Fejlesztési területek az egészségügyben 2014-2020 Fejlesztési területek az egészségügyben Dr. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár Dr. Mészáros János kabinetfőnök EMMI, Egészségügyért Felelős Államtitkárság 2015. február 24.

Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság célkitűzései A születéskor várható, egészségben eltöltött életévek 2 évvel történő növelése 2020-ra (EU-átlag elérése 2022-re), A születéskor várható élettartamot nők esetében 78,3 évről 80 évre és férfiak esetében 70,3 évről 72 évre emelni, 10%-al csökkenteni a standardizált halálozási arány (per 100 000 lakos) mértékét, A fizikai és mentális egészség egyéni és társadalmi értékét növelni, Elősegíteni az egészségtudatos magatartást, ösztönözni az egyéni felelősségvállalást, A területi egészség-egyenlőtlenségeket, illetve a születéskor várható élettartamban mutatkozó különbségeket csökkenteni.

Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) I. Egészségügyet érintő intézkedések: 1.8 Népegészségügyi program, az egészségtudatosságot erősítő programok és szolgáltatások fejlesztése 1.9 A minőségi feladatellátást támogató eszközök és alkalmazások fejlesztése, illetve a korai intervenció megerősítése 1.10 Az intézményekben, szolgáltatások területén dolgozó humán erőforrás életpályájának javítása, dolgozói mobilitás 2.2 A társadalmi együttműködést szolgáló intézmények és szolgáltatások fejlesztése, bentlakásos intézmények kiváltása, új kapacitások létesítése 3.7 Az emberi erőforrás fejlesztése az egész életen át tartó tanulás eszközeivel 3.8 A humán közszolgáltatásokban dolgozók szak-, át- és továbbképzése 5.2 Társadalmi innováció és transznacionális együttműködések

2014-2020 fejlesztési területek Népegészségügy: keringési betegségek, cukorbetegség, krónikus légzőszervi és mozgásszervi betegségek, daganatos betegségek megelőzése, kezelése; lelki egészség fejlesztése; környezet- egészségügyi biztonság; baleset megelőzés, járványügyi biztonság erősítése. Alapellátás: kompetenciák rendezése, lakosság-közeli szolgáltatások körének bővítése, infra-, és eszközfejlesztés, humánerőforrás fejlesztés, továbbképzések, oktató praxisok kialakítása. Humán erőforrás: fő prioritás a hiányszakmák rendezése; képzési ösztöndíjak; kompetenciabővítést támogató ismeretanyagok aktualizálása; távoktatás; módszertani anyagok fejlesztése; vezetők menedzsment szemléletének megerősítése. Infrastruktúra: gyermekegészségügy fejlesztése (sürgősség, pszichiátria és addiktológia); alapellátás fejlesztése; keringési betegségek, elhízás, cukorbetegség, krónikus légzőszervi-, mozgásszervi- és daganatos betegségek szűrését és kezelését szolgáló beruházások; fekvőbeteg ellátást kiváltó szolgáltatások fejlesztése e-Egészségügy: 2007-2013-ban kialakított alapinfrastruktúra továbbfejlesztése; ágazatirányítási döntéshozatal, stratégiai tervezés minőségi fejlesztése; lakossági tájékoztatás fejlesztése (Nemzeti Infokommunikációs Stratégia, IT fejlesztés)

Rezidensképzés

A szakorvos képzés rendszerének új koncepciója Bevezetés: 2015-től, felmenő rendszerben. Az államilag támogatott szakképzés központosított rendszerben kerül megszervezésre. Minden, az új rendszerbe belépő államilag támogatott képzésben részt vevő számára biztosított a lehetőség, hogy ösztöndíjban részesüljön, ha pályázik arra. Hiányszakmás és ún. kiemelt ösztöndíj (Méhes Károly, Gábor Aurél ösztöndíjak). Cél, hogy a szakvizsga megszerzését követően a szakorvosok ne keressenek kevesebbet, mint rezidensként, amikor ösztöndíjban részesültek.

A szakorvos képzés rendszerének új koncepciója II. Központi rendszerű szakorvos képzés Egy munkáltató: Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) A rezidens illetménye és képzésének költségei központi költségvetési forrásból központilag kerülnek biztosításra A rezidens a képzési idejét egy, a szakképzésre akkreditált kórházban vagy egyetemi klinikán (elsődleges képzőhely), amennyiben indokolt egyes képzési elemek tekintetében külső képzőhelyen is tölti Az elsődleges képzőhelynek vállalnia kell a rezidens foglalkoztatását a szakvizsga megszerzését követően, kivéve, ha a rezidens nem kíván az adott szolgáltatónál maradni

A szakorvos képzés rendszerének új koncepciója III. A szakorvos képzés minőségbiztosítása A képzés szakmai irányítása továbbra is egyetemi határkör marad A képzés során a rezidenseket segítő tutorok díjazása megemelkedik és a képzés teljes ideje alatt biztosításra kerül a tutori díj A rezidens minősítheti a tutorát. A szakorvos képzésbe lépés keretszámok alapján történik, a keretszámok megyénként és szakterületenként a humánerőforrás-szükséglethez igazítottan kerülnek meghatározásra.

Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) II. 2015. éves fejlesztési keret – idei évben indítani tervezett programok: Háziorvosi alapellátás humán erőforrásának fejlesztése: oktatópraxisok kialakítása, eszközök biztosítása, módszertan, oktató háziorvosok képzése és díjazása, továbbképzések, kompetenciabővítő (licenc képzések), tanagyagok. Gyermek sürgősségi, baleseti ellátás fejlesztése: Új, az országos ellátást magas szinten biztosítani és szervezni tudó szakmai és módszertani központ létrehozása, amely a gyermekek sürgősségi és speciálisan súlyos baleseti ellátása mellett egyben prevenciós és beteg edukációs valamint rehabilitációs központként is működik. Gyermeksürgősségi ellátó pontok létesítése háziorvosi és kistérségi ügyeletek integrálásával. Ápoló tanulók részére ösztöndíjas program: ápolói pálya népszerűsítése kommunikációs eszközökkel, elsősorban hátrányos helyzetű tanulók részére tanulmányi ösztöndíj biztosítása, ösztöndíjas koordinátorok kialakítása. Komplex népegészségügyi szűrések: népegészségügyi programok hatékonyságának növelése, a lakosság egészségtudatosságának fejlesztése, népegészségügyi szolgáltatásokhoz való általános hozzáférés javítása, szűrővizsgálati rendszer felülvizsgálata és korszerűsítése.

Alapellátás: fő problémák Korfa Az önkormányzatok gazdasági lehetőségeitől függő működési feltételrendszer Területi egyenlőtlenségek a hozzáférésben/betöltetlen praxisok Kapuőri szerep korlátozottan érvényesül Prevenciós lehetőségei kiaknázatlanok Vonzó háziorvosi életpálya hiánya 10

Megoldások a problémákra I. Vonzó életpálya megteremtése Finanszírozási oldalról: értékálló állami támogatás biztosítása a működési költségekhez – 2015-ben már elindult intézkedések folytatása (+ 130 ezer Ft/praxis) Működtetési oldalról: azonos feltételrendszer kialakítása Szakmai oldalról: egyéb szakvizsgák elismerése, gyakorlásuk lehetővé tétele; definitív ellátás ösztönzése Garanciák a praxisjog átvételéhez kapcsolódóan Népegészségügy fókuszú, prevenciós szemléletű alapellátás kialakítása Járó-és fekvőbeteg-ellátás tehermentesítése

Megoldások a problémákra II. Az egészségügyi alapellátás új alapokra helyezése, új törvényi szabályozás Az alapellátás átalakítása, megerősítése az „Egészséges Magyarország 2014- 2020” ágazati stratégiában is kiemelt szerepet kap A 1711/2014.(XII.5.) Korm. határozat szerinti felülvizsgálat az alapellátás minden területére (háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás; védőnői ellátás; iskola- egészségügyi ellátás; fogorvosi alapellátás; alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás) kiterjedően

Fekvőbeteg ellátás Szolidaritás elv – egyenlő hozzáférés esélye Lakosságarányos, szakmai alapú egészségügyi szolgáltatás megteremtése Centralizáció – decentralizáció egységes egyensúlya Szétaprózott feladatok ellátási koncentrációjának erősítése A lakosságarányos szakellátás meghatározásának alapegysége a MEGYE Költséghatékonyság tükrében a fenntarthatóság elérése „Kasszák” rugalmas átjárhatósága (fekvő – járó – egynapos) Szükségletekhez rugalmasan igazodó rendszer fenntartása (Kapacitásátcsoportosítás, többletkapacitás-befogadás)

Megyei Egészségügyi Egyeztető Bizottság

Megyei Egészségügyi Egyeztető Bizottság Kapcsolódása/Definíciója: Az Új Egészségügyi Stratégia egyik kiemelt célja az egészségügyi ellátásokhoz való egyenlő hozzáférés megteremtése, melynek alappillére a megyei szintű, lakosságarányos forráselosztás. Az így meghatározott megyei egészségügyi keretek felosztását az ellátási szintek között és azokon belül mind horizontálisan mind vertikálisan a MEEB koordinálja. Megalakulása: Kormány rendelet alapján Államtitkár hívja össze: Koordinációt/működési környezetet a GYEMSZI biztosítja GYEMSZI fenntartású intézmények automatikusan tagjai Nem GYEMSZI fenntartású intézmények (Egyetemek, Egyháziak, Honvédség) fenntartóit Államtitkár úr kéri fel a részvételre Tagjai (megyénként, a területileg illetékes szervezetek által)/Azok feladatai: EMMI (Egészségügyért Felelős Államtitkárság) ÁEEK (GYEMSZI) Kormányhivatal OTH (NSzSz) OEP Kórházak a megyében + Megfigyelőként a Magyar Orvos Kamara, a Nemzetgazdasági Minisztérium

Megyei Egészségügyi Egyeztető Bizottság Feladat/Működés: Rendszeresen ülésezik, összesített javaslatait az Államtitkár elé terjeszti. Első feladat Cél: Lakosság arányos forrás elosztás A és B szakmák (alapszakmák) vonatkozásában; Minden intézménynek költségvetési intézkedési terve(ke)t javaslato(ka)t kell készítenie az egyensúlyi állapot elérésére és fenntarthatóságára (maximum 3 lépésben: A-B-C);

Megyei Egészségügyi Egyeztető Bizottságok feladata Áttekinteni az adott megye / térség egészségügyi ellátásának jelenlegi struktúráját és kapacitásait. Az OEP által kidolgozott módszertanra támaszkodva, intézményi szinten meghatározni a jövőbeni struktúrát. Az intézmények közötti egyeztetések során, a megyei szintű koncepció kidolgozása. Az intézmények működési kereteinek meghatározása oly módon, hogy a biztonságos betegellátás mellett megvalósítható legyen az intézmények egyensúlyi gazdálkodása.

A kórházak konszolidációja

A kórházi adósságállomány konszolidációjáról A Kormány 2015-ben folytatja az egészségügyi fejlesztéseket. A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény szerint a Központi költségvetési szervek tartozásállományának csökkentése alcímen 60,0 milliárd forint áll rendelkezésre. Az egyszeri intézményi konszolidáció kiemelten az egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó intézmények pénzügyi problémáinak kezelését célozza.

Köszönöm a figyelmet!