Közigazgatási Jog 4. Európai Közigazgatás, 13. előadás december Az európai közigazgatás fogalma Kiindulópont: annak ellenére, hogy az EU esetében csak korlátozottan vehetők igénybe a nemzetállami közjogi kategóriák, az európai közigazgatás fogalmának feltárásához a nemzetállam közigazgatás- fogalmából indokolt kiindulni A közigazgatás lényegi ismérvei a nemzetállamban Az ismérvek az alábbi szempontok alapján tárhatók fel: impérium, a szervezet, a tevékenység, a funkció, és a személyzet oldaláról.

1.Az impérium oldaláról: a közigazgatás önálló hatalmi ág 2.A szervezet oldaláról azaz organikus értelemben: a közigazgatás az államszervek elkülönült alrendszere, melynek 2 típusa van: - államigazgatási szervek - helyi önkormányzatok 3.A tevékenység oldaláról, azaz materiális értelemben: a közigazgatás az állami tevékenység sajátos, törvényeknek alárendelt területe. Az állami akarat gyakorlati végrehajtásának megszervezése: végrehajtó-rendelkező tevékenység. 4.Funkcionális értelemben: a közigazgatásnak sajátos feladatai vannak: gazdaságszervezés, intézetek irányítása és felügyelete, rendészet, külső-belső védelem, külpolitikai és külgazdasági feladatok, belső irányítási és igazgatási feladatok. 5.Perszonális értelemben, azaz a személyzet oldaláról: a közigazgatás sajátos jogállású személyzet (köztisztviselők) tevékenysége. Koncentrált szakértői apparátus, amely hidat képez az állam és a társadalom között.

7.2. Az európai közigazgatás fogalma Az európai közigazgatás fogalmának sajátosságai – a nemzetállam közigazgatás-fogalmához képest – a következők: 1. Az impérium oldaláról: Az európai közigazgatás önálló hatalmi ág? Igen, de csak részben önálló hatalmat jelent, melyet az EU központi szervei és a tagállami intézmények együttesen gyakorolnak. Azért csak részben, mert a Tanács révén erőteljesen összefonódik a törvényalkotással, a Bizottság révén a tagállami törvényalkotással és közigazgatással, a Bíróság révén pedig a tagállami bíróságokkal. 2.Organikus értelemben az európai közigazgatás a közhatalommal rendelkező szervek elkülönült alrendszere? Igen, de csak részben. Az tény, hogy a központi szervek közhatalommal rendelkeznek, de az elkülönültség már nehezebb kérdés, hiszen az európai közigazgatást megosztott igazgatásként jellemeztük.

3. Materiális értelemben az európai közigazgatás az állami tevékenység törvény alá rendelt sajátos területe: szervezés, végrehajtás, rendelkezés? Az európai közigazgatás, mint láttuk: - törvény alá rendelt tevékenység - a központi szervek és a tagállamok apparátusai együttesen fejtik ki a szervező, végrehajtó, és rendelkező tevékenységet a kitűzött célok érdekében - elméleti oldalról ez a CITDöVKE megvalósítását jelenti 4. Funkcionális értelemben az európai közigazgatás feladatai megegyeznek a tagállami közigazgatások feladataival? Összességében igen, hiszen a tagállami közigazgatás is része az európai közigazgatásnak. E képet azonban árnyalni kell: - kiemelendő a gazdaság-igazgatási feladatkör szerepe, hiszen az európai integráció középpontjában az egységes (belső) piac működtetése, valamint a gazdasági és monetáris unió megvalósítása áll.

-A külső védelmi és külpolitikai feladatkör csak az EU megszületésétől (1992) játszik szerepet (Második Pillér) -A rendészeti feladatkör is csak az EU létrejöttétől datálható. (Harmadik Pillér) -Az intézetirányítást és –felügyeletet az integráció nem érintette, az nemzetállami hatáskör maradt. 5. Perszonális értelemben az európai közigazgatás feladatait sajátos jogállású személyek látják el, akik hidat képeznek az állam és a társadalom között? Összességében igen, de a képet árnyalni kell. - az EU tisztségviselők sajátos jogállású személyek, munkájukra garanciális közösségi előírások vonatkoznak - ők hidat képeznek az EU központi szervei és az európai állampolgárok között - az EU-közigazgatás megvalósításában részt vesznek a tagállamok köztisztviselői is

Összegzés: az EU-közigazgatás fogalma: -részben önálló, tehát törvényhozással erősen összefonódó végrehajtó hatalom, melyet közösségi, és tagállami intézmények közösen gyakorolnak, -közhatalommal rendelkező közösségi és tagállami szinten elkülönült, de egységes egészet képező hatalmi szervek összessége, -a közösségi, és tagállami szerveknek a közösségi jog, illetve az acquis communitaire hatálya alá rendelt tevékenysége, amely a gyakorlati tevékenység oldaláról szervezést, végrehajtást és rendelkezést jelent, -sajátos feladatai vannak, amelyeket a közösségi, és tagállami intézmények valósítanak meg, meghatározott korlátok között, -a feladatokat sajátos jogállású személyek, közösségi és tagállami köztisztviselők látják el, akik ennek révén kommunikációs csatornát (hidat) képeznek a Közösség és a tagállamok, illetve a közösségi intézmények és az európai állampolgárok között.