VÁSÁROK és KIÁLLÍTÁSOK mint a kommunikáció komplex helyszínei

Piaci viszonyok kialakulásának jelentősége Piaci viszonyok kialakulásának jelentősége termelés differenciálódása termelés differenciálódása városok kialakulása, fejlődése városok kialakulása, fejlődése (városi előjogok, gazdaság tükre, vásárvárosok) XX. század XX. század alkalmi piac  ágazati esemény  vásár-médium alkalmi piac  ágazati esemény  vásár-médium Egy kis történelem

Időben behatárolt rendszeresen megismétlődő Időben behatárolt, általában rendszeresen megismétlődő rendezvény, melyen nagyszámú kiállító nagyszámú kiállító egy vagy több gazdasági ág lényeges kínálatát állítja ki, mutatja be. Az értékesítés elsősorban minta után minta után, döntően a közvetítői szférának (viszonteladóknak, nagykereskedőknek) és a felhasználóknak történik. Definíció VÁSÁR:

Időbentérben behatárolt Időben és térben behatárolt, rendszeresen megismétlődő általában rendszeresen megismétlődő rendezvény, melyen nagyszámú kiállító reprezentatív ajánlatát mutatja be egy vagy több gazdasági ág vagy terület reprezentatív ajánlatát mutatja be, állítja kiárusítja állítja ki és árusítja, vagy vásárlókat információval látja el az értékesítés elősegítése céljából a potenciális vásárlókat ezekről információval látja el. KIÁLLÍTÁS:

VÁSÁROK és KIÁLLÍTÁSOK VÁSÁROK és KIÁLLÍTÁSOKFAJTÁI HATÓKÖR HATÓKÖR szerint: AJÁNLATI PALETTA AJÁNLATI PALETTA alapján: Általános kiállítások és vásárok (minden termelési ág, szűk választék) Szak kiállítások és vásárok (vertikális és horizontális szakosítás, szakvásárok, publikum és szakorientált vásárok) helyi, nemzeti, nemzetközi, EXPO

VÁSÁROK és KIÁLLÍTÁSOK VÁSÁROK és KIÁLLÍTÁSOKFUNKCIÓI A RÉSZTVEVŐ VÁLLALKOZÁSOK számára: 3 Piaci jelenlét, kapcsolat-fenntartás, piaci potenciál demo. 3 Közvetlen üzleti tárgyalások, szerződéskötések, értékesítések 3 Disztribútorok értékesítési tevékenységének támogatása 3 információ és tapasztalatcsere 3 piackutatás a fogyasztói magatartásról, konkurenciáról

A LÁTOGATÓK számára: 3 partnerek keresése 3 tájékozódás a tényleges és potenciális versenytársakról 3 tájékozódás az újdonságokról, a piac dinamikájáról 3 kommunikáció (reklám, PR) 3 vásárlási döntések előkészítése

VÁSÁROK és KIÁLLÍTÁSOK VÁSÁROK és KIÁLLÍTÁSOK MINŐSÉGI - SZEMPONTJAI â Vásárrendezési filozófia és koncepció â a kiállítóknak és látogatóknak nyújtott ajánlatok, valamint a nyújtott szolgáltatások mennyisége és minősége â infrastruktúra â a rendező felkészültsége, tapasztalata, kapcsolatrendszere, imázsa â a rendező helyszín (város, ország) jellemzői, megítélése

A RÉSZVÉTELI DÖNTÉS A RÉSZVÉTELI DÖNTÉS Mely rendezvényeken vegyünk részt? (m+a Messeplaner, Hungexpo éves vásárnaptára, MT Rt., szakmai szövetségek…) Milyen formában legyünk jelen? (önálló standdal, közös standdal, nemzeti standon kiállítóként, csak reklámanyagokkal és/vagy informátorral, látogatóként…)

A RÉSZVÉTELI DÖNTÉS MEGHATÁROZÓI: adott rendezvény látogatottsága, szakmai megítélése, általános jelentősége, keretfeltételei, költségvonzata a gazdaság, az iparág és az adott terület általános helyzete vállalat szakember-állománya (nyelvtudás!), meglévő kapcsolatrendszere vagy új kapcsolatok kialakításának lehetősége a termék/szolgáltatás iránti kereslet meglévő kiállítási tapasztalatok költségek / várható hozam

A RÉSZVÉTEL KÖLTSÉGEI 1. A stand kivitelezésének költségei (helydíj, tervezés, kivitelezés) 2. Szállítási és biztosítási költségek 3. A stand üzemeltetésének költségei (személyzet, rendezvények, vendéglátás) 4. Marketing-költségek (kiadványok, sajtótájékoztatók, reklámajándékok…..)

A RÉSZVÉTEL MEGTERVEZÉSE 1. Jelentkezés a rendezvényre vásárszervezők akvizíciós tevékenysége részvételi feltételek, szabályok és költségek kiállítási terület jellemzői beépítési lehetőségek, szabályok, standok kialakítása marketinghez kapcsolódó tudnivalók fizetési feltételek JELENTKEZÉSI LAPOK

tervezés, építés méret, standforma, kiképzés 2. A STAND 3. A KIÁLLÍTANDÓ TERMÉK/SZOLGÁLTATÁS esztétikum, működőképesség 4. A STAND SZEMÉLYZET részvételi célok ismerete, szakértelem, nyelvtudás, kommunikációs készség, megjelenés vállalati dolgozók, hostessek

építés, bontás, raktározás saját szállítmányozás, speditőr cég bevonása 5. CSOMAGOLÁS, SZÁLLÍTÁS, BIZTOSÍTÁS 6. KOMMUNIKÁCIÓS AKCIÓK (reklám, PR) a rendezvényt megelőzően és alatt lopás, árusérülés, elemi károk, személyi sérülések közös kiállítási -, saját kiállítói kommunikáció kiállítóknak, szakmai látogatóknak, nagyközönségnek, sajtónak

A kommunikáció ESZKÖZEI: hirdetések hirdetések  katalógusban, szak- és napilapokban, hirdetési újságokban, TV-ben, rádióban DM akció vásárterületi hangosbemondás reklámtábla, plakát, zászló nyomtatott kiadványok termékminták, reklámajándékok egyéb eszközök: egyéb eszközök: légi reklám, fényreklám „show” elemek, műsorok

A STAND ÜZEMELTETÉSE Az építés megkezdésétől a bontásig tart! A vásár/kiállítás és a stand paraméterei, felelősök kiállítók, média képviselőnek jegyzéke belépés, parkírozás, áruszállítás szolgáltatások, cattering igénybevétele a standszemélyzet feladatai: célok ismerete, látogatók ismerete, teendőik egyértelmű meghatározása

A RÉSZVÉTEL EREDMÉNYESSÉGE avagy a CÉLOK megvalósulása Extern adatok: vásártársaságok, szakmai szervezetek, közvélemény- és piackutatók statisztikái, felmérései, jelentései Intern adatok: standszemélyzet megfigyelései, konkrét üzletkötések, gazdaságossági elemzések, kiállítási látogatók közlései, kontaktálási költségek STANDVEZETŐ ZÁRÓJELENTÉSE

A GYENGE TELJESÍTMÉNY OKAI James Dudley (1990)  A célok nem egyértelmű meghatározása.  A látogatók érdektelensége.  A stand rossz elhelyezkedése.  A stand nem megfelelő tervezése és kivitelezése.  A személyzet nem megfelelő teljesítménye, rossz kiválasztása, betanítása, motiválása, irányítása

 Gyenge CI: a látogatók nem emlékeznek a standra.  Szervezetlenség, „üzemzavar” a nyitáskor  Költségek, költségvetés nem megfelelő ellenőrzése, túlköltekezés.  A versenytársak figyelmen kívül hagyása, annak megengedése, hogy „elcsábítsák” a potenciális vevőket  Helytelen szervezés: belépők, parkolók, étkezési utalványok  + utógondozás (follow-up) hiánya

„ A vásár és kiállítás nem építésből, vásári napokból és bontásból áll, hanem folyamatos egyedi döntésekből, termékszelekcióból, vásári dramaturgiából és a Corporate Identity transzparálásából, nem standépítésből, hanem vásári design-ből, nem egyszerű szemléből, hanem termékszcenárióból és nem pezsgő-fináléból, hanem utógondozásból.” (Prof.Dr. Reginald FÖLDY)