Barlangok kialakulása Barlangnak nevezzük a Föld szilárd kérgében, természetes úton létrejött, 2 méternél nagyobb, ember által járható üregeket. Tudománya a szpeleológia, más néven barlangtan, bejárói a barlangászok, bejárása a barlangászás.
A barlangokat alapvetően két csoportra oszthatjuk, ezek a szingenetikus, illetve a posztgenetikus (más néven epigenetikus) barlangok. A barlangok egyik fajtája a szingenetikus (=együtt keletkezett) barlangok, melyek a befoglaló kőzet keletkezésével egy időben jöttek létre. A posztgenetikus vagy epigenetikus (=később keletkezett) üregeket másodlagos barlangképző hatások, illetve folyamatok alakították ki.
Szingenetikus barlangok Posztgenetikus barlangok
Szingenetikus barlangok Posztgenetikus barlangok ●Lávahólyag ●Lávacsatorna ●Mésztufabarlangok ●Korallbarlangok ●Gejzírbarlangok ●Telérben képződött barlangok ●Szerkezeti vagy kőzethasadék-barlangok ●Áltektonikus vagy suvadásos, rogyásos barlangok ●Szélmarásos, deflációs barlangok ●Gipszduzzadásos barlangok ●Korróziós, oldott barlangok (hévizes) ●Eróziós barlangok
A barlangi klíma A barlangokra jellemző a hőmérsékleti kiegyenlítettség, ez mindig az adott terület évi középhőmérsékletével megegyező értéket jelent (Magyarországon 10-13 °C). Az ősember egyrészt a hőmérséklet eme kiegyenlítettsége miatt választotta lakóhelyéül a barlangokat. A jégkorszakban még a felmelegedések idején is hidegebb volt az éghajlat, mint ma, így érthető, ha a télen-nyáron egyforma, jól kibírható klímájú barlangokba költöztek. Magas a barlangi levegő relatív páratartalma. A tipikus barlangi részek értékei 98-99% érték körül mozognak, a hőmérséklethez hasonlóan ez a tényező is egyforma minden évszakban. Egyes barlangokban, főleg a barlangrendszereknek számító nagyobbakban különböző irányú és jelentőségű légmozgást (huzatot) tapasztalhatunk.
Barlangrajz
Magyar rekordok Nemzetközi rekordok Leghosszabbak Pálvölgyi-barlangrendszer 30 200 m Baradla-Domica- barlangrendszer 25 120 m (magyarországi szakasz 20 500 m) Ariadne-barlangrendszer 14 300 m Tapolcai-barlangrendszer 12 000 m István-lápai-barlang 8 700 m Mamut- barlangrendszer,USA, Kentucky, 590 629 méter Optimiszticseskaja, Ukrajna, 214 000 méter Jewel Cave, USA, Dél- Dakota, 207 718 méter Hölloch, Svájc, 191 909 méter Wind Cave, USA, Dél- Dakota, 186 780 méterr
A leghosszabb barlang Mammoth Cave, USA
Magyar rekordok Nemzetközi rekordok Legmélyebbek Bányász-barlang 275 m István-lápai-barlang 254 m Vecsembükki-zsomboly 236 m Ariadne-barlangrendszer 204 m Kessler Hubert-barlang 202 m Krubera (Voronja), Grúzia 2191 méter Lamprechtsofen Vogelschacht Weg Schacht, Ausztria, 1632 méter Gouffre Mirolda / Lucien Bouclier, Franciaország, 1626 méter Reseau Jean Bernard, Franciaország, 1602 méter
Krubera (Voronja), Grúzia A legmélyebb Krubera (Voronja), Grúzia
A karsztbarlangok kialakulása és fajtái A karsztos kőzetek belsejében futó járatokat abban az esetben nevezik barlangnak, amennyiben azok ember által járhatók. A szpeleológia (barlangtan) a karsztvíz- hidraulika törvényeit figyelembe véve barlang kritériumnak azt a járatkeresztmetszet méretet tekinti, ahol a karsztvíz már képes turbulensen áramlani. Ez nagyjából 5–15 mm-es átmérőt jelent, ami persze jóval kisebb a hagyományos fölfogású barlangmérettől. A Föld leghosszabb karsztos barlangja az Egyesült Államokban található Mammoth Cave, hossza mintegy 530 km.