Stratégiai menedzsment3 Köznevelés-fejlesztési stratégia (2014)

Közneveléssel kapcsolatos feladatok meghatározása: A felnövekvő nemzedékek egyéni, személyes fejlődésének elősegítése a felsőoktatásban való részvételre, vagy a munkavállalásra történő felkészítés, Annak megalapozása, hogy: boldog, lelki, testi és szellemi vonatkozásban kiegyensúlyozott, egészségtudatos, aktív, a demokrácia alapértékeit, a jogállamisággal járó jogokat és kötelezettségeket jól ismerő és azokat aktívan gyakorló, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes, hazáját szerető állampolgárokká, a társadalom, a gazdaság aktív és felelős részeseivé válhassanak, ezzel megfelelve a hazánk versenyképességének növelése által támasztott követelményeknek is. Ugyancsak meghatározó jelentőségű a felnövő nemzedékek nemzetközi versenyképessége, hiszen a munkába álló fiatalok határon belül és kívül is egyformán egy globális tudásverseny részeseivé válnak. Ettől elválaszthatatlan a köznevelésnek a társadalmi leszakadás megakadályozásában betöltött szerepe.

Európa 2020 stratégia a képzettségi szint növelése a felsőfokú vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkezők arányának növelése , a kisgyermekkori nevelésben való részvétel – mint a későbbi oktatás sikeressége alapjának – növelése, a végzettség nélküli iskolaelhagyás mértékének csökkentése kapcsolódik. A stratégia végrehajtásának keretét adó uniós integrált iránymutatások hangsúlyozzák: - az oktatás színvonalának növelése és a tudásalapú növekedés kapcsolatát. - Az innováció alapját képező kreativitás fejlesztése, a tudományos – elsősorban természettudományos – és matematikai érdeklődés, valamint a vállalkozói készség felébresztése, és megtartása, ismeretekkel és készségekkel történő

Társadalmi, gazdasági és munkaerő-piaci környezet az állampolgárok állandó kihívásokkal, változásokkal, folyamatos technológiai fejlődéssel, az információs és kommunikációs technológiák óriási térhódításával szembesülnek. A változáskezelés, az egyre inkább globalizált, versenyorientált, sokrétű és összetett nemzetközi környezethez való alkalmazkodás képességének megalapozása, az egész életen át tartó tanulás iránti nyitottság és az ezzel összefüggő készségek elsajátítása már a köznevelés rendszerében meg kell, hogy kezdődjön. A tárgyi tudás mellett nagyon fontossá váltak a tantárgyakon átívelő készségek, többek között a kritikus gondolkodás, a kezdeményezőkészség, a problémamegoldás, a tanulási készség és a közös munkavégzés képessége is, amelyek segítik az alkalmazkodást az egyes munkavállalói életpályáknak napjainkban jellemző változatos és kiszámíthatatlan alakulásához.

2014-2020: stratégia főbb vezérelvei nagyobb állami szerepvállalás - a köznevelés egységesen magas minősége a köznevelés közszolgálati szerepe hangsúlyozottan jelenjen meg; a nevelési és oktatási feladatok arányának kiegyensúlyozása, az iskolák nevelő szerepének erősödése; egyensúlyt teremtünk a tanulók lelki, szellemi és testi nevelésében; a pedagógus életpálya presztízsének helyreállítása; a kormányzat kiemelt céljainak támogatása: a teljes foglalkoztatottság megvalósítása, a demográfiai folyamatok megfordítása illetve a családközpontúság megvalósítása, emellett a társadalmi felzárkózás és az esélyteremtés növelése.

Stratégia megalapozása - helyzetértékelés Módszerek: SWOT elemzés Probléma- és célfa felállítása Felhasznált dokumentumok A PISA vizsgálatok eredményeire reagálva meghozott intézkedések a nemzetközi gyakorlatban: Az intézményi önállóság biztosítása. Állami visszajelző rendszerek kiépítése Az intézményi szereplők képességeinek fejlesztése. Az állami ösztönző („jutalmazó/ szankcionáló”). Célzott állami beavatkozások. Pedagóguspolitika.

A működő mérési, értékelési rendszer, a kifejlesztendő központi minimumkövetelmények, kialakítandó tanfelügyelet, szaktanácsadói rendszer és pedagógusminősítés együtt segítse elő az intelligens, és eredményes szakmai beavatkozásokat, különösen az alulteljesítő intézmények esetében Következtetések: Az oktatáspolitikai célok fókuszába a legfejlettebb államok (OECD) tanulói átlagteljesítményeinek elérését, meghaladását kell állítani. A jövő munkaerejének egyre nagyobb részét kell versenyképes tudáshoz és piacképes végzettséghez juttatni. A bekövetkező tanulószám csökkenés negatív következményeit – az Intézményfenntartó Központ aktív közreműködésével – a jobb feltételeket teremtő, minőségi intézményhálózat megteremtésével, fejlesztésével kell ellensúlyozni Az új pedagóguspolitika és alkotóelemei (életpálya, bértábla, tanfelügyelet, szaktanácsadás, új továbbképzési rendszer) hatékonyan ösztönözzék a minőségi munkát, és támogassák a pedagógushivatás szakmai megújítását valamint presztízsének növelését. Az IKT eszközellátottságot és használatot minden területen bővíteni kell, de különösen azon intézményekben, ahol a családi háttér (munkanélküliség, alacsony iskolai végzettség) nem biztosítja az otthoni számítógép-használatot Az Uniós források meghatározó fejlesztési szerepe miatt a köznevelési ágazatnak az adott időszak kihívásaira történő reagálási 46/103. oldal képessége a 2014–20-as időszak operatív programjainak minőségétől is nagymértékben függ. A halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulók esélyteremtését a méltányosság elvének és gyakorlatának széleskörű alkalmazásával kell biztosítani.

Meghozott és tervezett intézkedések: Az intézmények szakmai önállóságának biztosítása (NAT és kerettantervek 10 %-nyi szabad mozgásteret adnak) Országos kompetenciamérések Intézményi szereplők képességeinek fejlesztése (tantárgygondozói és szaktanácsadói rendszer, megújított pedagógusképzés - továbbképzés Az érettségi és felvételi rendszer megújításának szakmai előkészítő munkája. (az új rendszer bevezetése legkorábban 2017 tavaszán . Az állami visszajelző rendszer kiépítése (tanfelügyeleti rendszer kiépítése) Pedagógus életpálya minősítő és ösztönző rendszer Célzott állami beavatkozások: NAT, kerettantervek, tanykönyvválasztás, tanítási tartalmak állami szabályozása, tudás mértékének állami ellenőrzése, iskolák állami fenntartásba vétele, igazgatók kinevezése

SWOT elemzés

Célkitűzések Jövőkép, általános cél: Specifikus cél: - egy minőségi és méltányos, az állam által garantált közszolgálatként megvalósuló köznevelési rendszer kialakítása - Minden gyermek, tanuló sikeres felnőtté válásának feltételeit elősegítő, méltányos köznevelés Specifikus cél: - Köznevelési rendszer ágazati és fenntartói irányításához kapcsolódó fejlesztések támogatása: kiépül az alulteljesítő iskolák leválogatását és az intelligens beavatkozást szolgáló rendszer -A tartalmi szabályozókban szereplő követelmények megvalósítása: tartalmi modernizáció és minimumkövetelmények bevezetése -A pedagógus hivatás vonzóbbá tétele: az életpálya beválásának monitorozása és újabb erőforrások folyamatos befektetése - A köznevelési rendszer esélyteremtő, felzárkózást támogató tehetségsegítő szerepének erősítése: kiépül a felzárkóztatás komplex rendszere

Célfa

Stratégiai dokumentumok Nemzeti köznevelésről szóló törvény Óvodai nevelés országos alapprogramja Nemzeti alaptanterv Kerettantervek Köznevelés fejlesztési stratégia

Megvalósítás - ütemezés