Ember és környezetének viszonya
környezeti alapprobléma környezetvédelem Társadalmi tevékenységi rendszer Cselekvési színterei Fontosabb tevékenységi területei Környezetgazdálkodás Természetvédelem Tájvédelem Környezet-egészségtan Települési környezet védelme
A környezetvédelem szakterületei Talajvédelem Vízvédelem Levegővédelem Élővilág-védelem Környezetvédelem Sugárvédelem Zaj + rezgésvédelem Hulladékgazdálkodás
A tudományok szerepe a környezetvédelemben Környezettudomány szintetizáló tudomány, amely magában foglalja természettudományokat és társadalomtudományokat valamint statisztikát, üzlet és gazdálkodási ismereteket, jogot, etikát, filozófiát és vallást.
Környezetvédelem alapelvei Megkönnyítik a tisztánlátást Hozzásegítenek bennünket a helyes döntésekhez. Funkciójuk: iránymutatás az alapvető kérdésekben
Az egzakt megismerés elve A környezet állapotának és állapotváltozásainak megítélése egzakt paraméterekkel. Környezeti monitoring Szükséges és elegendő elv Műholdak Meteorológiai hálózatok
Az élet tiszteletének és védelmének elve A károk megelőzésének és megszüntetésének elve Az adott tevékenység még nem kezdődött el KHV elvégzése Az adott tevékenység folyamatban van Állapotfelmérés (KV-i szempontú) Az adott tevékenység eredményeképpen bekövetkezett a kár.
Az elővigyázatosság elve Az alkalmazkodás elve A visszaforgatás elve Újrafelhasználás (re-use) Közvetlen visszaforgatás (direct recycling) Közvetett visszaforgatás (indirect recycling) A takarékosság elve Az elővigyázatosság elve Az alkalmazkodás elve
A harmonikus (fenntartható) fejlődés/fejlesztés elve Fejlődés fenntarthatósága A környezetvédelem tervszerű alakításának elve Környezetpolitika, KV-i programok Az állami felelősség és kötelezettségvállalás elve Az állam értékelje a KV-t saját, állami érdekként; Az állam a KV-i tevékenységek legfőbb irányítója; KV-i kutatások irányítása, koordinálása; Nemzetközi együttműködésekben való tényleges közreműködés;
Az egyéni és kollektív társadalmi részvétel elve Az együttműködés elve A nemzetközi együttműködés elve Az életminőség javításának elve A távlati gondolkodás elve Az információk szabad áramlásának elve A környezeti nevelés-oktatás kiszélesítésének és magasabb szintre emelésének elve
Környezetvédelmi politika az EU-ban Célkitűzések a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása a természeti erőforrások ésszerű, körültekintő felhasználása az emberi egészség védelme a környezeti problémák elkerülése érdekében nemzetközi intézkedések ösztönzése
Az EK-Szerződésben megfogalmazott alapelvek Magas szintű környezetvédelem elve Elővigyázatosság elve A „szennyező fizet” elv Integrálás alapelve Szubszidiaritás elve Partnerség elve
Környezetvédelmi cselekvési programok A 2001-2010 hatodik cselekvési program Kiemelt területei: éghajlatváltozás természeti és biológiai sokféleség megőrzése környezet-, és egészségvédelem, humánegészségügy fenntartható erőforrás-használat és hulladékgazdálkodás A változást segítő környezetpolitikai eszközök
A teljes uniós környezeti joganyag mintegy 300 rendeletből, irányelvből, határozatból és ajánlásból áll. Környezeti hatásvizsgálat Környezeti információk
Az élővilág pusztításának formái nem szennyezés útján Erdőirtások Amazonas menti őserdő
Túlhalászás mellékes kihalászás
Túllegeltetés
Túlnépesedés, mint környezetpusztító tényező Ökológiai lábnyom Gyermekvállalást befolyásoló tényezők Fejlődő országok népesedése „Állj meg kettőnél!” Egygyermekes családmodell Magyar demográfia
A világ népessége országokra lebontva, millió főben