A társadalomtörténet-írás egy hagyományos irányzata vázlat Történeti demográfia A társadalomtörténet-írás egy hagyományos irányzata vázlat

A fogalom Démosz = nép, grafosz= leírás, a népesség leírása, Demográfia a múlt, a jelen és jövő népességével foglalkozó tudomány. A népesség összetételével, állapotával, változásaival és azok tényezőivel foglalkozik. A népesség és a társadalom kölcsönhatásaival. „a demográfia az emberi népesség kvantitatív tudománya” Dudley Kirk

A statisztika A valóság számszerű és tudományos információinak megfigyelése, elemzése és modellezése matematikai eszközökkel, A demográfiai kutatás legfontosabb segédtudománya A történeti demográfia a múlt népesedési folyamatait vizsgálja,

A demográfia főbb tárgykörei A népesség számbavétele és qantitatív megragadása formális demográfia a népesség szerkezetével, termékenységgel, halandósággal foglalkozik, Népességtudomány (vándorlások, család és háztartás, nemek, stb., Népesedéselmélet, A történeti demográfia ezzel kevésbé foglalkozik pl. R. Malthus elmélete Népesedéspolitika – politikai (jogi) eszközökkel történő szabályozása a népességnek,

A történeti demográfia időbeli vonatkozásai A határt korábban az első hivatalos népszámlálások jelentettek, de ez eltűnőben, mert nagyon eltérőek az adatok, A II. világháború után megjelent a paleodemográfia, ami a régészeti leletek alapján von le következtetéseket a népességre nézve,

A történeti demográfia területi vonatkozásai Nemzetközi keretekbe helyezendő, mert a demográfiai jelenségek egymással összehasonlítandók, Járványok, vándormozgalmak, Demográfiai szerkezetek – nem elszigeteltek Mindig területi jelenségként értelmezendő, de ezekkel mindig gond van az állandó közigazgatási és államhatárok miatt,

A történeti demográfia főbb forrásai Elsődlegesek források Állapotfelvételek – egy adott pillanatot rögzítenek, Pl. Népszámlálás Folyamatos felvételek, népmozgalmi statisztikák (születés és halálozás), vándormozgalmak, népesedési regiszterek = törzskönyvek, Kivándorlási jegyzékek, Másodlagosak - nem ebből a célból gyűjtötték őket, Adózási lajtromok – ebből indult ki, A DÓ, Katonai összeírások, Egyházi összeírások,

Az adatgyűjtések - az első elképzelések Voltak összeírások a Római Birodalomban és főleg Kínában, Európában a koraújkorban kezdték a népszámlálásokat; Itáliában, (Velencében 1509) és a német városokban, Statisztikailag az első korrekt összeírás 1635-ben Quebecben történt, Angliában 1538 Thomas Cromwell rendelete el a keresztelések- halálozások anyakönyvezését, A franciáknál Villers-Cotterets 1539, A tridenti zsinat után lett (1563) kötelező, A 17. század elejére ez általánossá vált,

Az adatgyűjtés és az első elképzelések Az állam és az egyház szétválása – új adatgyűjtési mechanizmust eredményez, John Graunt 1662-ben már könyvet írt a Természeti és politikai megfigyelések a halálozási jegyzékek címmel, Halley 1693-ban halandósági táblázatokat szerkesztett,

A magyar eset - a prestatisztika kora; Katonai és adózási összeírások, Károly Róbert – 1342 kapuadó - porta, Hunyadi Mátyás – házak füstadó, I. Ferdinánd 1557-59 háziadó, 1609. évi 62. tc. porták összeírása, Egyházak: Visitations Cannonicae XIX. Pontja – a népességre vonatkozott, Rákóczi mozgalma – dikális összírások, A nemesség összeírásai, 18. században a zsidóság összeírásai, ,

A magyar eset – a korai statisztika első magyar népszámlálás 1784-87 között II. József korában, Skerletz Miklós – 1790/91. évi országgyűlés, Schwartner Márton – 1795, 1802. 2. tc. értelmében 1804-ben, Nem teljes körűek, nem mindenkire terjednek ki, nem egyidejűek, 1827.évi 7.tc. – 1828 1840 – Fényes Elek statisztikái – Magda Pál, 1850 és 1857 osztrák statisztika felmérések, M,

A magyar eset – a modern statisztika kora 1869 első modern népszámlálás – majd aztán 10 évente újra és újra Kivéve 1941 és 1949, Magyar Statisztikai Hivatal felállítása, Keleti Károly a nagy klasszikus, Budapesti Statisztikai Hivatal - 1871, Első statisztikai törvény 1874, 1897 újabb statisztika törvény,

A magyar eset – népmozgalmi adatok 1827 után kérik a a törvényhatóságok az egyházi anyakönyvek beküldését, Magyar Statisztikai Hivatal 1876-tól szervezete meg a népmozgalmi adatokat beszolgáltatást, 1894. 33. tc. - 1895. október 1. az állami anyakönyvezés bevezetése,

A demográfiai átmenet kérdései Notestein – értelmezésében használjuk Az emberi faj szaporodási stratégiája, A növekedést befolyásoló tényezők; Táplálkozás – éhínség – McKeown-jelenség, Járványok, Háborúk, M,

Az első demográfiai átmenet A pazarló rendszerről a takarékos rendszerre történő áttérés – Livi-Bacci, Magas születés – fertilitás 42‰, Magas halálozás – mortalitás 35‰ Előbb a halálozás csökken, majd a fertilitás is – új egyensúly alacsonyabb szinten pl 22 – 15 ‰, Anglia; a házasodási kedv megnőtt, megnőtt a házasságon belüli termékenység is, módosult a pestis virusa, Későbbi magyarázatok: járványveszély csökkenése, jobb táplálkozás, jobb higiénia,

John Hajnal és az európai házasodási szokások Kulcsfogalmak? Nupcialitás, Női és férfi cölibátus, Hutteriták, A különbségek következményei és azok hatása a gazdaságra,

Az európai családok a koraújkorban E. Todd, Az angol modell – individuális, Egalitárius modell - franciák, Az elsőszülöttség joga és anémet nyugdíj rendszer,, A nagycsalád - zadruga