglévő családnevek is utalnak.

Anjou-kor A mezőgazdaság virágzásnak indult; A Dunántúlon nemesített gyümölcsfákat ültettek; Fellendült a kelet-nyugati kereskedelem; A városokban kialakult a céhrendszer;

Szakmai nevelés a céhekben Első fok az inas: fiatalon (10-12 éves korban); Céhmester kiadta a „szabaduló” levelet; 1-2 évig még fél bérért dolgozott a mesternél; Vándorlás

Első szakképző intézmények 1735-ben Selmecen létrehozott bányatisztképző iskola

Első szakképző intézmények Festetics György megalapította a Georgikon gazdaképzőt

A reformkor egyik eszméje a szakképzésen alapuló gazdaságfejlesztés mindennapi oktatást biztosító szakiskola felállítása A szervezett szakképzés törvényes megteremtése az 1884. évi XVII. Törvényhez kötődik, mely remekműnek tekinthető, mert 40 évig csekély változtatásokkal hatályban maradt.

Siker Az 1890-ben rendezett párizsi világkiállítás ok-tatási nagydíját a magyar ipari képzés nyerte.

XX. századi szakképzés Háborús készülődés; Nagy gazdasági válságok; Szakképzés átalakítása szovjet mintára; Rendszerváltás hatása; EU-csatlakozás

Szakképzés ma A változás okai A rendszerváltás az állami vállalatok és az állami gazdaságok privatizálása; a mezőgazdasági termelőszövetkezetek felbomlása; a gyakorlati képző helyek megszűnése; a szakmai gyakorlati képzés válsága; a szakképzési hozzájárulás felhasználási lehetőségének gyakori változtatása

Szakképzés ma A változás okai A rendszerváltoztatás egyik megjelenési formája a kőbevésett 8+4 éves iskolarendszer megváltoztatása a korábbi 4+8, illetve 6+6 évesre Az iskolák „szabadsága” révén ugyanolyan szinten végzett tanulók nagyon különböző szintű tudással rendelkeznek, mind a szakképzés bemeneti és kimeneti oldalán

Szakképzés ma Változás okai a felsőoktatásban tanulók száma hirtelen megnőtt, emiatt csökkent a szakképzés iránti igény

Szakképzés ma Változás okai Európai Unióhoz való csatlakozással az egységesen elismert, kompetencia alapú, kimenet-szabályozású szakmai követelmények bevezetése volt a cél

Szakképzés a rendszerváltás után 1993-as szakképzési törvénnyel létrejött az OKJ. 2000-ig kb. 1000 szakképesítés fajta jelent meg.

2006-ban megjelent új OKJ Látszólag kevesebb (430 szakma) Egy szakképesítésen belül: rész-szakképesítés elágazás ráépülés

Példa rész-szakképesítésre Szakképesítés: Hulladéktelep kezelő Rész-szakképesítés: Elektronikus hulladék válogató, feldolgozó Hulladékgyűjtő és -szállító Hulladékválogató és -szállító

Példa szakképesítés elágazásra Szakképesítés: Ipari környezetvédelmi technikus Elágazások: Energetikai környezetvédő Hulladékgazdálkodó Környezetvédelmi méréstechnikus Nukleáris energetikus Vízgazdálkodó

Példa szakképesítés ráépülésre Szakképesítés: Egészségügyi asszisztens Ráépülés Audiológiai asszisztens Fizkoterápiás asszisztens Gyógyszerkiadó asszisztens Klinikai fogászati higénikus

Modul rendszer A szakképesítések modul rendszerben épülnek fel Több szakképesítés követelménye is tartalmaz azonos modulokat Előny Új szakképesítés megszerzéséhez nem kell minden „tantárgyat” újra végig hallgatni; Egységes tananyag; A szakképesítés a modulok „összegyűjtésével” is megszerezhető.

Közép-dunántúli regionális szakképzés-fejlesztési stratégia A szakképzés szervezetrendszerének fejlesztése, ezen belül a Szakmakínálat és -kereslet összhangjának megteremtése, Gyors reagálású felnőttképzési rendszer, felnőttképzési hálózat kialakítása

A foglalkoztatás változása 2008. IV. negyedév és 2009 I A foglalkoztatás változása 2008. IV. negyedév és 2009 I. negyedév között ágazatonként a Közép-dunántúli régióban

Közép-dunántúli regionális szakképzés-fejlesztési stratégia A szakképzés infrastrukturális feltételeinek javítása Regionálisan koordinált TISZK (Térségi Integrált Szakképző Központ) hálózat; A felsőoktatás szerepének erősítése a szak- és felnőttképzésben; A gyakorlati képzőhelyek korszerűsítése

Fejlesztés forrása 2007-2013 A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) A munkavállalási korú népesség képzésben való részvételének növelése fiatalok munkaerőpiacon történő elhelyezkedési arányának növelése A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése.