Multimédia alapismeretek II.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
HÁLÓZATOK.
Advertisements

>>0 >>1 >> 2 >> 3 >> 4 >> Gyülekeznek a felhők a felsőoktatás egén - avagy a cloud learning szárnyalása a kibertérben SERES – MISKOLCZI - FÓRIKA - LENGYEL.
Az információ átviteli eljárásai és azok gyakorlata
Információ, adat, kommunikáció
ADATBÁZISOK.
Interaktív táblák Bevezetés.
Bevezetés a multimédiába
HÁLÓZATOK.
MULTIMÉDIA és ELEKTRONIKUS TANULÁS I. (Oktatástechnológia) 2. konferencia.
Multimédia szerzői rendszerek
Multimédia szerzői rendszerek
Pár szó a digitalizálásról
Hardver alapok I. 10. osztály.
SZÁMÍTÓGÉP- HÁLÓZAT.
Napjaink háttértárolói
Bevezetés Előadó: Tóth István számítástechnika tanár
Az információszerzés.
K ÉPERNYŐ MINT KIMENETI ESZKÖZ. adatok, szövegek, képek, filmek vizuális megjelenítését szolgáló készülék, a számítógépek legfontosabb kimenete. Míg.
TÉRKÉP HELYETT CSAK KÉP? AVAGY A PAPÍRALAPÚ KARTOGRÁFIAI DOKUMENTUMOK SORSA A DIGITÁLIS VILÁGBAN DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR.
Hálózati alapfogalmak, topológiák
HÁLÓZATOK.
Fontos fogalmak az informatikában.
HÁLÓZATOK.
Hagyományos szemléltető eszközök
HÁLÓZATOK.
Az informatika alapjai
A számítástechnika és informatika tárgya
Informatikai alapfogalmak
Informatikai eszközök
Nagy Gábor MF01-M2.
Multimédiás technikák 1. kérdés Melyik diszkrét médium? a)hang b)videó c)animáció d)kép.
Multimédiás technikák 1. kérdés A homogén foltok kódolása milyen tömörítést valósít meg? a)veszteséges b)káros c)veszteségmentes d)redundáns.
3. óra Kódok, adatok.
Számítógép-hálózat • Önálló számítógépek összekapcsolt rendszere
Multimédia alapismeretek I.
Alapfogalmak Adat: fogalmak, tények, jelenségek olyan formalizált ábrázolása, amely emberi vagy gépi értelmezésre, feldolgozásra, közlésre alkalmas. Információ:
Internet alapjai. Szakmák Multimédia szerkesztő Content-szerkesztő Content-Manager Webriporter Infobróker Online-szerkesztő Online-újságíró.
Elektronikus tanulási környezetek sajátosságai
A multimédia olyan tartalom, amely többféle csatornát is használ a felhasználók tájékoztatására vagy szórakoztatására. MULTI (latin) = többszörös MÉDIA.
A számítógép jelentősége a hétköznapokban
Alapfogalmak I. Adat: fogalmak, tények, jelenségek olyan formalizált ábrázolása, amely emberi vagy gépi értelmezésre, feldolgozásra, közlésre alkalmas.
Domain Name System – DNS keresése az interneten.
Multimédia alapfogalmak
Követelmények Multimédia A tantárgy általános célja, célkitűzése A számítógépen alapuló multimédia-alkalmazások elméleti alapjainak megismertetése.
A digitális tananyagtartalom használatának lehetőségei a matematika kompetenciaterületeken.
Számítástechnikai szoftver üzemeltető
modul 3.0 tananyagegység Hálózatok
Hálózati alapismeretek
A kommunikáció.
Alapfogalmak, módszerek, szoftverek
Kommunikációs Rendszerek
Mai számítógép perifériák
Dokumentumok.
Adatbáziskezelés. Adat és információ Információ –Új ismeret Adat –Az információ formai oldala –Jelsorozat.
MTT MA Mérnöktanár mesterszak Elektronikus tanulás 2. konferencia.
A számítógép felépítése
Kommunikáció.
Modellek a számítógép megismeréshez Takács Béla
Előadássorozat a Független Pedagógiai Intézetben fupi.hu Az internet: miért, hogyan? 2 / 10. Csada Péter Csada Bt. cspc.hu.
A számítógép feladatai és felépítése
Információelmélet 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató- és.
A számítógép fontosabb perifériái Készítette: Weigel Szilvia II. évfolyam Számítástechnika szak.
Hálózatok Számítógépek és egyéb hardvereszközök összekapcsolva valamilyen kommunikációs csatornán. Felkínált lehetőségek: –Kommunikáció –Hardver megosztás.
A hagyományos és a hagyományos médiumoktól különböző, informatikai eszközöket alkalmazó lehetőségek, azok felhasználása. Czékmány Ilona.
1. Témakör. A tanév feladatai A terem rendje Ülésrend kialakítása Érintés és-balesetmegelőzés Eszközök bemutatása.
Követelmények Multimédia A tantárgy általános célja, célkitűzése A számítógépen alapuló multimédia-alkalmazások elméleti alapjainak megismertetése.
Hálózatok Számítógépek és egyéb hardvereszközök összekapcsolva valamilyen kommunikációs csatornán. Felkínált lehetőségek: Kommunikáció Hardver megosztás.
Az információ.
A számítógép feladatai és felépítése
Multimédia.
Előadás másolata:

Multimédia alapismeretek II. Média - médiumok

Média, médiák – a tömegtájékoztatási eszközök (sajtó, rádió, televízió…) Médium (média egyes számban) - közeg

A médiumtípusok csoportosítása Mivel a médium szót széles értelemben használjuk, ajánlatos áttekinteni a különböző értelmezési módokat, amelyek abban egységesek, hogy az információ áramlása minden esetben közvetett.

A médiumtípusok csoportosítása Befogadásmédium Képviseletmédium Bemutatásmédium Tárolásmédium Átvitelmédium Információ kicserélő médium Bemutatási terek Bemutatási értékek Bemutatási dimenziók

A médiumtípusok csoportosítása Befogadásmédium: mely érzékszervével fogadja be az ember az információt. Látási csatorna: szöveg, ábra, kép, animáció, mozgókép befogadására, míg a hallási csatorna: beszéd, zene, effektusok, zörejek, zajok befogadására alkalmasak.

A médiumtípusok csoportosítása Képviseletmédium: Az információ kódolása szerint jellemzi a médiumot. Szöveg betűi ASCII, hang lineárisan (PCM kódban) vagy digitálisan 16 bites mintavétellel kerül kódolásra.

A médiumtípusok csoportosítása Bemutatásmédium: Az információ-bevitel és –kimenet eszközeire vonatkozik. Itt a központi kérdés az, hogy milyen médiumokkal, ill. médiumok segítségével adja ki, vagy olvassa be a számítógép az információt. Kiviteli például a papír, a monitor és beviteli a billentyűzet és a mikrofon.

A médiumtípusok csoportosítása Tárolásmédium fogalmán az információ tárolása szolgáló adattárolók értelmezhetők. Hol, ill. milyen tárolón történik az adatok tárolása.

A médiumtípusok csoportosítása Átvitelmédium: Az adatok folyamatos továbbítását lehetővé tevő információátvitel közege (koaxiális, optikai kábel vagy az űrtávközlés).

A médiumtípusok csoportosítása Információ kicserélő médium: Milyen információkat alkalmaznak az információcserére? Közvetett (papír, flopi, mikrofilm, CD, DVD) vagy közvetlen módon: érpár, koaxiális kábel, optikai kábel, levegő-rádióhullám, infra-sugár, lézerfény).

A médiumtípusok csoportosítása Bemutatási terek: Minden médium bemutatási értéket állít elő valamilyen bemutatási térben, amely az öt érzékszervre hat. A bemutatási tereket az információ megjelenítésére használják.

A médiumtípusok csoportosítása Bemutatási értékek: a különböző média információképviseletét határozzák meg: míg egy szöveg, mint médium, vizuálisan betűk sorozatát állítja elő, addig a beszéd, mint médium ugyanazt akusztikus nyomáshullámként jeleníti meg.

A médiumtípusok csoportosítása Bemutatási dimenziók: A médiumok bemutatási terük idődimenziója szempontjából két csoportra oszthatók: Idő független Időfüggő

A médiumtípusok csoportosítása bemutatási terük idődimenziója szempontjából Az időfüggetlen médiumok az információ kizárólag egyedi elemek sorozatából vagy időfüggetlen kontinuumból áll (kép, szöveg). Mindenfajta időfüggetlen (diszkrét) médium a lehetőségekhez képest gyorsan, könnyen feldolgozható.

A médiumtípusok csoportosítása bemutatási terük idődimenziója szempontjából Az időfüggő (folyamatos) médiumok a különböző érzékelők jelei (nyomás, hőmérséklet, nedvesség, a videó, mozgóképek) és az audio hanghullámok digitalizált jelei.

Fogalmak, definíciók Ralf STEINMETZ A multimédia rendszert, független információk számítógép-vezérelt, integrált előállítása, célorientált feldolgozása, bemutatása, tárolása és továbbítása határozza meg, melyek legalább egy folyamatos (időfüggő) és egy diszkrét (időfüggetlen) médiumon jelennek meg.

Fogalmak, definíciók Időfüggetlennek vagy diszkrétnek nevezzük a médiumot, ha az információ kizárólag egyedi elemek sorozatából vagy időfüggetlen kontinuumból áll. Például egy könyv szövege.

Fogalmak, definíciók Időfüggő vagy folytonos médiumnak nevezzük azokban az esetekben, ha az értékek időben megváltoznak. Az információ nemcsak az egyes értékekben, hanem azok időbeli sorrendjében, a fellépés időpontjában is rejlik. Mozgókép: például a videó és az animáció, hang, a beszéd, az effektusok.

Fogalmak, definíciók Tay Vaughan „A multimédia szöveg, kép és hang bármilyen összeszőtt kombinációja, ami számítógépeken vagy más elektronikus eszközön megjeleníthető.” Interaktív multimédiának nevezzük, amikor a végső felhasználó irányítani tudja, hogy mikor és milyen elemeket szeretne megnézni. Az interaktív multimédia hipermédiává válik akkor, ha ezeket az elemek egy olyan összekötött struktúrába rendezzük, ahol a felhasználó navigálni tud.

Fogalmak, definíciók A multimédia, olyan komplex információs rendszert vagy információs csatornát (közeget) jelent, melynek előállítása és használata számítógépes környezetben történik, több egymástól eltérő tulajdonságú (diszkrét és folyamatos) médium szerepel benne, s valamilyen speciális feladatot old meg. A multimédiarendszer egy olyan számítógéprendszer, ami képes legalább egy diszkrét és egy folyamatos médium független feldolgozására.

A multimédia kritériumai Függetlenség Számítógépes vezérlés A médiumok kombinációja Interaktivitás és navigáció Lineáris és non lineáris rendszerek

A multimédia kritériumai Függetlenség A különféle médiumok egymástól teljesen függetlenül érhetők el. Számítógépes vezérlés A számítógép-vezérelt integráció követelménye teszi lehetővé, hogy az egyes összetevők között időbeli, térbeli és tartalmi szinkronizációs kapcsolatokat hozzunk létre.

A multimédia kritériumai A médiumok kombinációja Egy multimédia-alkalmazásnak legalább egy diszkrét és egy folytonos médiumot kell tartalmaznia.

Multimédia elemek

A multimédia kritériumai Interaktivitás és navigáció Az interaktivitás lényege, hogy a multimédia műben a továbblépés irányát az olvasó választja meg, a program fejlesztői által előre kiépített kapcsolatok mentén. Lineáris művekben nincs választási lehetőség. A lineáris és non-lineáris rendszerek nem riválisai egymásnak, hanem egymás mellett létező megoldások.

A multimédia kritériumai Lineáris A hagyományos dokumentumszöveg merev szekvencia szerint elrendezett egységekből tevődi össze, amelyben a feldolgozás során szóról szóra, oldalról oldalra halad az olvasó, visszautalások nincsenek a műben. Pl. regény esetében csak a cselekményben lévő tartalom alapján azonosítunk eseményeket, szereplőket térben és időben.

A multimédia kritériumai Nem lineáris Egy lexikonban azonban számos kereszthivatkozás is található, amelyek révén az olvasó elektronikus segítség nélkül kapcsol össze információhordozókat. A hipertext és hipermédia lényeges tulajdonsága a nemlineáris információláncolás.

A multimédia kritériumai A nemlineáris összefüggésrendszert hipertextnek, ill. bizonyos esetekben hipermédiának. A hipermédia-rendszer a hipertext és a multimédia közös halmazát alkotja, magában egyesítvén a hipertext kapcsolódási és a multimédia összetett médiarendszerét.

Mi a hipertext és a hypermédia? A hipertext egy hierarchikusan felépített szövegstruktúra, ahol az egyes elemekhez mások kapcsolódhatnak, ezzel utánozva a gondolkodás asszociatív menetét, megkönnyítve ezzel a tanulást és a megértést. A hypermédia fogalma majdnem azonos a hipertextével, annyi különbséggel, hogy ez kiterjed a többi médiatípusra is, tehát nem más, mint a multimédia és a hipertext keveréke.

A multimédia kritériumai A hipertextrendszert lényegében az információk nemlineáris láncolása jellemzi (egy könyv oldalain az információ lineárisan van láncolva). A csomópontokat hivatkozások kötik össze. A különféle csomópontok adatai egy vagy több médiumon állnak rendelkezésre, és nemcsak szöveg, hanem többfajta médium összekapcsolása is lehetséges.

A multimédia kritériumai A hipermédia-rendszer az információk nemlineáris láncolatából áll.

A multimédia eszköztára A multimédia alkalmazások hardverfeltételeinek tisztázásakor el kell különítenünk az elkészítést a felhasználástól. Amennyiben nem teljesülnek a minimális elvárások, nem lehetséges sem a fejlesztés, sem a felhasználás. A számítógépek multimédiás kiterjesztésével a nagy szoftverfejlesztő cégek elkezdték meghatározni és egységesíteni azokat a minimális elvárásokat, melyek szükségesek egy multimédia-alkalmazás futtatásához. Így jötték létre a multimédia gép szabványai.

Az MPC- szabványok A multimédia alkalmazások készítése és lejátszása bizonyos követelményeket támaszt a használt számítógéppel szemben, melyek teljesülése esetén tudjuk csak teljes egészében kihasználni a multimédia alkalmazás előnyeit. MPC szabványok Az 1988-ban elfogadott és 1989-ben bevezetett eredeti MPC (Multimedia Personal Computer) szabvány a kor technikai lehetőségeinek megfelelően válogatott a hardverrel és szoftverek között, természetesen szem előtt tartva az „MPC Tanács” érdekeit.

Az MPC- szabványok A következőkben látható az MPC Tanács által minimális követelményként javasolt 1 és 2 szintű szabványa. MPC Level 1

Az MPC- szabványok MPC Level 2

Az MPC- szabványok 2006-ben MPC elemei

Az MPC- szabványok 2006-ben MPC elemei

A multimédia egyéb területei Az Internet és a multimédia Ahhoz, hogy azokat úgy használhassuk, ahogy megtervezték, megfelelő konfigurációs gépekre van szükség. Míg korábban az is újdonságnak számított, ha egy másik számítógépről egy-egy sor szöveg a saját monitorunkon olvasható volt, a már a WWW megjelenésével, megfelelő szoftverrel és hardverrel akár térhatású filmeket is nézhetünk az Interneten keresztül.

A multimédia egyéb területei Az újabb elektronikus levelezőprogramokhoz a mondanivalón kívül képeslapot, rajzot, matricát mellékelhetünk, sőt hangot, animációt küldhetünk a leveleinkkel együtt. Ha számítógépünk rendelkezik hangkártyával, és megfelelően be van állítva, akkor bizonyos Web-lapokon háttérzene is hallható. Az MP3 tömörítési eljárás ezen a területen jelentős fejlődést hozott.

A multimédia egyéb területei A virtuális valóság Az utóbbi időben egyre többet hallani a virtuális világról, a virtuális realitásról. A multimédia továbbfejlesztett változatai az egyre terjedő VR (Virtual Reality) rendszerek. Virtuális valóság Mesterséges, látszólagos, leképzett, a valóság elképzelt világa. Ez a kifejezés már eleve ellentmondást sugall. Hogyan lehet a valóság virtuális?

A multimédia egyéb területei Ezzel a szóösszetétellel illetik azokat a számítógépes alkalmazásokat, amelyek segítségével a felhasználó által bejárható, felfedezhető, mesterséges, háromdimenziós világokat lehet létrehozni. Ha a szóösszetételt vizsgáljuk, két ellentmondó fogalom kapcsolatával találkozunk. Hogyan lehet a jelenség „virtuális”, ha „valóság”- os, és fordítva.

A multimédia egyéb területei A virtuális nem létező valóság, miközben az abban részt vevő, belekerülő felhasználó úgy érzékeli a világot, mintha az valóság lenne.

A multimédia egyéb területei A virtuális valóságot sokféle módon értelmezik. Egyik definíció szerint: A számítógépes animációval létrehozott 3D-ós grafikai tér, amelyet nézője úgy érzékel, mintha ő maga is a térben lenne. Olyan 3D képzeletvilág, amelybe a program használója belép és ezzel, úgymond egy másik valódi világba kerül.

Köszönöm a figyelmet!