Nemzetközi kapcsolatok története

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az I. világháború
Advertisements

Az első világháború vége és a hatalmi politika kiújulása
A II. világháború és az azt lezáró békerendszerek
1 „ Gazdasági kihívások 2009-ben ” Dr. Hegedűs Miklós Ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Dunagáz szakmai napok, Dobogókő Április 15.
A „Hidegháború” A megosztott világ
Nemzetközi kapcsolatok története I. ( )
A megosztott világ Szovjetunió↔nyugati tőkések tömbje
A SZÖVETSÉGES DIPOMÁCIA
A válság és ami utána következik….
A három pólusú világgazdaság kialakulása és a világkereskedelem
Az I. Világháború Békekötések.
A világ az I. világháború előestéjén
Előadó: Bordás Bertalan
A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között
A VILÁGGAZDASÁG VEZETŐ HATALMA
Nemzetközi politikai gazdaságtan I.
Call of duty 2.
Észak Dél ellen.
A globális világgazdaság és az USA világgazdasági szerepköre
Úton az újabb háború felé
A II. VILÁGHÁBORÚ Története Készítette: Orbán Balázs 9/A.
Politikai folyamatok a bécsi kongresszus után
Az európai integráció története
Az európai integráció története
Nemzetközi kapcsolatok története
Hatalmi átrendeződés Európában. ( )
Földünk a második világháború után
Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete
Nemzetközi kapcsolatok és intézmények
Nagyhatalmi jelenlét Afganisztánban a XIX-XXI. században: hasonló és sajátos vonások Készítette : Hegedüs Zsuzsanna BGF-KKK.
Ipari forradalom Angliában és a kontinensen
Összehasonlító gazdaságtan
A második világháború és a kétpólusú világ megszületése
Az együttm ű ködést ő l a két Németországig.  „hidegháború” (Walter Lippmann)  febr.9. Sztálin beszéde Az imperializmus ellen küzdeni kell IMF,
A Magyar Honvédség részvétele NATO missziókban
V. Hadigazdaság az első világháborúban
Pető Iván – Szakács Sándor A hazai gazdaság négy évtizedének története I. Az újjáépítés és a tervutasításos gazdálkodás időszaka A háborús.
Neorealizmus és neoidealizmus
A „második hidegháború”
A nukleáris fegyverek elleni harc világnapja Március 1.
Európa és Magyarország helyzete az ipari forradalom évszázadában I.
Nemzetközi kapcsolatok története
Európa regionális földrajza
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 2. sz. oktatási kérdés anyagából Nem Háborús Műveletek 1. Emlékszik még a világháboruk megdöbbető adataira, melyik a helyes a, - 1.
Összefoglalás a diasorokhoz
A szövetségesek győzelme
Út a szabadsághoz 1. Téma plakát feladatai. A totaliarianizmus A totalitarizmus csak a XX. században (az olasz fasizmus idején) jelent meg – először a.
A világ az első világháború után. Egy új korszak kezdete  Első világháború  A „nagy háború”  A világ megváltozott  Warum?  anyagban és emberben a.
Dr.Grúber Károly:Egy fontos stratégiai háromszög (EU-Kína-Oroszország) az eurázsiai geopolitikai térben SZE, Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola,
A szövetségesek győzelme Ki volt Wernher von Braun? Mi volt a Hannibal-hadművelet?
A világ az első világháború után
A kommunista diktatúrák
Fekete Afrika A 2. Világháború jelentős hatással volt Afrikára. A háború után a legtöbb afrikai országban napirendre került a függetlenség kihívása. A.
A NAGY GAZDASÁGI VÁLSÁG
ENYHÜLÉS ÉS SZEMBENÁLLÁS
A nagyhatalmak.
Európán kívüli világ.
Jaltai konferencia Molnár Kinga (12.B).
A HIDEGHÁBORÚ VÉGE.
ÚJRAKEZDÉS A HÁBORÚ UTÁN
EURÓPA AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ UTÁN
AZ ANTIFASISZTA KOALÍCIÓ GYŐZELME
Szövetségi rendszerek
A potsdami konferencia július 17-től augusztus 2-ig
40. GLOBALIZÁCIÓ ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK.
Hidegháború.
I. Az első világháború és jellemzői Az első világháború frontjai
A gyarmatosítás folyamata
Út a háború felé. A fasizmus térhódítása 1930-as években a fasiszta országok térhódítása jellemző. Japán elfoglalja Kínát, Mandzsúriát. Olaszország Abesszíniát.
Előadás másolata:

Nemzetközi kapcsolatok története 1945-1990. A második világháború utáni európai és világ status quo (USA, SZU, Nagy-Britannia, Franciaország és volt fasiszta hatalmak)

Alexis de Tocqueville jóslata, 1835 „A demokráciáról Amerikában” c. könyv „Jelenleg két nagy nép van a Földön, az oroszok és az angol-amerikaiak, amelyek ugyan különböző kiindulópontról, de mégis egy azonos cél felé haladnak… az amerikai a természet ellenállását győzi le… az oroszok ellenfelei az emberek. Az első a vadonnal harcol, az utóbbi a civilizáció ellen. Az elsőt a szabadság vezérli, az utóbbit a szolgaság. Mégis a gondviselés titkos előrelátása folytán arra hivatottak, hogy egy nap a világ felének sorsát a kezükbe vegyék.”

A II. világháború utáni európai és világ status quo Európa jelentős súlyvesztése, a Vasco da Gama-korszak vége „sokat nyerő győztes” – USA és a „sokat vesztő és nyerő győztes” a SZU 1941-ben – „antagonisztikus kooperáció” – közös volt a cél: a német- és japánellenes háború megnyerése (előítélet – bizalmatlanság – elidegenedés- ellenségkép) 1947-re konfrontáció a nemzetközi kapcsolatokban – Pax Americana és Pax Sovietica

A „sokat nyerő győztes” az Amerikai Egyesült Államok A kétfrontos háború kihívásai – Germany First” Miért nem Japán? (No. a „centrumot” olvasztotta magába – esély a „szuperhatalmi” státusra) Belső amerikai vita az izolacionisták és a beavatkozás pártiak között (Roosevelt választási kampánya, lend lease törvény, Közös Hadászati Tanács mem., Pearl Harbor) Nicolas John Spykman geopolitikus írásai – Hol húzódik meg az USA nemzetbiztonságának határa? (körbekerítettségtől való félelem) Konklúzió: a nyugati félteke védelmének elsődleges kulcsa az európai és ázsiai egyensúlyi rendszer konzerválása.

Az USA, mint gazdasági és katonai szuperhatalom Már az I. vh. nagy nyertese is volt: adós országból legfőbb hitelezővé vált 1945-re szuperhatalommá vált Gazdasági – katonai aszimmetria Az ipar robbanásszerű fejlődése (1939-hez képest megduplázódott Hadviselő országként nem kellett visszafogni a fogyasztást Lakossági megtakarítások növekedtek Életszínvonal növekedése az első békeévekben A fejenkénti nemzeti jöv. 1938-46 között megduplázódott

Az USA, mint gazdasági és katonai szuperhatalom Európa hadiimportja - kiszívta a világ más részeinek aranytartalékait. Kereskedelmi mérleg aktívum: 1939 (748 millió $) – 1947 (10,8 milliárd $ Aranykészletei: 1937 (12,7 milliárd $) 1947 (22,8 milliárd $) 2 milliárd $-os Manhattan-terv: atomkutatás

A Pax Americana és az új gazdasági és politikai világrend amerikai víziója Új világgazdasági koordináták és újépítési programok megalkotója (izolációs magatartás feladása) A világgazdasági válságok fő előidézői a gazdasági nacionalizmusok, a befelé fordulás. Gazdaságban: „nyitott kapuk elve” : a kiegyensúlyozott gazdaság és a világbéke alapja (háttérben az exportorientált amerikai gazd.) Politikába: A háború utáni világrend alapja: Atlanti Charta – „négy világcsendőr” ENSZ - Biztonsági Tanács A nyugati félteke-politikát felváltotta a globális külpolitika

Az USA új poláris világszemlélete „a béke földrajza” Az Északi-sark körüli poláris térségek felértékelődése (a légierő fejlődése) Az poláris-arktikus világtérkép létjogosultsága – a Mercator-térkép nem tudja már kielégítően ábrázolni a világ hadászati realitásait. Az új ábrázolás tabu a szovjet blokkban (kiszolgáltatott helyzet)

A Mercator és az arktikus-poláris vetületű világtérképek

A ”sokat vesztő és nyerő győztes” – a Szovjetunió A SZU biztonsága = területszerzés + érdekszféraszerzés A biztonság feltétele a Kelet-Közép-Európa feletti hegemónia = szovjetbarát „pufferzóna” A SZU a II. vh legfőbb területi nyertese lett.

A SZU gazdaságának állapota a II. vh befejeződésekor Katonai óriás – gazdasági törpe 20 milliós (újabb becslések szerint 27-29 milliós) emberveszteség Demográfiai törés, munkaerőhiány A szovjet területszerzés – az adott országok gazdasági „megkopasztása” Magas jóvátétel igénye USA – izoláció feladása, SZU elzárkózás USA a gazdasági fölényét használta NY-Európában, a SZU katonai fölényét alkalmazta K-K-Európában.

Világhatalomból másodrendű hatalom – Nagy-Britannia Strukturális gondok már a XIX. sz. végén Nem tudta viselni egyszerre az intenzív fegyverkezés, a modernizáció és a struktúraváltás költségeit A Csatorna már nem akadály Az aranykészletek az USÁ-ba vándoroltak Külső amerikai segítség kényszere Tartós fizetési mérleg hiány – amerikai kölcsön Churchill 1945-ös „vasfüggöny”-távirata, 1946-os fultoni beszéde

Franciaország Csekély hozzájárulás a szövetségesek győzelméhez 1939-ben a második legnagyobb gyarmattartó birodalom – Japán indokínai expanziója 1944-45-ben szünetelt az export, jegyrendszer, import élelmiszerek Az USÁ-nak gazdaságilag kiszolgáltatott országgá vált Megszállási zónát kapott Németo.-ban, Ausztriában, szektort Berlinben és vétójogot az ENSZ-ben.

A fasiszta hatalmak 1941-ig előnyben Bukás: Jóvátétel, gyárleszerelés No. termelésvolumene 1946-ban 2/3-dal volt kevesebb az 1938-as szintnél; Japán 1946-ban az 1935-ös szint 57 %-át érte el. Kollektív megbélyegzés, 12 milliós német menekültáradat

A fasiszta hatalmak Japán 1945 augusztus 15-én megadta magát Élelmiszerhiány A Tajvanról, Mandzsúriáról, Koreáról való lemondás miatt 6,5 millió japán tért vissza az anyaországba. Olaszország a vesztes oldalon