Makroökonómia előadásvázlatok 1. Bevezető. Alapfogalmak. A termelés és a jövedelem makromutatói

Áttekintés Adminisztratív kérdések A makroökonómia alapkérdései Néhány elméleti irányzat A termelés és a jövedelem makromutatói

Adminisztratív kérdések Hallgatók értékelése: Harmadik héttől kezdve minden második héten 20 perces szemináriumi dolgozat (összesen 6 db). max. 60 pont: legjobb öt szemináriumi dolgozat max. 12 pont: szemináriumvezető pontjai extra teljesítményért. max. 40 pont: félév végi teszt (legalább 16 pontot el kell érni) Csak UV. vagy JV. esetén max. 100 pontos félévvégi dolgozat.

Tankönyv és feladatgyűjtemény

A makroökonómia alapkérdései Aggregált kibocsátás Foglalkoztatás, munkanélküliség Infláció Fizetési mérleg, árfolyam (nyitott gazdaság jövő félévben) Kormányzati beavatkozás hatásai Kormányzati beavatkozás kívánatossága, optimális módja

Aggregált kibocsátás I.

Aggregált kibocsátás II. Hosszú távú növekedés Növekedéselmélet Ingadozások Konjunktúraelmélet, üzleti ciklusok elmélete

Mi a makroökonómia? Meghatározás a fő vizsgálati területek alapján: A makroökonómia a nemzetgazdaság egészére jellemző változókkal foglalkozik. A makroökonómia fő célja, hogy megmagyarázza az aggregált változók (a GDP és a fogyasztás, beruházás, infláció, reálbér stb.) idősoraiban megfigyelhető hosszú távú trendeket és a rövid távú ingadozásokat.

Stabilizációs politika I. Célja: az ingadozások mérséklése. Eszköze: Az aggregált kereslet szabályozása Fiskális politika: állami kiadások és bevételek alakítása révén. Monetáris politika: pénzmennyiség, kamatláb alakítása révén. Kívánatos-e a stabilizációs politika folytatása, lehetséges-e a célok elérése?

Stabilizációs politika II. Keynesi irányzat: Kívánatos és lehetséges a stabilizációs politika. John Maynard Keynes, 1883-1946 A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete (1936)

Stabilizációs politika III. Monetarista irányzat: A stabilizáció kívánatos ugyan, de a kormányzat leginkább csak rontani tud a helyzeten. „Az őrült zuhanyozó”: időzítés és mérték. Milton Friedman, 1912-2006 Nobel-díj, 1976

Stabilizációs politika IV. Reál üzleti ciklusok (RBC) irányzat: A stabilizációs politika nem kívánatos. A ciklusok a gazdaság optimális reakcióját jelentik a külső sokkokra. Fynn Kydland (1943-) Edward Prescott (1940-) Megosztott Nobel-díj, 2004

Gazdasági szektorok Háztartás Vállalat Állam Külföld Végső fogyasztás, megtakarítás, munkakínálat. Vállalat Termelés, beruházás, munkakereslet. Állam Adók és kiadások, deficitfinanszírozás. Külföld Export-import.

Piacok Árupiac Munkapiac Pénzügyi eszközök piacai Pénz Kötvény Részvény

Gazdasági modellek I. Modellek Modellalkotás Elméletek, amelyek gazdasági változók közötti összefüggéseket mutatnak be egyenletek vagy ábrák formájában Modellalkotás Elvonatkoztatás a lényegtelennek ítélt tényezőktől

Gazdasági modellek II. Modell Exogén (külső) változók A modell inputjai, adottnak tételezzük fel őket Endogén (belső) változók A modell outputjai Exogén változók Endogén változók Modell A modell működésének tanulmányozása ceteris paribus módszerrel: Egyetlen exogén változó megváltozására hogyan módosulnak az endogén változók.

Gazdasági modellek III. A makroökonómia eklektikus tudomány Több modellt is alkalmaz a különböző kérdések megválaszolására Nincs olyan modell, ami minden kérdést megválaszolna.

Nemzeti számlarendszer Az ENSZ által a világ összes országa számára ajánlott statisztikai rendszer (módszertan) az országok gazdasági teljesítményének számítására. 1993 óta: System of National Accounts 1993 (SNA93) 2009 óta: System of National Accounts 2008 (SNA2008). Az Európai Unióban érvényes változata: European System of Accounts Az SNA93-ra alapozva: ESA95. Az SNA2008-ra alapozva ESA2010, használata 2014 őszétől Az USA némileg eltérő rendszere National Income and Product Accounts (NIPA)

A bruttó hazai termék Bruttó hazai termék (gross domestic product, GDP): egy földrajzi területen (országban, régióban, megyében, városban) egy időszakban (évben, negyedévben) megtermelt végső felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások összes piaci értéke.

A GDP mérése Termelési oldalról Jövedelmi oldalról mekkora tortát sütöttünk Jövedelmi oldalról ki mekkora szeletet kapott Felhasználási oldalról mennyit fogyasztottunk el azonnal, mennyit tettünk félre holnapra, mennyit adtunk el másoknak

Termékmérleg I. Források: Bruttó kibocsátás + Import (IM) Felhasználás: Folyó termelőfelhasználás + Háztartások fogyasztása (C) + Beruházás (I) + Kormányzati vásárlások (G) + Export (EX)

Termékmérleg II. Bruttó kibocsátás – Folyó termelőfelhasználás Háztartások fogyasztása (C) + Beruházás (I) + Kormányzati vásárlások (G) + Export (EX) – Import (IM)

Termékmérleg III. A GDP termelési oldala Bruttó hozzáadott érték A GDP felhasználási oldala Háztartások fogyasztása (C) + Beruházás (I) + Kormányzati vásárlások (G) + Nettó export (NX)

A GDP termelési oldala I. Alapáron mért GDP = az ország területén rezidens gazdasági szereplők gazdasági teljesítményeinek (bruttó hozzáadott értékének) összege Piaci beszerzési áron mért GDP = Alapáron mért GDP + termékadók és támogatások egyenlege Nettó hazai termék (NDP) = GDP – állóeszköz-felhasználás (értékcsökkenés)

A GDP termelési oldala II. Miért kell levonni a folyó termelőfelhasználást? Bruttó kibocsátás = 100 + 180 + 350 = 630 MFt Folyó termelőfelhasználás = 100 + 180 = 280 MFt GDP = 100 + 80 + 170 = 350 MFt, vagy GDP = 630 – 280 = 350 MFt (egyenlő a végtermék értékével). Kenyérgyártás 170 MFt Liszt- termelés Ha pl. a kenyérgyárak felvásárolják a malmokat: Bruttó kibocsátás = 100 + 350 = 450 MFt Folyó termelőfelhasználás = 100 MFt GDP = 100 + 250 = 350 MFt, vagy GDP = 450 – 100 = 350 MFt. Gabona- termelés 80 MFt 250 MFt 180 MFt 100 MFt 100 MFt 100 MFt 100 MFt

GDP termelése Magyarországon I. A bruttó hozzáadott érték megoszlása tevékenységek (ágazatok) szerint, 2010 (KSH) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Szolgáltatások Ipar, építőipar

GDP termelése Magyarországon II. A bruttó hozzáadott érték megoszlása szektorok szerint, 2010 (KSH) Háztartások Vállalatok Kormányzat

A GDP jövedelmi oldala A bruttó hozzáadott érték = a termelési folyamatban keletkezett jövedelmek összege. A GDP a gazdaság területén megtermelt jövedelmek összege. Alapáron mért GDP = munkavállalói jövedelem (bérek és keresetek, TB hozzájárulás) bruttó működési eredmény vegyes jövedelem (egyéni vállalkozók jövedelme)

Jövedelemelosztás Magyarországon A GDP megoszlása, 2010 (KSH) Bruttó vegyes jövedelem Munkavállalói jövedelem Bruttó működési eredmény

Nemzeti jövedelem I. Bruttó nemzeti jövedelem (Gross National Income, GNI) NIPA és a tankönyv szerint bruttó nemzeti termék (gross national product, GNP) a rezidensek (belföldi gazdasági alanyok) összes tényezőjövedelme. GNI = GDP + rezidensek külföldi munka-, tőkejövedelme − nem rezidensek belföldi munka-, tőkejövedelme. Magyarország tőkeimportőr ország, ezért GNI-a kb. 95%-a GDP-jének.

GNI a GDP százalékában Magyarország, 1995-2012 (KSH)

Nemzeti jövedelem II. Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem (Gross National Disposable Income, GNDI) GNDI = GNI + Folyó viszonzatlan átutalások egyenlege.

A GDP felhasználási oldala GDP = a végső felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások piaci értékével. Piaci beszerzési áron mért GDP (Y) = Fogyasztás (C) + Beruházás (I) + Kormányzati vásárlások (G) + Nettó export (NX = EX − IM). Y = C + I + G + NX. A tankönyvben használt NIPA (USA) kategóriák.

GDP felhasználása Magyarországon GDP felhasználása Magyarországon, KSH adatok alapján, NIPA és tankönyvi beosztás szerint, 2010 Nettó export, NX Bruttó magán- beruházás, I Személyes fogyasztási kiadások, C Kormányzati vásárlások, G

Fogyasztás Fogyasztás (Consumption), jele: C A háztartások végső fogyasztása Személyes fogyasztási kiadások (Tankönyv és NIPA) Csoportosítása: Tartós javak: legalább 3 évig tartanak (pl. gépkocsi, hűtőgép, de nem tartozik ide a lakások vásárlása, építése) Nem tartós javak: minden egyéb megfogható, tárolható jószág. Szolgáltatások: nem tárolhatók, a vásárlással egy időben, egy helyen fogyasztják el (különleges példa: sajátlakás szolgáltatás)

Beruházás Beruházás (Investment), jele I. Csoportosítása Bruttó magánberuházások (Tankönyv és NIPA) Bruttó, vagyis tartalmazza az állóeszköz felhasználást (értékcsökkenést, amortizációt) Pótló beruházás: megfelel az értékcsökkenésnek. Bővítő beruházás: é.cs.-n felüli beruházás. Magán, vagyis nem tartalmazza az állami beruházásokat Csoportosítása Üzleti állóeszköz beruházások (vállalatok gépeket, épületeket, szoftvereket vásárolnak). Lakásberuházás (vállalatok és háztartások is). Készletberuházás (vállalati készletek növekedése, a készletcsökkenés negatív beruházást jelent).

Kormányzati vásárlások Kormányzati vásárlások (Government purchases) jele: G Kormányzati fogyasztás és kormányzati bruttó beruházások (Tankönyv és NIPA) Nem tartalmazza a kormányzati transzfereket, pl. nyugdíjakat, segélyeket. A kormányzati szektor bruttó kibocsátását az inputok költségeivel mérik (munkavállalói jövedelem, értékcsökkenés, folyó termelőfelhasználás).

Nettó export Nettó export (Net exports), jele NX. Az áruk és szolgáltatások exportja mínusz importja. Az importot azért vonjuk le, mert C, I, G, sőt EX is tartalmaz importtermékeket.

A termelés határai Termelés Nem termelés Vállalatok által létrehozott termékek és szolgáltatások piacra vagy saját beruházásra kivéve saját folyó termelőfelhasználásra Kormányzati és nonprofit intézmények szolgáltatásai Háztartások/magánszemélyek Sajátlakás szolgáltatás Saját fogyasztásra termelés Saját kivitelezésű beruházás Fizetett háztartási szolgáltatás Illegális tevékenység (SNA/ESA szerint igen, NIPA szerint nem) Informális tevékenység Nem termelés Háztartáson belüli nem fizetett szolgáltatás. pl. otthoni főzés. Nem fizetett önkéntes munka Szabad javak szolgáltatásai

A termelés értékelése Főszabályként piaci áron Beszámított (imputált) áron pl. háztartási termelés, sajátlakás szolgáltatás Költségáron pl. állami szolgáltatások

Nominális és reál GDP I. Nominális GDP Reál GDP folyó áron számított GDP nemcsak a termelési mennyiség, hanem az árak alakulása is befolyásolja Reál GDP az áraktól függetlenül a termelés mennyiségének alakulását kívánja mérni hagyományos módon változatlan áron (egy bázisév árain) számított GDP újabban ún. láncsúlyozással számítják (a bázis és a tárgyidőszak közötti átlagos árakon)

Nominális és reál GDP II. Nominális és reál GDP alakulása Magyarországon, 1990-2013 (2013-ra becsült adatok) Forrás: IMF, World Economic Outlook, 2013. október

Reál GDP szintje és növekedési üteme A reál GDP szintje és növekedési üteme Magyarországon, 1990-2013 (2013-ra becsült adatok) Forrás: IMF, World Economic Outlook, 2013. október