ELŐADÓ: DR. BODNÁR GABRIELLA bodnar.gabriella@bepf.hu NEVELÉSSZOCIOLÓGIA ELŐADÓ: DR. BODNÁR GABRIELLA bodnar.gabriella@bepf.hu

TEMATIKA A nevelésszociológia kialakulása és fejlődése Magyarországon. (Elméletek, kutatások, meghatározások) A nevelésszociológia alapjai (egyén-közösség, csoport, szervezet, társadalom) Az informális nevelés szociológiája I. Család, szomszédság, munkahelyi szocializáció. Az informális nevelés szociológiája II. szervezetek szocializációja. Az iskola és a helyi társadalom Iskolai kutatásmetodika, szervezetelemzése Oktatás, felsőoktatás, oktató-hallgatói szerepek a mai Magyarországon A kultúra és társadalom, az érték szociológiai fogalma, értékszocializáció Az oktatási beruházások összetevői. Oktatáspolitikai és gazdaságpolitikai konzekvenciák. A közoktatás irányítása, finanszírozása A magyar pedagógus társadalom változásai, a pedagógus szerepek konfliktusai A közoktatással kapcsolatos társadalmi elvárások Az közoktatás egyenlőtlenségei A nevelésszociológia legfrissebb kutatási eredményei 15.Az UNIÓ oktatáspolitikája és Magyarország

KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM Kozma Tamás: Bevezetés a nevelésszociológiába. Nemzeti Tankönyvkiadó 1994 Halász Gábor és Lannert Judit (Szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról 2003 OKI 2004. http://www.oki.hu/ Kuczi Tibor: A pedagógusszerep néhány szociológiai jellemzői Valóság 1984/6. Papp János (szerk.) : A tanári pálya Debreceni Egyetem,2000. Trencsényi László: Pedagógusszerepek az általános iskolában, AK, Budapest,1988. Kozma Tamás: Tudásgyár. KJK, Budapest, 1985.

AJÁNLOTT IRODALOM Kozma Tamás (Szerk.) Társadalom és nevelés (Szöveggyűjtemény) Tankönyvkiadó 1989 Falus I. 1993 A pedagógiai kutatás módszertana Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. Forray R. K.– Kozma T. Társadalmi tér és oktatási rendszer Akadémiai 1992 Horváth-Szabó Katalin: Konfliktusok az iskolában Oktatáskutató Intézet 1992 Mihály Ildikó (2002). Milyen lesz a jövő iskolája. OECD-tanulmányok magyarul. http://www.oki.hu/cikk.asp?Kod=oecd-Mihaly-Milyen.html Gallup (1999): Gallup-vizsgálat a pedagógiai minőségértékelés mai helyzetéről. Összefoglaló kutatási jelentés. http://www.gallup.hu/Oktatas/Release/Gq/pedmin990504

KÖVETELMÉNYEK A tárgy teljesítésének követelményei: az előadás 60 %-nak látogatása, megadott szakirodalom elsajátítása alapján feleletválasztásos teszt sikeres kitöltése Első zh időpontja 2007. április 18. Pót zh időpontja 2007.április 25.

A nevelésszociológia kialakulása Magyarországon Előzmények, elméletek Platon: utópikus nevelési gondolatok Felvilágosodás: Holbach, Helvetius Utópista szocialisták: Owen, Fourier, Saint-Simon A nevelés társadalmi funkciója XIX. sz. fontos politikai funkciónak tartotta a nevelést Társadalomelméletek A szociológia és a pedagógia kapcsolata A nevelés problémáinak társadalmi vonatkozásai

Szociológia és a pedagógia Durkheim: társadalmi tények, a kollektív tudat állapotai. A nevelés:az idősebb generáció ráhatása a fiatalokra, a társadalmi környezethez igazítás miatt. Mindenkire kiterjed, folyamatos, a közvélemény szabályozza. A nevelés jelenségei, mozzanatai, rendszerré kapcsolódnak. F.W. Znaniecki: Társadalomkutatás, az un. kulturális rendszerek természeti-történeti tények és a tudati-társadalmi értelmezések vizsgálata. Kulturális rendszerek: társadalmi cselekvések, kötelékek, személyiség csoportok.

Nevelésszociológiai kutatások Környezet Struktúra Alkalmazott Társadalomkritikai kutatások A nevelésszociológia fogalomrendszerét empirikus társadalomkutatási eredmények alakították ki. A társadalom és nevelés viszonyán kívül , a társadalmi struktúra, etnológia és környezeti kutatások fontosak.

Környezetkutatások Századforduló és az I. világháború után A gyermek és környezetének kapcsolata, szociálpedagógia- feladata: a gyermek közvetlen környezetének pozitív nevelési szempontú kialakítása Ökológiai szemlélet csak később került előtérbe, szociálökológia Oktatásökológia: iskolák tanulmányi színvonalának elemzése (angolszász országokban, a század első felében)

Struktúrakutatások Társadalmi szerkezet empirikus kutatása 30-as évek Amerika: iskolába ki- belépés, kontreszelekció, iskolai siker, pálya”futás”, társadalmi rétegződés. Kontraszekció kérdése A hatalom elosztásának réteg-, ill. osztályjelleg kutatása. Társadalmi helyzet meghatározottsága: iskolai, pálya választása, otthonról, iskolából hozott tudásanyag. Az intézményes nevelést meghatározza a társadalom felépítése. Konfliktusforrások

Kultúrakutatások Etnológia szerepe a társadalomkutatásokban. Összehasonlító kutatások konklúziói. A kultúra elemeinek szerepe generációkban Amerikai kutatások a 40-es években: a helyi társadalmak, rétegződés és a nevelési rendszer leírása. Szocializáció és szocializációs kutatások Berstein szociolingvisztikai kutatásainak eredményei

Alkalmazott kutatások jelentősége Funkcionalista, kritikai elemek szerepe a modern szociológiában. II. Világháború után országok oktatási rendszerének megtervezése. 50-es évek, fejlődő országok iskolarendszerének tervezése. 60-as évek alfabétizmus felszámolása (ázsiai,afrikai, latin-amerikai területek) Nevelés és oktatás szemléletbeli átalakulása

Társadalomkritikai kutatások A társadalom és nevelés viszonyának kritikája 60-as évek: polgárjogi mozgalmak (Amerika), reform-cselekvések szükségessége, kompenzáló oktatás 70-es évek: a kompenzáló oktatás nem növeli a munkaerő-kereslethez, növeli a versenyt a munkaerőpiacon . Változatás szükséges: munkaerő képzettségének, munkaerő-kereslet változtatása, színes bőrűek iskoláztatása, művelődési egyenlőtlenség eltörlése Szabad iskola, alternatív iskola szerint az iskola a társ. Egyenlőtlenségek legfontosabb oka.

Nevelésszociológia Magyarországon I.Világháború előtt: Huszadik század folyóirat, társadalomkritika-jogszociológia, közoktatás kritikája, iskolareformok. Környezettanulmányozások, a gyermek fejlődését befolyásoló tényezők elemzése. Két világháború között: népi írók szociográfiája, Imre Sándor, sárospataki tehetségkutatók szerepe, jelentősége a falu, vidék oktatása szempontjából. Németh László:Medve utcai iskola történetéről. Illyés Gyula: Lélek és kenyér. A korabeli magyar parasztgyerek lélektani fejlődésének bemutatása (Kozmutza Flóra segítségével)

Lányok-fiúk esélyegyenlőtlenségének vizsgálata. II. Világháború után: az empirikus vizsgálatok beszűkültek. 60-as évek társadalmi rétegződés vizsgálatai, statisztikai adatgyűjtés, oktatásra vonatkozó kutatási eredmények. A társadalmi rétegződés-tanulmányi eredményesség összefüggései. 70-80-as évek: iskolázottság, rétegződés vizsgálatok, munkásság számának növekedése, alkalmazottak fontossága, parasztság önfelszámolódása jellemző. A társadalmi háttér és a tanulmányi teljesítmény összefüggése. A tan. teljesítmény társ. struktúrára gyakorolt hatásának vizsgálata. Lányok-fiúk esélyegyenlőtlenségének vizsgálata. Matematikai elemzések, társadalmi mobilitásban: a kulturális, anyagi dimenziók játszanak szerepet. Települési viszonyok szerepe a fiatalok pályafutásában, iskolai eredményességben. a szocializációs kutatások háttérbe szorultak. Érték, érdek- társadalmi csoportok és egyénekben végbemenő változások kapcsolata.

Meghatározások a nevelésszociológiával kapcsolatban Határtudomány: egyes szakszociológiák olyan megállapításainak gyűjteménye, amelyek összefüggnek az oktató-nevelő munkával. Szociológiából nem az elméleti ismeretanyagot választják ki, hanem a módszereket, az iskolai gyakorlatra. Az oktatási rendszer problémáinak feltárására vállalkozik. Oktatási rendszer problémáinak feltárásában, döntés előkészítés alkalmazható. Nevelésszociológia feladata: oktatástervezés és társadalmi tervezés. Szakszociológiák a nevelésszociológiában: település, család, szervezetszociológia. Nevelésszociológia feladata: az oktatásra vonatkozó elméleti és módszertani feltevések ismertetése, pedagógus hallgatóság felé. Intézkedések, tervezett és nem tervezett hatásaival foglalkozik, amelyek mint pl. iskolahálózat területi elhelyezése, beiskolázás, pályaválasztás, új iskolatípusok kialakítása, iskolarendszer tagolása, ped. Képzése, továbbképzése, foglalkoztatása, stb. Szervezeti keretek összefüggnek az oktató-nevelő munkával

Nevelésszociológiák Nevelésszociológiák aspektusai A nevelés szociológiája: a nevelés társadalomba való bevezetése, nemzedékváltás folyamata, a szocializációt alakító hatások jelentősége. Pedagógiai szociológia: a gyermeket körülvevő társadalmi együttesek (nevelési rendszerek) szociológiai elemzése. Iskolaszociológia: oktatásügyi (nevelési) intézmények helye a társadalmi szervezetek keretei között. Az iskola a tanügyigazgatás rendszerében. Oktatásügy szociológiája:az oktatási rendszer szerepe a gazdasági társadalmi fejlődésben, társ. szerkezet változása az oktatási rendszer segítségével. A nevelés szociológiája: kultúraváltás, az idősebb nemzedék hogyan adja tovább a kultúrát, az ifjabb nemzedék belenövése a társadalomba. Pedagógiai szociológia: társadalmi együttesek, család, az iskolán kívüli tényezők, amelyek meghatározzák a fiatal fejlődését, teljesítményét, pályáját. kortárscsoportok, stb. Iskolaszociológia: az iskolai élet jelenségei az oktatási, nevelési intézményen kívül, iskolai hierarchia, iskolai tevékenységek , tanár-diák viszony, szerepeket motiváló tényezők. Helyi társadalom, szülők-gyerekek. Oktatásügy szociológiája: a társadalmi változás, növekedés, fejlődés, a társadalmi integráció, társ. mobilitás folyamatainak vizsgálata. ki van jelölve az oktatási rendszer helye és szerepe e folyamatokban.

Egyén és közösség A szociológia legfontosabb fogalma a környezet Ökoszociális környezet : környezeti és közösségi környezet, emberi együttéléseket meghatározott környezeti feltételek között Fejlődéselméleti megközelítés szerint: az ember kialakulása meghatározott és alkalmazkodása, a közösségi létéből adódik. Pszichoszomatikus jellemzők: testi és lelki funkciók egységet alkotnak. Biogén és pszichogén szféra egységben van.

Kultúra Az ember az ökoszociális rendszer része, amiből kiemelkedik. A közösség tagjai, azonos környezetben élnek, és fokozatosan átalakítják azt. Együvétartozás elmélete. Azonos és hasonló szükségletek, beállítodás, stabilizálódás. Szükségletek együttes kielégítése, közös viselkedési elemek, mintákat hoz létre, tapasztalatok, amelyek hagyományozódnak kultúra létrhozása.

A szociális tanulás folyamata A nemzedékek egymásnak adják át kultúrájuk elemeit. Tapasztalatok átadása, tevékenységek megőrzése, normák szankcionálása, újabb tevékenységeket, normákat alakított ki. Generációkon keresztül hagyományozott normák, közös integrációt eredményeznek, és alkalmazkodási lehetőséget adnak a váratlan kihívásoknak . Individualizáció : a személyiség egyedisége, egyszerisége, kiemelkedési lehetőség a közösségből. Az egyén beilleszkedik a közösségbe, és kialakul a személyisége

Tanulási folyamat, identitáskrízis Szociális tanulás folyamata, fejlődési szakaszok: az egyén teljes életútját átszövi, társadalmi hatások jelentőségét kiemeli. Különböző közösségekben történik. A tanulási folyamat nem midig harmonikus, krízisei is vannak. „Ki vagyok én?” Krízist okozó tényezők: tapasztalat hiánya, személyiség keresés, vesztés, függőségi helyzet megoldása,, „úttévesztés” mint integritás válság. Probléma: az alapok elvesztése, önazonosság válsága.

A társadalmi csoport A csoport fogalma: Közvetlen személyes együttműködésen alapuló szervezett együttes Társadalmi kiscsoport két vagy több személy közös tulajdonságok mi tudat közös célok deklarálása kapcsolati háló együttes munka a közös célok megvalósításáért az együttműködés során szabályok kötelezettségek, hagyományok alakulnak ki.

Társadalmi nagycsoport egy vagy több közös ismérvvel rendelkeznek mi tudat önálló arculat, többé kevésbé meghatározott célokkal az össz-társadalomban önálló egységként számba vehetők nincs feltétlen személyes kapcsolat céljaik és jellemzőik a történeti fejlődés során változnak

A tagok egymáshoz viszonyított megnyilvánulása alapján: Formális csoportok- a szervezetek. bizonyos feladatok elvégzésére hozzák létre. jellemző szerep az alá - fölé rendeltség. Informális csoportok: önkéntes tagság. kapcsolatok mellérendeltek és rokonszenvi alapúak. a csoport léte az egyéneken múlik. Vonatkoztatási csoport: olyan mércének tekintett csoport, melyet saját viselkedésünk, véleményünk, nézeteink és értékeink kialakításának érdekében összehasonlítási alapul használunk. egyén nem feltétlen tagja a csoportnak.

A csoport struktúrája. alapstruktúra - munkamegosztáson alapuló funkcionális kötelékrendszer. érzelmi struktúra /rokon és ellenszenv kapcsolatok/ szociometria/. kommunikációs struktúra /az információtovábbítás hálózata/. presztízs és hatalmi struktúra /olyan eszköz feletti rendelkezés alapján, amelynek révén a hatalmi pozícióban lévőknek módjukban áll mások viselkedését szabályozni/. a "makro" tükröződése /rétegtagozódás, nem, életkor szerinti tagozódás jelenségei/.

Státus és szerep státus - a struktúrában kialakult pozíció, helyzet. szerep - a státushoz fűződő elvárások összessége, viselkedés. szereptípusok a makrostruktúrához fűződő alapvető szerepek, általános típusú/ nem, kor/, adott alapvető típusú /konkrét foglalkozáshoz kapcsolódó/, foglalkozási szerepek, csoportstruktúrához kacsolódó, a csoportban elfoglalt helyből következnek. ad hoc szerepek, spontán szerepek.

Szervezet Fogalma.  "A szervezet formalizált struktúrával rendelkező másodlagos csoport."    Külső elhatározás meghatározott célok érdekében, rendszer amely programszerűen törekszik a kitűzött célok elérésére. Ennek érdekében: formalizált struktúra, alapszabály és működési szabály, a szervezet tagjainak meghatározott státusa van, a formalizált struktúra általában hierarchikusan épül fel. a tevékenység koordinációját a szabályzatokból adódó hierarchikus irányítás és információs rendszer biztosítja. a formalizált struktúrára épülve informális csoportképződmények is kialakulhatnak, a tevékenysége általában szélesebb, mint az a cél amiért létrehozták. a szervezet önmagában is rendszer és egy-egy átfogóbb rendszer részeként tagja egy vagy több rendszernek.

Szervezeti alkalmazkodás (Merton:szervezeti célok és szankciók) Konformitás azonosul a célokkal, és elfogadja a szankciókat Ritualizmus nem azonosul a célokkal, csak a szankciók hatására cselekszik (pl. hívő aki végzi a szertartást, de nincs fogalma az eredeti jelentésről, vagy nem is ért vele egyet.) Közöny sem a célokkal, sem a szankciókkal nem azonosítja magát (a szervezet alkalmazza, de nem vállal részt) Innováció azonosul a célokkal, szembeszáll viszont a szankciókkal (ua. akarja mint a többiek, de másként, „alkotó nyugtalanság”) Rebellió nem azonosul a célokkal és nem fogadja el a szankciókat sem (nem fogadja el a szabályokat és a célokat sem, hanem helyettük másokat tart magára nézve érvényesnek, pl. ellenkultúra)

Irányítás - vezetés - hierarchia. Státuspozíciók, döntések/információ birtoklás/. utasításadás különböző lehetősége, a felelősség különböző mértéke, jutalmazási rendszer,törzskar,döntési jogkörök megoszlása. A hierarchikus felépítettség. hatalmi viszonyok, az érdekek és a kontroll. a hatalom olyan társadalmi viszonyt jelent, amelyben meghatározott személyek, személyeknek vagy csoportoknak lehetőségük van arra, hogy mások magatartását befolyásolják, másokat engedelmességre kényszerítsenek.. érdekviszonyok, érdekérvényesítés. a hatalmi viszonyok nem statikusak, hanem folyamat jellegűek. szervezetben nem csak a szervezeti célok hatnak, és nem csupán a formális struktúra él. az egyéni és szervezeti célok nem mindig azonosak. a nem formalizált kapcsolatok és csoportok a szervezet formalizált céljaival ellentétes hatást gyakorolhatnak.

Társadalom Társadalmi tér Területi-társadalmi közösségek Társadalmi magatartások Szociális szervezetek

A szocializáció színterei

Család és társadalom A család fogalma Néprajzi Jogi Interakcionalis Strukturális-funkcionalista Fejlődési családmodell Marxista társadalomstatisztikai Néprajzi: házasságok szerinti jellemzés, monogám, poligám, poliandrém.(sokférjűség) A feleség megválasztása szerint , vannak endogám, (csoportházasság, vmely nemzetség, csak belül kötnek házasságot), egzogám házasságok. Jogi: hatalmi viszonyok eloszlása fontos, patriarchálisan apai ágon, matrialhális családban anyai ágon öröklődik a vagyon, és a hatalom. Interakcionális: 20-30-as évek jellemzői, a családtagok közötti kapcsolatfelvétel, interakció tartja fenn a családokat. Strukturális- funkcionális család: a család tagjainak társadalmi szerepe a fontos, család rendszerszemléletű felfogását hangsúlyozza. Fejlődési családmodell: fejlődési életciklusok vannak a családban, szerpek, interakciók, struktúrák változnak annak megfelelően, milyen helyzetben vannak Marxista: a család társadalomban betöltött szerepét hangsúlyozza, struktúrakutatások. Társadalomstatisztikai: család- családmag, közös háztartás feltétele a családi közösségnek.

Család funkciói Biológiai: reprodukció, a család utódokat hozzon létre Gazdasági funkciók: családi gazdaság a termelőmunka része Társadalmi: társadalmi különbségek átörökítése, szocializáció fontossága

A CSALÁD MINT KÖZVETÍTŐ TÁRSADALMI EGYSÉG 6 éves korig tartó alapszocializációs folyamat. Megalapozódik az egyén társas viselkedése: alapszemélyiség, mint szűrőrendszer jön létre: - érzelmi és viselkedési modellek, mint diszpoziciók, - értékrendszer alapozása.

A család, mint kiscsoport Apa: instrumentális vezető. Anya: expresszív-emotív vezető. Kialakul az alapszemélyiség: a lelki élet valamennyi nagy alapterületének (megismerési, érzelmi és akarati élet) a kezdeményei kialakulnak. Mivel a korai tapasztalatok nagyon erősen és mélyen vésődnek be, így a későbbi élet során ez percepciós szűrőként működik.

Családok működése JÓL MŰKÖDŐ CSALÁDOK: Az alrendszerek közötti határok tisztán kivehetők. Erős szülői alrendszer. A szülők szociális hatalommal rendelkeznek. Pozitív feed-back mechanizmus. KEVÉSBÉ HATÉKONY CSALÁDOK: Nem működnek az alrendszeri határok. Gyenge a szülői alrendszer. A szülők nem rendelkeznek megfelelő szociális hatalommal. Korlátozott lehetőségek.

Családok életmódja Szubkultúra Saját kultúra Közös kulturális elemek Objektív keretek Tartalma Megismerés Iskolázottság Jövedelem Lakás, háztartás Kulturális ellátottság Szubkúltúra: eltérő tapasztalat, tevékenység, normarendszer. Életmód: a család szubkultúrájának megjelenési formája. Közösségformáló erők, életkörülmények által meghatározott életmód tartalma – szubkultúra, család „légköre”.

Családi szocializációs funkciók Biológiai ritmus szakasz: fiatal szülők + 1 gyermek Szakasz: már több fiatal gyermek 3. szakasz: iskolás gyermekek 4. a gyermekek családalapítása Szocializációs funkciók biogén szféra- gondozás, pszichogén szféra-érzelmi alapok, biztonságérzet, beszéd, interakciós tér, modell, identitás Szocializációs zavarok: Biológiai- öröklés, pszichológiai- személyiségfejlődés szociológiai

Szomszédság Környék Környezet (az ember tevékenységével változik) Szubjektív tér (gyermeknek, közvetlen környezete, felnőttnek, munkahely, lakóhely, bevásárlási pont, mindkettő kultúra függő) Objektív tér (objektumok és tájékozódási pontok, gyermek először ismeri meg, és a felnőttnek tájékozódási pontok) Társadalmi és politikai tér ( informális és formális nevelés) Helyi társadalmak (egyének térben elhatárolható közössége, politikai erőtér, fórum)

Szomszédság 2. Civil társadalom: állam nélküli társadalom, nem felülről szervezett, tagjai elhatárolódnak az álamtól, önszerveződő A szociológiai és politikai irodalom fogalma, helyi társadalom A közösség tagjai, alulról kezdeményeznek, az együttműködés és együttélés miatt. A civil társadalomban fontos szerepe van a szociális tanulásnak.

Munkahely Pályaalkalmazkodás: munkahelyi szocializáció, új csoportok, új beilleszkedés, első munkahely . Pályaválasztás: általános képzés, önnevelés igénye, munkaerkölcs kialakulása (lelkiismeretesség, kitartás, motiváció), társas alkalmazkodás, életeszmények kialakulása. Pályaválasztás: szakmai képzés, munkaérettség, társadalmi érettség Munkába állás: hierarchia, szervezeti keretek, szervezeti kultúra, beilleszkedés, fluktuáció

Vallás Nevelésszociológia: vallásos magatartás lényege Vallásos kultúra, transzencendencia, valamit meghaladó, azon túllépő, létezőn kívüli, földöntúli. Mitosz: jelképes, metaforikus, titokzatos történetek. Hit: vallási közösségek körében, Függés, közösségi gyökerek imádás, felajánlkozás, és kitárulkozás remény, Kiválasztottság, szolidaritás Rítusok: vallási közösség speciális tevékenységei, imádság, áldozat, varázslat, szertartás.

A vallásos szükséglet Szociálantropológiai elméletek: Természeti kihívások Korrobori ( Közös szertartásos tánc, Durkheim írja le az együttes élmény sajátos formáját) Álom (Taylor: Az elalvás és az álom megrendítő élménye, amely az elmúlást idézi fel, az állom ismétlésre szolgálnak a vallásos viselkedési minták) Szociológiai elméletek: Hatalmi viszonyok (a hatalmat az egyén és az adott közösség önmagán túlit fogja fel, amellyel adottságként számos) Munkamegosztás (A beavatottak - akik a transzcendenshez közelebb kerültek – elkülönültek a közösség többi tagjától, tevékenységük professzionalizálódott, - hagyományozhatóvá vált és beépült a kultúra egészébe) Ópium („a vallás,ópium a népeknek”)

Filozófiai elméletek: Skolasztikus hagyomány (A megismerés korlátainak a megtapasztalása, értelmünk törvényeinek feladása, elfogadása annak, ami egyébként érthetetlen volna) Augustinusi hagyomány (Szt.Ágoston a transzcendens egyéni megtapasztalása – bűntudat, kegyelem, megtisztulás. A kereszténység számos megújulása pl. protestantizmus lutheri irányzata) Romantika (a romantikus vallásosság az érzelmi szükségletek kielégítését keresi „feltétlen függés érzete” Egzisztencializmus (Paul Tillich: a vallásosság az ember alapvető ügye, a végső és legfontosabb kötöttség)

Pszichológiai elméletek: Félelem ( a katharzis szembesül a végső emberi tragédiával, hogy nyomában megtisztuljon) Tudattalan (A tudatunknak, önmagunk megismerésének tapintható korlátai vannak, pszichiátriai viselkedési minták) A tudat szerkezete (Alport: az ember nem tud élni anélkül, hogy bizonyos személyiségvonásait ki ne vetítse a környezetére, biztonságra van szüksége, és hogy megszerezze, képet alkot magának róla

Média Média: írott és elektronikus sajtó Kommunikáció: információcsere, közlés, emberi-társadalmi viszonyok kifejeződése. Funkciói: Tájékoztatás, szocializáció, motiváció, vita és eszmecsere, oktatás, kulturális fejlődés, szórakoztatás, integrálás Fajtái: közvetlen és közvetett, technikai és nem technikai jellegű kommunikáció, intézményes formák Fejlődése: a társadalom adott fejlődési szintje szoros kapcsolatban van a társadalom kommunikációs rendszerének állapotával

Tömegkommunikáció Tömegkommunikáció: tömegesség, heterogenitás, technikai közvetítettség Szerkezete: illeszkedik a társadalom politikai intézményrendszerébe, és az oktatási-művelődési intézmények rendszerébe. Strukturálisan rendezett. Horizontális: piaci elven működő és közszolgálati szervezetek Vertikális: országos napilapok, tv- radió programok, regionális szervezetek. Funkciói: tájékoztatási-tájékozódási, értékhordozó-normateremtő, szórakoztató, napirend-alakító.

Tömegkommunikáció hatásai Szelektivitás: a közönség válogatása, eszközök, csatornák, programok tekintetében Érdekeltség: a már meglévő infok, ismeretek bővítése könnyebb, mint újak megteremtése. Hatás: meggyőzés hitelessége, a kommunikátor személyisége, hatékonyság, tartalom, célközönség Megkeresése. Kommunikátorok: véleményvezérek, személyes közlés jelentősége, érdek, érdekeltség Tömegkommunikáció: pótolja a közösséget, összekapcsolja az egyéneket.