Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az általános légkörzés

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az általános légkörzés"— Előadás másolata:

1 Az általános légkörzés

2 A troposzféra legfelső részében az egész Földön a nyugatias szelek az uralkodóak
Ezeket az Egyenlítő és a sarkvidékek közötti légnyomás- és hőmérsékletkülönbség tartja életben, irányukat pedig a Föld forgásából keletkező eltérítő erő határozza meg.

3 A magas légkörben a legerősebb szelek a 30. és 60
A magas légkörben a legerősebb szelek a 30. és 60. szélességi fokok között fújnak Ezeket a nyugatias szeleket nevezzük futóáramlásoknak Sebességük : km/h

4 A legerősebben felmelegedő Egyenlítő térségében alacsony, a legerősebben lehűlő sarkvidékek területén magas légnyomású öv fogja körül a Földet. Ok: hőmérsékletkülönbség

5 A 30. szélességi kört magas, a 60
A 30. szélességi kört magas, a 60. szélességi kört alacsony nyomású öv fogja körbe Oka: a futóáramlásokban képződő ciklonok és anticiklonok

6 Általános légkörzés

7 3 nagy szélrendszer alakult ki a Földön:
Nyugati szelek Keleties sarki szelek Keleties passzátszelek

8 Nyugatias szelek A 30. és a 60. szélességi kör szélén fújnak
Nagy sebességű→ itt a felszín közelében is ezek uralkodnak A szelek irányát a Coriolis erő módosítja A térítő erő nagysága a sarkok felé nő A ciklonokra az északi féltekén hat a legjobban, ezért ÉK felé sodródnak Az anticiklonok itt DK felé sodródnak

9 60. sz.kör-nél alacsony légnyomású öv alakult ki a ciklonok miatt
30. sz.kör mentén magas légnyomású öv alakult ki az odasodródott anticiklonok miatt A Ny-ról érkező óceáni szelek vízgőzzel telítettek, a kontinensek nyugati oldalait öntözik. A mérsékelt övezetben így Ny-ról kelet felé csökken a csapadék.

10 Keleties sarki szelek A pólusok környékén magas a légnyomás
magas nyomású övekből É és D felé áramlik a levegő Az eltérítő erő É-on ÉK-i széllé D-en DK-i széllé alakítja. Természetesen a szélrendszerek nem különülnek el élesen egymástól !!! A szélrendszerek követik a hőmérsékleti egyenlítőt ami a földi évszakok szerint hol É-ra hol D-re tolódik.

11 Keleties passzátszelek
Az Egyenlítő és a 30o közötti trópusi övezetben felszín közeli levegő az Egyenlítő felé áramlik. Az északi féltekén ÉK-i, a délin DK-i irányú. Szinte állandóan fúj Iránya sebessége alig változik, "utazó" szél. Az egyenlítő környékén a feláramlás miatt szélcsend van, állandó a felhőképződés, a zápor és zivatar. A 30o magasnyomású övezete szintén szélcsendes, de itt a derült száraz idő a jellemző.

12 Időszakosan változó és helyi szelek
Monszun: évszakosan irányváltozást mutató felszín közeli szélrendszer (mouzin=évszak arabul) Oka a tengerek és szárazföldek eltérő felmelegedése. A nyári monszun tengeri szél, esővel jár A téli monszunok a szárazföldek belsejéből indulnak, szárazak.

13 A monszun éghajlat sajátossága: meleg nedves nyár, hűvös száraz évszak
Monszunról akkor beszélünk, ha a téli nyári szélirány legalább 120o-ban eltér

14 Mérsékelt övezeti monszun: szárazföldek keleti partvonalán jön létre

15 Helyi szelek: a földfelszín eltérő felmelegedése nyomán létrejött nyomáskülönbség miatt jönnek létre Lehet: Tenger-parti szél: nappal a tenger, éjszaka a szárazföldek felöl érkezik Hegy-völgyi szél: nappal a melegebb hegyoldal felé, éjszaka a hűvösebb hegyoldalról a völgy irányába fúj Főn vagy bukó szél

16 Hegy-völgyi szél

17 Tengerparti szelek


Letölteni ppt "Az általános légkörzés"

Hasonló előadás


Google Hirdetések