Utazás, kultúra, etnográfia

John Mandeville lovag utazásai a Szentföldre, Indiába és Kínába (1360 körül) John Mandeville képe könyvének 1459-es kiadásában

„Mivel az egész földkerekséget szétrombolta az özönvíz, csak Noé, az asszonya és gyermekei menekültek meg. Noénak három fia volt, Sém, Hám, és Jáfet... Mikor az egész földet felosztották a testvérek között, Hám a keleti részt választotta, amelyet Ázsiának neveznek, Sém Afrikát, Jáfet Európát. Hám volt közülük a leghatalmasabb úr, és az összes többinél számosabb utódja volt. Fia, Kus nemzette Nimródot, az óriást, aki az elsõ király volt a Földön, és aki elkezdte Bábel tornyának építését. Ebben az időben néhányszor meglátogatták őket az ördögök, Hám utódainak asszonyaival háltak, és szörnyeteg, torz embereket nemzettek: fej nélkülieket, meg hatalmas fülűeket, félszeműeket, patásokat. Ezektől az utódoktól származnak a pogányok, akik az India partjainál fekvő szigeteken laknak”

„A Szentföldről és az ottani országokról meséltem, és tudósítottam Nektek az oda vezető utakról [...]. Most tovább indulok, és azokról az országokról és szigetekről fogok beszélni, amelyek a Szentföldön túl fekszenek. Mert a világ keleti része körül sok különböző királyság, ország és sziget található, amelyekben különböző emberek, állatfajok és sok más csodálatos dolgok vannak.”

Kolumbusz – 1492, fedélzeti napló „Ezenkívül azt vélem a beszédükből kivenni, hogy (...) még távolabb egyszemű és kutyafejű embereket találhatunk. (...) Az admirális azt mondja, hogy előző nap (...) három szirént látott a tengerből felbukni, de nem voltak olyan szépek, mint ahogyan leírni szokták őket, még ha bizonyos mértékben emberi arcuk volt is.”

„Nyugaton még két terület található, amit még nem kutattam át: az egyiket közülük ‘Avannak’ nevezik, itt farokkal ellátott teremtmények élnek.”

„A teológusoknak és a filozófusoknak igazuk van, mikor azt állítják, hogy a földi paradicsom Kelet legvégén található, mivel itt feltűnően enyhe időjárás uralkodik. S a szigetek, amiket most felfedeztem, a Kelet vége” – írja február 21-én.

Bronislaw Malinowski ( ) A nyugati Pacifikum argonautái (1922)

Képzeljük azt, hogy Új-Guinea déli partja mentén hajózunk a sziget keleti vége felé. Az Orangerie-öböl közepe táján a masszimok határvonalához érkezünk, amely erről a pontról északnyugat felé halad, amíg el nem éri az északi partot, a Nelson-fok közelében.[...] Nehéz leírni a déltengerek tájait annak, aki nem ismeri a derűs ünnepélyesség lenyűgöző hatását, az őserdő fáitól és pálmáitól övezett, fehér tajtékkal és kéklő vízzel szegélyezett tengerpart csalogató tisztaságát, amint fölötte termékeny és sűrű, sötét- és világoszöld hullámokban emelkednek csúcsuk felé a gőzölgő trópusi párától csipkézett és árnyékolt hegyoldalak.

Amikor először hajóztam itt végig a part mentén, éppen a szomszédos Mailu-körzetben töltött néhány hónapos terepmunkám után voltam. Toulon szigetéről, a mailuk fő centrumából és legjelentősebb településéről gyakran tekintettem az Orangerie-öböl keleti vége felé, s tiszta napokon láthattam Bonabona, Gadogadoa kúp alakú hegyeinek kék körvonalait a messzességben. Munkám hatására én is úgy kezdtem látni ezt a vidéket – a némiképp szűk bennszülött látóhatár szerint –, mint távoli földet, ahová évszakonként kockázatos utazások indulnak, s ahonnan különösen jól formált, a helyben készítetteknél jobb holmik – kosarak, díszes faragások, fegyverek, ékszerek – érkeznek; azt a földet, amely felé a bennszülöttek félelemmel és gyanakvással mutogattak, amikor a varázslat nagyon gonosz és hatékony módjairól beszélgettek; otthonát egy olyan népnek, akiket borzadva emberevőnek neveznek.

Minden, ami valóban finom, művészi ízlésről tanúskodott a mailu faragásban, egyenesen keletről érkezett, vagy a keleti utánzata volt, s úgy találtam, a leglágyabb és legdallamosabb dalok, a legkifinomultabb táncok ugyancsak a masszimoktól származnak. Sok szokásuk és intézményük különösnek és szokatlannak tűnt előttem, s ez nekem, a két kultúra határán kutató etnográfusnak felkeltette az érdeklődésemet és kíváncsiságomat. Úgy tűnt, a viszonylag durva és nem túlságosan értelmes mailukhoz képest a keleti népeknek sokkal többrétűeknek kell lenniük, részint kegyetlen, emberevő vadságuk miatt, részint mert ők a primitív erdőségek és tengerek tehetséges, poétikus urai. Nem csoda tehát, hogy partjaikhoz közeledve – akkoriban kicsiny lélekvesztőben – feszült figyelemmel szemléltem a tájat, sóváran vágyakozva, mikor pillantom meg az első bennszülötteket vagy nyomaikat"

„Ha közelebb lépünk a bennszülöttekhez, s jobban megnézzük őket, meglepetéssel tapasztaljuk, hogy mennyire világos a bőrük, milyen zömök, sőt formátlan a testalkatuk. Egész testi felépítésük lágy, vonásaik szinte elpuhultak. Kövér, széles, lapított orruk s gyakorta ferde szemük inkább furcsa és groteszk, semmint vad benyomást tesz. Viselkedésük bizalmatlan és félénk, de nem barátságtalan – inkább mosolygós és csaknem alázatos, éles ellentétben a mogorva pápuákkal vagy a déli part ellenséges és tartózkodó lakóival. Első pillantásra tehát nem annyira vad bennszülötteknek tűnnek, mint inkább önelégült és kiegyensúlyozott polgároknak.”

Mandeville – Kolumbusz - Malinowski Mit jelent az utazás? Hogyan jelenítik meg az idegent? Elbeszélőként, narrátorként „teszi” meg az utat Csodás történetek és ikonográfia Földrajzilag távol eső és bizarr helyek - egzotikum, esztétizálás Az utazási irodalom ismerete alapján valóban megteszi az utat Felismeri a csodás történeteket, és azoknak bizonyítékait hazaviszi A meg nem talált mesés lényeket a bejárt terület határain túl lokalizálja - újratermeli a csodás történeteket Nemcsak utazás, hanem együttélés az idegenekkel. Elhatárolódik az utazás korábbi formáitól: „terepre” megy. Bizarr történetek helyett-rendezett világok Az utazás nemcsak idegen tájakra vezet, hanem idegen kultúrákba is. Távoli táj = idegen kultúra Eszköze: a résztvevő megfigyelés, fotók, terepnapló.

Clifford Geertz: Sűrű leírás. Út a kultúra értelmező elméletéhez Mi a kultúra? Az ember a jelentések maga szőtte hálójában függő állat.

„(Az antropológia) A hétköznapit olyan helyeken véve szemügyre, ahol szokatlan formákat ölt, nem az emberi viselkedés önkényes voltát teszi feltűnővé, hanem azt mutatja meg, hogy mennyire változatos a dolgok jelentése attól függően, hogy milyen életminta járja át őket.”

Az antropológiai leírásnak cselekvőre orientáltnak kell lennie. (emikus elemzés) Mit jelentenek a társ. cselekedetek a cselekvő számára és ez mit bizonyít a társadalomról? (Nagy Zoltán) Az antropológiai írások maguk is értelmezések. – művi termék, csinálmány

Melyek azok a közös jellemzők, melyek a sokféle módon felfogott antropológiát összefogják? Univerzalizmus Komparatív szemléletmód Holisztikus megközelítés Kulturális relativizmus Etnocentrizmus Terepmunka