Milyen követelmények érvényesüljenek a versenyjogi ügyek közgazdasági értékelésekor, különösen bírósági felülvizsgálat esetén? Csorba Gergely MTA KRTK KTI Verseny és Szabályozás 2013 bemutató

2 Bevezetés A közgazdasági elemzés szerepe egyre erősebb a versenyjogi ügyek értékelésekor, habár a szerepe még mindig kiegészítő A hatásalapú megközelítés egyre határozottabban megjelenik az EU Bizottság és nemzeti hatóságok gyakorlatában és döntéseiben –Különösen összefonódások érékelésekor –2011 EC Best practices for the submission of economic evidence & data collection A cikk két fő (összekapcsolódó) kérdést kíván bemutatni: 1.Milyen sztenderdeket lehet és kell a bíróságoknak alkalmaznia egy adott ügy felülvizsgálatakor az abban megjelenő közgazdasági elemzéssel szemben? 2.Milyen sztenderdeket kell a hatóságoknak és a feleknek alkalmazniuk saját közgazdasági elemzéseikben, hogy a jogi döntéshozók meg tudják ítélni annak relevanciáját és megbízhatóságát?

3 A közgazdasági elemzés felülvizsgálatának korlátai Két fontos figyelembe veendő tény 1.Egy tipikus európai versenyjogi esetben (EU, HUN), a hatóság "inkvizítorként" jár el: egymaga gyűjti be a bizonyítékokat, értékeli azokat és hoz döntést 2.A közgazdasági és empirikus elemzés nem vagy csak nagyon ritkán képes belátni, hogy egy adott hipotézis ésszerű kétséget kizáróan fennáll vagy sem Következmények, amelyeket az EU esetjog is támogat 1.A hatóságnak meg kell hagyni a mérlegelési és döntési lehetőséget (margin of discretion) a közgazdasági bizonyítékokkal szemben (Kali and Salz C-68/94 §223) 2.Elfogadott a valószínűségek súlyozásán (balance of probabilities) alapuló bizonyítási mérce (Impala C-413/06 §52) 3.A bírósági felülvizsgálat nem helyettesítheti saját közgazdasági értékelésével a hatóságét (Impala C-413/06 §145 )

4 Közgazdasági elemzés felülvizsgálatának szintjei A bírósági felülvizsgálat kettő szerepe (Vesterdorf) közgazdasági kérdésekhez kapcsolódó értékelések esetében 1.Teljes ellenőrzés: megfelelő volt-e a hatóság eljárása, feltárta-e pontosan a tényállást – ez egy szigorú "belépési teszt" 2.Korlátozott ellenőrzés: elkövetett-e a hatóság nyilvánvaló értékelési hibát (manifest error of appraisal) (Aalborg Portland C-204/00 §279) –Nem azt kell tehát eldönteni, hogy a hatóság közgazdasági megközelítése a LEGJOBB volt-e, hanem hogy HELYES volt-e annak alkalmazása DE: "Ez nem jelenti azt, hogy a közösségi bíróság nem vizsgálhatja felül a Bizottság gazdasági jellegű tényekre vonatkozó értékelését. 1.A közösségi bíróságnak többek között nem csupán a hivatkozott bizonyítékok tárgyi valószerűségét, megbízhatóságát és következetességét kell vizsgálnia, hanem azt is ellenőriznie kell, hogy a bizonyítékok tartalmazzák-e az adott összetett helyzet értékeléséhez figyelembe veendő összes adatot, 2.valamint hogy e bizonyítékok alátámasztják-e a belőlük levont következtetéseket." (Tetra Laval C-13/03 §39) –Tetra Laval döntés ki is jelöli azokat a fontos kritériumokat, amiket ellenőrizni kell

5 Legjobb gyakorlat közgazdasági elemzésekre EC Best Practices 2011: nem megkötés, csak kijelölt sztenderdek Szintén egy kétlépcsős tesztet jelöl ki annak eldöntésére, hogy egy adott közgazdasági elemzés az adott eljárásban mennyiben elfogadható és releváns bizonyíték: 1.Elemzés alapvető (belső) minőségének ellenőrzése formai kritériumok alapján, 2.Elemzés egységességének és konzisztenciájának ellenőrzése a további kvalitatív és kvantitatív típusú bizonyítékokkal –Alapvetően egy triviális "belépési teszt" – mégis több nagy híres bukás Öt elvárás egy közgazdasági elemzéssel szemben 1.Az elemzés releváns kérdéseit egyértelműen ki kell jelölni 2.A rendelkezésre álló adatok relevanciáját, minőségét és előállítását alaposan be kell mutatni és reprodukálásra alkalmas módon átadni 3.Az alkalmazott módszer választását meg kell indokolni 4.Az eredményeket érthetően kell elmagyarázni és megvitatni 5.Az eredmények robosztusságát be kell tudni mutatni

6 Összefoglalás Bíróságok jogköre elvileg korlátozott a közgazdasági elemzés konkrét szakmai kérdéseinek felülvizsgálatának kapcsán Ugyanakkor mégis teljeskörűen ellenőrizheti és kikényszerítheti, hogy a közgazdasági természetű bizonyítékok begyűjtése és alapos mérlegelése az eljárás során megtörténjen, és ott kerüljön sor azok minden irányból történő mérlegelésére –Vagy végső soron a bírósági eljárásban azt egy szakértő megteheti (de az nem helyettesítheti a bíróság döntését!) Ez a folyamat akkor működik ugyanakkor igazán jól, ha ebben mind a hatóság, mind a felek partnerek Szakmai sztenderdek ezt támogatják, de sajnos az adott ügyben követett rövid távú érdekek miatt ezt nem mindig optimális követni –Ezért is fontos, hogy a bíróság hosszú távra milyen követendő irányt jelöl ki