HAJDÚDOROG

A leletek tanúsága szerint a bronzkortól kezdve lakott területen éltek szarmaták és avarok is. A hét történelmi hajdúváros egyike, a honfoglalás során magyar nemzetiségek választották lakhelyüknek. Hajdúdorog írásos emléke 1301-ből származik, akkor még Doroch néven, a Gutkeled család birtokaként. A települést később Dorog- egyháza néven említik. Ez a névválasztás akkoriban arra utalt, hogy a település templommal rendelkezik. Bocskai István fejedelem hűséges hajdúinak nemesi címet adományozott és biztosította letelepedésüket. Bocskai halála után Thurzó György 1616-ban újabb adománylevelet ad, melyben Dorogot a Deli Száva lippai kapitány vezetése alatt álló rácoknak adományozta.

Hajdúdorog, a három részre szakadt Magyarországon sokáig a senki földjének számított, majd a tokaji váruradalomhoz csatolták. A település lakosai részt vettek a Rákóczi és a 48-as szabadságharcban egyaránt. A kiegyezés utáni időszakban a város lakossága megközelítette a főt. Hajdúdorog gazdag régészeti emlékekben, különösen jelentősek a népvándorlás korabeli leletek. A város határában eddig négy honfoglalás kori temetőt tártak fel. A Petőfi téren áll a hajdútelepülések összetartozását jelképező Hajdúk kútja, melyet a hét hajdúváros címere díszít, és Bocskai lovas szobra.

Hajdúdorog legjelentősebb épülete a Görög-katolikus Székesegyház, mely ország egyik legnagyobb barokk- romantikus stílusban épült görög-katolikus temploma. A templomot az 1610-es években kezdik építeni, de története során többször is átépítették, restaurálták. A történészek szerint az építést Jankovics Miklós mester irányította. Az Istenszülő Bevezetése a Templomba Székesegyház a megyés püspök székesegyháza, és egyben a Magyar Görög-katolikus Egyház egyik legrangosabb épülete.

A háromhajós elrendezésű templomot X. Pius pápa 1912-ben emelte székesegyházi rangra. A katedrális belső terét a görög- katolikus liturgia hagyományai szerint alakították ki. Ennek legszembetűnőbb eleme a szentélyt a főhajótól elválasztó késő barokk stílusban készült, több mint 200 éves ikonosztáz. A 11 méter magas, 54 képből álló képfal, az ország egyik legértékesebb ilyen jellegű alkotása. A diakónusi ajtókon Szent Mihály és Gábriel arkangyal látható, míg a királykaput ószövetségi jelenetek díszítik. Hajdúdorog lakóinak több mint 80%-a görög-katolikus vallású, emiatt a székesegyház a város mindennapi életében is jelentős szerepet játszik.

Szent Istvánt is láthatjuk a templomban, ennek oka, hogy ő minden vallás szentjei között szerepel.

Készítettem egy kis videót is erről a gyönyörű templomról július