Bűnök és büntetések a középkorban és a kora-újkorban Képes György előadása (magyar jogtörténet)

A büntetőjog helye a jogrendszerben Közjog – magánjog a büntetőjog a modern jogrendszerekben egyértelműen a közjog területéhez tartozik a középkorban a közjogi és magánjogi viszonyok nem váltak el egymástól élesen a középkori büntetőjogban közjogi és magánjogi elemek egyaránt megtalálhatók lassú folyamat eredménye, míg a magán-ig.szolg.-tól eljutunk az állami ig.szolg.-ig (a kora-újkorban kezdődött)

Anyagi jog és eljárásjog Tágabb értelemben vett büntetőjog: büntető anyagi jog büntető eljárásjog (Be.) büntetés-végrehajtási jog (Bv.) Ma büntetőjog alatt a büntető anyagi jogot értjük A közép- és kora-újkor büntető jogszabályaiban anyagi, eljárásjogi és végrehajtási szabályok is megtalálhatóak (még a 17–18. században is!)

A büntetőjogi szabályozás lényege és fő céljai A büntetőjog egyidős a szervezett társadalmakkal lényege: kirívóan közösségellenes, a közösség rendjét, békéjét sértő magatartások tiltása, a tilalom megsértésének szankcionálása A büntetőjog tradicionális céljai: bosszú (megtorlás, elrettentés) – ma: megelőzés jóvátétel (reparáció, kompenzáció)

A büntető anyagi jog rendszere A büntető anyagi jog két részből áll általános rész a konkrét bűncselekményekhez nem köthető, a büntető jogalkalmazásra általában vonatkozó szabályokat tartalmazza különös rész meghatározza az egyes bűncselekményeket (leírja azok ún. „törvényi tényállását”) meghatározza az adott bűncselekmény elkövetése esetén kiszabható büntetéseket

A büntető anyagi jog általános része Mit szabályoz az általános rész? alapelvek, definíciók (feud.jogra nem jellemző) bűnösség (szándékosság, gondatlanság) elkövetők (tettesek, részesek) büntethetőség bűncselekmény stádiumai (előkészület, kísérlet, befejezett bcs.) büntetések (büntetési rendszer)

Régi büntetőjogunk büntetési rendszere Büntetés = valami rossz, amellyel az elkövetőt sújtják, és amellyel elérni vélik a büntetőjog valamely célját (megtorlás, elrettentés, compositio) A büntetés akkor hatékony, ha az elkövetőt valamilyen lényeges jogában korlátozza eszerint csoportosítjuk a büntetéseket

Régi büntetőjogunk büntetési rendszere (folyt.) Büntetések a középkorban és a kora-újkorban: vagyoni büntetések szabadságvesztés testi büntetések megszégyenítő büntetések halálbüntetés(ek) (Ma a fentiek közül már csak az első két büntetési nem létezik)

Vagyoni büntetések a régi büntetőjogban A tulajdonhoz való jogot korlátozza A feudális korban elsősorban compositio (jóvátétel) céljából alkalmazták A középkorban széles körben alkalmazták (vérdíj), később veszít jelentőségéből Két fő típusa van bírság típusú büntetések (pénzben vagy természetben, pl. „adjon 50 tinót”) elkobzás típusú büntetések (pl. jószágvesztés)

A szabadságvesztés büntetés a régi büntetőjogban A személyes szabadsághoz való jogot korlátozza A feudális korban a személyes szabadság a közrendűek esetében nem érték, így nincs értelme ilyen szankciót alkalmazni Szabadság megvonásának alkalmazási körei: városi jogok (a városi polgárnak érték a szabadság) vizsgálati / eljárási / végrehajtási fogság / őrizet (ne tudjon elrejtőzni, alkalmazni lehessen vele szemben a kínvallatást stb) – nem anyagi jogi szankció, hanem eljárásjogi intézkedés

Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben (Madarász Viktor festménye)

A testi büntetések A testi épséghez és az emberi méltósághoz való jogot korlátozzák Két fajtájuk volt: fenyítő büntetések (pl. botozás), melyek célja elsődlegesen a bosszú csonkító büntetések (pl. kézlevágás), ahol már az elrettentés, valamint egyéb szempontok (pl. bj.nyilvántartás) dominálnak

A megszégyenítő büntetések elsősorban az emberi méltósághoz való jogot korlátozzák, de fájdalommal is járhatnak elsődleges cél az elrettentés jellemző példák: eklézsiakövetés: tisztán megszégyenítő egyszerű megjelölések: pl. hajlevágás, valamilyen ruhadarab viselése közszemlére tétel: pl. pellengér, kaloda (testileg sem kellemes) billogozás (kifejezetten fájdalmas, de nem ez vele az elsődleges cél)

A halálbüntetés az élethez való jogot „korlátozza” célja: a bosszú és az elrettentés A „speciális prevenció” szempontjából igen hatékony büntetés, ezért a kora-újkortól a 20. századig előszeretettel alkalmazták. középkorban: csak ún. közbűncselekmények esetén változatai: egyszerű halálbüntetés: „csak” az élet kioltását jelenti, többletelem nélkül (pl. akasztás, lefejezés) minősített halálbüntetés: mindig valamilyen többletelem is társul az élet kioltásához

A minősített halálbüntetés a minősített halálbüntetés változatai: minősített végrehajtású halálbüntetés: a halál beállta előtt testi szenvedést okoznak (pl. halálra kövezés, megégetés, vízbe fojtás, karóba húzás stb.) egyéb minősített halálbüntetés: a halál után szégyenítik meg az elkövetőt (pl. kerékbetörés, felnégyelés) A „minősítés” rendszerint nem az öncélú kegyetlenkedés miatt történik, hanem egyéb okból (pl. lélek megtisztulása)

Jan Hus kivégzése, 1415. (Kamil Vladislav Muttich festménye)

Bűncselekmények a középkorban Árpád-kori csoportosítás közbűncselekmény (delictum publicum) (közrend, „az ország békéje” sérül) büntetés: rendszerint halál (is lehet) magánbűncselekmény (delictum privatum) (az állam csak segítséget, támpontot ad) büntetés: compositio (jóvátétel) vallás elleni deliktumok (a kereszténység meghonosítása érdekében kriminalizál bizonyos cselekményeket) büntetés: „az egyház törvényei szerint” (vezeklés)

Bűncselekmények a rendi korban A bűncselekmények csoportosítása a büntetésük alapján (Werbőczy, Hk. 1514) hűtlenség (nota infidelitatis) nyilvános gonosztevők (malefactores publici) nagyobb hatalmaskodás (actus maioris potentiæ) kisebb hatalmaskodás (actus minoris potentiæ) becstelen cselekedetek (infamia esetkörei) [megj: a modern kódexek „védett jogi tárgy” szerint csoportosítanak (pl. élet elleni, vagyon elleni…)]

Hűtlenség nota infidelitatis: a legsúlyosabb (köz)bűncselekmények összefoglaló neve büntetése: fő- és jószágvesztés a cselekmények köre folyamatosan változik: 1462: még „csak” 14 eset, Hk.: már 18 eset példák: felségsértés (crimen læsæ maiestatis) és felségárulás (hazaárulás, pl. „végvárak feladása”); hozzátartozók megölése (testvérgyilkosság, szülőgyilkosság); vérfertőzés; falvak felgyújtása; pénz- és pecséthamisítás; eretnekség stb.

Nyilvános gonosztevők bűncselekményei malefactores publici: „nyilvános gonosztevők” (hűtlenségnek nem minősülő közbűncselekmények) büntetésük: halál (kivéve: egyháziak, nők) esetei: szándékos emberölés (ha nem hűtlenség) gyújtogatás (ha nem hűtlenség) lopás és rablás méregkeverés erőszakos nemi bűncselekmények

Nagyobb hatalmaskodás actus maioris potentiæ büntetése: fő- vagy jószágvesztés nemesek önbíráskodás-jellegű cselekményei 5 esete (quinque casus) az 1486:15. tc. alapján nemes házának megrohanása nemes birtokának elfoglalása nemes letartóztatása nemes megsebzése, megverése nemes megölése (ha nem súlyosabb bcs.)

Kisebb hatalmaskodás actus minoris potentiæ kisebb súlyú, közrendet, nyugalmat sértő bűncselekmények tartoznak ide; pl. nem nemesek közötti önbíráskodás; garázda jellegű cselekmények; testi sértések büntetése: nem halál (rendszerint testi v. megszégyenítő bünt.)