Vállalkozások a mezőgazdaságban Mezőgazdasági üzemtan Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0016 azonosítószámú projekt keretében

Üzemgazdaságtan Az ökonómia törvényei szerint vizsgáljuk: A mezőgazdasági vállalkozások szervezésének és ökonómiájának tárgya az e tevékenységben működő szervezetek termelési és gazdasági folyamatainak racionális alakítása a környezetükhöz való aktív alkalmazkodás során. Az ökonómia törvényei szerint vizsgáljuk: a vállalkozás erőforrásait, a gazdálkodási célokat, a termelés gazdasági tényezőit, a termékek értékesítését és a termelés jövedelmezőségét, és a termelés fejlesztését.

Vállalkozások mezőgazdaságban A vállalkozás jövedelemszerzésre irányuló gazdasági tevékenység (termelés, szolgáltatás, kereskedelem),amelyben a vállalkozó befektetett munkájával és anyagi eszközeivel (erőforrásaival) kockázatot vállal Szervezeti céljának megfelelő formában valósulnak meg.

Üzem – vállalat - gazdaság A vállalkozások termelési és üzleti tevékenysége szervezeti egységeire az üzem és a vállalat elnevezést használjuk. Üzem: helyileg és technikailag összetartozó szervezet, amelyben az erőforrásokat a gazdálkodó vállalkozó tervszerű tevékenysége fogja össze és kombinálja javak előállítására. Lehet egy vállalat része, vagy önálló gazdálkodási egység, mint pl. egy családi gazdaság. Mezőgazdasági üzem: az a műszaki-gazdasági egység, amely egységes üzemvezetés alatt áll és mezőgazdasági terméket állít elő, ill.a termelési értékének 75 %-a agrártevékenységből származik.

Üzem – vállalat - gazdaság Vállalat: gazdasági, jogi és pénzügyi szempontból vett gazdálkodó szervezet. Rendszerint több – technikai értelemben vett – üzemből állhat, de lehetséges az egy üzemes (kis) vállalat is. Gazdaság: főként növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó önálló mezőgazdasági üzem, illetve vállalkozás hagyományos elnevezése

Üzem – vállalat - gazdaság A magyar vállalati struktúra igen változatos képet mutat. A mezőgazdasági vállalat lehet: egyéni vállalkozás (őstermelők, családi gazdaságok) gazdasági társaságok, szövetkezetek nem profitorientált szervezetek (közhasznú társaságok,tangazdaságok)

Egyéni vállalkozás Belföldinek minősülő természetes személyek által,ellenérték fejében, jövedelemszerzés céljából,rendszeresen folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenység. Minden gazdálkodó csak egy vállalkozói igazolványt kaphat, azonban többféle tevékenységet, több telephelyen folytathat. A vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában. Kötelezettségeiért teljes vagyonával, korlátlanul felel, ezért egyidejűleg nem lehet gazdásági társaság korlátlanul felelős tagja. Képesítéshez kötött tevékenységet csak úgy folytathat, ha rendelkezik az előírt végzettséggel.

Családi gazdaságok Legfeljebb 300 ha nagyságú termőföld tulajdonával,haszonbérletével, használatával rendelkező gazdálkodó család valamennyi termőföldje és az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak hasznosításával, legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén alapuló gazdasági forma.

Családi gazdálkodó A családi gazdaság vezetőjeként annak tevékenységi körében kötelezettséget vállalhat, és jogokat szerezhet; élethivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytat; mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik (vagy ennek hiányában 3 éve igazolhatóan mg-i tevékenységet végez); legalább 3 éve a bejelentett állandó lakhelye a családi gazdaság székhelyén van; vagy vállalkozói igazolvány, vagy őstermelői igazolvány birtokában végzi a tevékenységet.

Mezőgazdasági őstermelő Személyi jövedelem adó hatálya alá tartozó adójogi kategória. Mg-i őstermelő az lehet, aki betöltötte a 16. életévét, rendelkezik őstermelői igazolvánnyal, és a saját gazdaságában élő állatot, tejet és tejipari termékeket,zöldségféléket, gyümölcsöt és diót, gabonafélék szemtermését állít elő. Adózási szempontból őstermelő a családi gazdálkodó, és a nála foglalkoztatott családtagja is. Nem kell adót fizetnie a mg-i őstermelőnek, ha az ebből származó bevétele nem éri el a 600.000 Ft-ot. Ha eléri, vagy meghaladja, akkor ez is SZJA köteles jövedelemnek minősül. Családi őstermelés. Kistermelő, ha az éves bevétele nem haladja meg a 7 millió Ft-ot.

Egyéni gazdaságok Gazdaság típusok Csak saját fogyasztásra termelő (51,3%) A saját fogyasztáson felüli felesleget értékesítő (33,1%) Elsősorban értékesítésre termelő (15,5%) Mezőgazdasági szolgáltatást végző (0,1%) Forrás:A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban, 2007

Társas vállalkozások Jogi személyiség nélküli társaságok A társasági törvény szerint alapíthatóak és működtethetőek. Jogi személyiség nélküli társaságok betéti társaság (Bt) közkereseti társaság (Kkt) Jogi személyiséggel rendelkező társaságok egyesülés közös vállalat részvénytársaság (Rt) korlátolt felelősségű társaság (Kft)

Közkereseti társaság Személyegyesítő tárasság, vagyis két vagy több tag társulása gazdasági szerződés alapján. Jellemzően alacsony tőkével és kis taglétszámmal működő, többnyire kisvállalkozások. A közös gazdasági tevékenység folytatásához szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. Sem a vagyoni hozzájárulás, sem pedig a minimum alapító tőke nincs meghatározva. A kötelezettségekért korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a tagok.

Betéti társaság Olyan gazdasági társaság, ahol a társaság kötelezettségeiért legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan, míg a kültag felelőssége vagyoni betétje mértékéig korlátozott. Egyedül a tagok felelőssége, valamint a bel- és kültagok megkülönböztetése határolja el a Kkt-tól.

Részvénytársaság alaptőkével alakul. Előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul. A részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékéig, vagy annak kibocsátási értékéig érvényes. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes nem felel. Alaptőke: 20 millió Ft. ZRt - NyRt

Korlátolt Felelősségű Társaság Előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul. A tagok kötelezettsége a társasággal szemben csak a törzsbetét erejéig érvényes, a társaság kötelezettségeiért a tag nem felel. A törzstőke minimális összege 500. 000 Ft. Nincs előírt taglétszám. Törzstőke – üzletrész.

Közös vállalat és egyesülés Közös vállalat: tőkeegyesítő jelleggel létesül, minimális vagyoni előírás nélkül. Közös gazdasági tevékenység folytatására és közös gazdasági érdekek előmozdítására alapítják. Egyesülés: koordinatív érdekképviseleti jellegű társasági forma. Alapításának célja a tagok gazdasági eredményességét elősegítő és összehangoló tevékenység. Tagjainak felelőssége egyetemleges és korlátlan.

Szövetkezet Szövetkezet: az alapszabályában meghatározott összegű részjegy tőkével alapított – a nyitott tagság és a vállalkozói tőke elvei szerint működő – jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet. alapításához minimum 5 fı szükséges, célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése, 1 tag – 1 szavazat, horizontális – vertikális szövetkezetek, típusa szerint lehet: mezőgazdasági, ipari, iskola, értékesítő-beszerző, pénzügyi, lakás