Auditív médiumok és eszközök Reklámkommunikáció 4. Auditív médiumok és eszközök

Vizuális médium Vizuális médiumnak tekinthető: Rádió Hangosbemondó Magnetofon, lemezjátszó,CD,MP-3 és más kiegészítő eszközök

Rádió A legszélesebb szórási lehetőséget biztosító hagyományos tömegkommunikációs eszköz Elterjedtsége a médiák közül a legnagyobb Működtetéséhez a televíziónál, a mozinál egyszerűbb technikai eszközrendszerre van szükség Reklámfajtái az adottságoknál fogva egysíkúbbak Célközönsége nehezebben szelektálható

A rádió és reklám történeti kapcsolatai 1920-30 körül: Kezdeti kevés adó és kevés vevőkészülék Szűk előfizetői kör Csekély adásidő Rossz vételi lehetőségek Nem alkalmazzák reklámhordozóként

1930-40 között: Radikális és gyors térhódítás Tömeges és olcsó vevőkészülék Nagyszámú hallgató Jó adástechnikai és -vételi lehetőségek Egész az 50-60-as évekig az 1. számú médium Reklámszerepe a plakáttal együtt kiemelkedő

1950-től: A televízió megjelenésével rohamos pozícióvesztés Még mindig hatásos reklámhordozó Megváltozó rádiózási szokások, megváltozó reklámtémák Rádiós reklámtípusok kialakulása

Jelenleg: Igen sok „ellenfél” között kell a helyét megtalálni A „mobil” ember reklámhordozója lesz A miniatürizált vevőkészülékek, az utazás- munka közbeni hallgatási lehetőségek megváltoztatják eredeti reklámtartalmát Sok ezer adó, sok reklámozási lehetőség

A rádióreklám értékelése Presztizsértéke magas (emberi hang) A befogadói szituáció a mobil embert veszi célba, de egyben elfogadja a háttér-rádiózás lehetőségét is ( környezet zavaró hatása) Technikai adottságai alapján jó támogató médium (a képzelet színháza), de nélkülözi a látványt Nem alkalmas nagyobb tételű adatmennyiség közlésére Közönsége széleskörű, ezért nagy a meddőszórása

Hirdetési és gyártási költségei aránylag alacsonyak, de a reklám elfogadásához többszöri és gyakori ismétlés szükséges Célozhatósága csatornához, műsorkörnyezethez és sok esetben földrajzi helyzethez kötött Igen rugalmas média Élettartama szerint nem visszakereshető (csak ha rögzítem az adást) Jogi szabályozottsága hasonló a többi médiáéhoz

A rádiócsatornák típusai Rendeltetés alapján: Közszolgálati Kereskedelmi Társadalmi csoport szerinti (vallási, közösségi stb.) Területi szórás alapján: Globális Kontinentális Országos Regionális Lokális

A rádió és reklám kapcsolati jellemzői Presztizse az emberi hang meggyőző voltán alapul, tehát erős Szóbeli meggyőzésre épít, emberközeli reklámhordozó Információértéke magas (gyors, aktuális, könnyen változtatható) Gyakori emberi attitűd a reklám kikapcsolása hallgatás közben

Gyakori a háttérhallgatás (csak részben és periférikusan fordul a hallgató a rádió felé) Ennek következménye a tudatalattira való ráhatás erőssége Ehhez erőteljes hangeffektusok, „fülbemászó” zene szükséges Ugyancsak fontos a gyakori ismétlés ( a rögzülés fontos feltétele) Időbeli és figyelmi korlátai miatt csak bizonyos információk közlésére jó

A reklám közlése egyszerű technikát igényel A reklámanyag elkészítése szintén egyszerű Nehéz szelektálni a hallgatóságot A reklám jól kapcsolható egy-egy műsor környezetéhez

Önmagában nem képes új marketing üzenet továbbítására Viszont jól alkalmazható ismétlésre, már bevezetett termék erősítő üzeneteinek továbbítására, emlékeztető reklámok szórására Jól alkalmazható médium kampányok, rendezvények kiegészítő eszközeként

A rádiós reklámok fajtái Reklámblokk: Előre meghatározott időben kerül sugárzásra Időtartama 3-5 perc Ebben egy-egy reklám sugárzási ideje 20-30 mp. Egyedi műsor: Lejátszási időpontja ismert Időtartam 3-5 perc Egyetlen reklámot tartalmaz Sűrűbben fordul elő mint a televízióban Formája sok esetben helyszíni közvetítés

Spot: 30-60 mp egyedi hirdetések Váratlanul kerül adásba (ezért nehéz a kikerülése) Emiatt aránylag jó hatásfokú Reklámriportok: Részletes bemutatkozásra nyújt alkalmat Kisebb részletek is előtérbe kerülhetnek Formája alapvetően a dialógus Könnyen közérthető Riporter és riportalany felkészültsége fontos

Műsorvezető által felolvasott reklámok: Az adás folyamatossága csak részben szakad meg Előre nem ismert az időpont Reklámhatása személyfüggő (a riporter ismertségén alapszik - forráseffektus) Interpretálásban a helyszíni adás magában hordozza a bakik, adászavaró tényezők lehetőségét Szponzorált műsor: Viszonylag gyakori Folyamatos hirdetői jelenlét A műsor folyamatossága nem szakad meg A „szponzornak köszönhető műsor” effektus Elsősorban nem termékre, hanem cégre irányul (támogató beolvasása)

Nyereményjáték reklámja: A szponzorációs reklám erősebb fajtája Ajándék, kóstoló stb. esetén már a gyártott termék is bemutatható a vállalkozás mellett A hallgató aktív bevonása a műsorba erős reklámhatással bír A nyeremény fokozza az érdeklődést a cég a hirdető irányába Mindez erősen pozitív élményhatást vált ki

A reklámtartalom elkészítési formái Narratív reklám: A beszélő/k/ az információt úgy közlik, hogy ezt a hallgatósághoz intézik Dialógus típusú reklám: Két ember egymás közötti párbeszéde, melyben a közönség csak hallgató, kívülálló harmadik ( ezért gyakran tűnik hiteltelennek) Zenés reklám (jingle): A közlést dallamos környezetben oldják meg. A zene segít a tudati beépülésben, gyakran a zene idézi fel a reklámtartalmat. Jó hatékonyságnövelő eszköz

Beépített reklám: A műsor folyamatában jelenik meg (vigyázni kell a zavaró hatás kiküszöbölésére), váratlan, ezért hatása erősebb az egyedi felvételekkel készült reklámnál Egyedi felvételek elhelyezése: a riport önálló keretben, egyesével, vagy reklámblokkban jelenik meg( környezete egyértelmű, ezért hatása is az adott környezetnek megfelelő). Spot, vagy blokkműsorban adható le.

A megjelenés hatásosságát elősegítő elemek A narrátori hang kellő kiválasztása A zajok, zörejek beépítése Hangeffektusok alkalmazása (visszhangosítás, hanghullámzás , ismétlés,tompítás stb.) Zenei aláfestés ( vezérmotívumként, vagy csak háttérhangként egyaránt hatásos A legtöbb esetben az eszközök, típusok vegyesen kerülnek felhasználásra, de valamelyik elemnek jellegzetes vezérmotívumként kell működnie.

A médiaajánlat általános tartalma A közlő csatorna jellegzetessége, tematikája és hatósugara, az adás időtartama Műsortípus és műsorszerkezet A feltételezett hallgatói köt összetétele és létszáma Időkategóriák a hallgatóság függvényében (1-5 kategória > reggeltől éjfélig) és az ezek mellé rendelt tarifaárak Felárak és kedvezmények (több adásban részvétel kedvezménye, társadalmi- kulturális célkedvezmény, spot, sürgősségi, exkluziv felár) Fontos: a hazai lokális, vagy regionális rádiók a reklámidők célszerű kihasználására a média ügynökséget követő szervezetekbe tömörülnek, így a reklámozó egy helyen adhatja le megrendeléseit és szerezhet be információt.

Egyéb auditív eszközök Hangosbemondó: Régebben komoly helyi reklámeszközként volt számon tartva (vállalti, iskolai, közösségi stb.) Napjainkban kis helyi stúdióvak együtt lokális közösségekben még mindig hatásos reklámeszköz lehet A hirdetések is az adott adáskörzet közönségét érintő, főleg helyi reklámanyagot tartalmazhatják Amatőr volta, gyengébb technikai felszereltsége csökkentheti a hatékonyságot Elemei nagyjából azonos lehet a rádióéval

A magnetofon, lemezjátszó, és a többi elektronikai hangrögzítő és lejátszó eszköz, ma már ritkán kap önálló szerepet mint média, de alkalmanként reklámhordozóvá válhatnak. Ezzel együtt mind a helyi stúdiók, mind pedig a nagyobb rádióadók a napi tevékenységükben és ezzel a reklámban is hatásos kiegészítő eszközként használhatják