Az egyiptomi írás

Az egyiptomi írás kialakulása Egyiptom kultúrája az egyik legismertebb ókori kultúra. A szövegeket azonban a 19. századig nem tudták megszólaltani. A hieroglif írás (szent véset) formailag képírás, tartalmilag azonban - szó, - szótag, sőt - mássalhangzó értékű jelei is vannak.

Az egyiptomi írás fejlődése Az egyiptomiak Kr.e. 4. évezred utolsó századaiban már ismerték az írás tudományát. Formái anyaga, eszközei hieroglif kő (fa), véső hieratikus papirus, ecset démotikus papirus, ecset Az írásirány változó, mindig az, amerre az alakok néznek.

A különböző írásmódok A hieroglifákat csak kiemelkedő események rögzítésére használták, hiszen a mindennapi élet számára túl bonyolultak, nehézkesek voltak. A hieroglifeket általában vésővel és kalapáccsal faragták ki. Kialakították ki a kézíráshoz jobban alkalmazkodó, leegyszerűsített formájú hieratikus (papi) jeleket. Ezeket ecsettel rajzolták papiruszra, A harmadik változat a démotikus (népi) írás, amely a hieratikus jegyek továbbegyszerűsítéséből jöttek létre gyorsírás jelleggel, tehát rövidítéseket, összevonásokat is tartalmaz. Az egyiptomi írás annyira bonyolult volt, hogy komoly képzés után tudták csak a kiválasztottak elolvasni, így érthető az írástudók, az írnokok kivételezett helyzete.

Az egyiptomi és a mezopotámiai írás hasonlósága A megjelenés időpontja megegyezik, bár a két kultúra között nem volt érintkezés. Mindkét nép írása kezdetben tárgyakat jelölt leegyszerűsített, stilizált formában, majd ezek a kis ábrák összekapcsolódnak a szavak hangalakjával, s ennek következtében egy-egy szó jele már csak hangsorként szerepelt egy hosszabb szóban. A jelentés egyértelművé tételére determinatívumokat használtak.

Az egyiptomi és a mezopotámiai írás különbözősége A legrégibb sumér írás és a hieroglifák alapvetően különböző jeleket tartalmaznak. Eltérnek egymástól abban is, hogy az íráshoz más anyagokat használtak. A papirusz és tintás írónád jelei természetesen különböztek az agyag és ék keresztmetszetű írópálca jeleitől. A sumérok jelölték a magánhangzókat, míg az egyiptomiak nem.

Írásos emlékek A legrégibb fennmaradt írásos emlék, Narmer fáraó (talán azonos Menával) palettáján már nem csupán kép- és szóírást (piktogrammát és hieroglifet) találunk, hanem szótagjegyet (fonogrammát) is. Rosette-i kő: (hieroglif, démotikus, görög írással) A görög szöveg 468 szóból, míg a hieroglif 1419 jelből áll. Ebből a tényből arra következtettek, hogy a jelek nem szavakat jelölnek, hanem annál kisebb egységeket ábrázoltak velük, tehát egy egyiptomi szó több jelből is állhat. A philei obeliszk, amelyet görög és hieroglif írással írt szöveg volt, és Kleopátra nevét lehetett azonosítani. Templomok, sírok feliratai, papiruszok pl. Hood-papirusz (helyesírási jegyzék)

A hieroglifák megfejtője Jean-Francois Champollion (1790 - 1832) Ötéves korában a felnőttek segítsége nélkül tanult meg írni és olvasni. Kilencévesen latinul és görögül írt, olvasott. 11 éves, héber eredetiben olvasta a Bibliát. 13 esztendős: arab és a kopt nyelv, 15 évesen: perzsa, szanszkrit és a kínai nyelven tud. 9 éves korában (a rosette-i kő megtalálása!) határozta el, hogy megfejti a hieroglifák rejtélyét. 1808-ban fejtette meg Ptolemaiosz nevét. 1828-ban érkezett a francia kormány által küldött tudományos expedíció élén először (!) Egyiptomba - az első nem ókori emberként, aki ismerte ezt a nyelvet.

A hieroglifák megfejtése 1. A rejtély megoldását a rosette-i kő tette lehetővé. Napóleon egyiptomi hadjárata idején Rosette városának erődítési munkálatai közben egy fekete bazalttáblát találtak. A kövön háromféle írás vált könnyen felismerhetővé. Ugyanazt írták le hieroglifákkal, a démotikus írásmóddal és a göröggel.

A hieroglifák megfejtése 2. Champollion jött rá a megoldásra.Felhasználta kutatásaiban Thomas Young angol orvos hipotézisét, hogy a feliratokon szereplő keretbe foglalt jelcsoportok uralkodók nevét tartalmazzák. Ezeket a névgyűrűket cartouche-nak keresztelte el. Segített az is, hogy a görög feliraton is megtalálható volt egy ilyen keretbe foglalt fáraónév: Ptolemaioszé.