A mérési-értékelési kultúra módszertani megújítása

" Ha valakit olyannak látsz, amilyen éppen most, ezzel visszatartod őt fejlődésében. De ha olyannak látod, amilyenné lehetne, ezzel előre segíted őt életútján. " (Goethe)

Az értékelés nyolc szintje A tanulók értékelése A tanítási-tanulási folyamat értékelése Egy-egy osztály értékelése Az iskola értékelése Egy-egy tantárgy összehasonlító, rendszerszintű értékelése A neveltség problémáinak értékelése Az oktatási rendszer értékelése Nemzetközi összehasonlító értékelések

Értékelés Az értékelés a tanuló teljesítményének mennyiségi és minőségi jellemzőinek elemzése és összegezése, más szóval minősítés. Az értékelésnek folyamatosnak, állandónak kell lennie, ha csak ritka alkalom, elveszti hatásosságát.

Előnyök Teljesítményfokozás Folyamatos tanulás Visszajelzés tanulónak, tanárnak Pozitív önértékelés Informálja a szülőket

Hátrányok Szorongás Rivalizálás Nem reális Igazságosság Időigényes Negatív önértékelés Csökkenti a kreativitást

Az értékelésnek a következő feltételeknek kell eleget tenni: igazságos, tárgyilagos, mentesnek minden elfogultságtól, egyoldalúságtól, előítélettől, jóindulatú, segítő szándékú.

Az ellenőrzés – értékelés Az ellenőrzés és értékelés egymással összefüggő fogalmak. Biztosítható a tanulási folyamatban végzett tevékenységek hatékonyságának nyomon követése, az eredmények és hiányosságok feltárása, a szükséges korrekciók elvégzése, fejlesztési stratégiák kimunkálása.

Az ellenőrzés információ szerzése a tanulókról, személyiségük fejlődéséről, ismereteik, tevékenységük, tudásuk gyarapodásáról. Az ellenőrzés tulajdonképpen adatgyűjtés.

A gyermek megismerésének szempontjai A gyermek testi felépítése, mozgása, mozgáskésztetése, fizikai terhelhetősége Testi felépítés Mozgás, mozgáskésztetés Nagymozgás Finommozgások Fizikai terhelhetőség, fáradékonyság

Figyelem Észlelés Emlékezet Gondolkodás Képzelet, fantázia Kreativitás 2. Megismerési képességek Figyelem Észlelés Emlékezet Gondolkodás Képzelet, fantázia Kreativitás

Érzelmi élet, személyes megnyilvánulások 3. Személyiség Érzelmi élet, személyes megnyilvánulások Akarati tulajdonság, önállóság Önkontroll Felelősség Önállóság Akarat, kitartás Becsvágy, teljesítményhez való viszony Énkép, önismeret, önértékelés

Kommunikációs képesség Nyelvhasználat, nyelvi kifejezőkészség 4. Beszédtevékenység, kommunikációs képességek Kommunikációs képesség Nyelvhasználat, nyelvi kifejezőkészség Beszéd tisztasága, nyelvhelyesség

Viselkedése társaival Viselkedése felnőttekkel 5. Társas viselkedés Viselkedése társaival Viselkedése felnőttekkel Társas alkalmazkodás, erkölcsi viselkedés 6. Érdeklődés 7. Tanulási stílus, tanulási sajátosságok

Az értékelés Szembesítés az eredményekkel, hiányosságokkal, tehát egyfajta minősítés. Az értékelés lényege a viszonyítás: viszonyítás a követelményekhez, a társakhoz, a tanuló korábbi teljesítményeihez.

Az értékelés támpontjai: A tanórákon való részvétel, illetve aktivitás. Szóbeli feleletek Írásbeli dolgozatok Gyakorlati munka Szorgalom Kreativitás Együttműködési készség

Az értékelés visszajelzés a tanuló tudásáról, teljesítményéről, igyekezetéről, önmagához viszonyított fejlődéséről. Az értékelés információkat ad a célok megvalósulásának mértékéről és szintjéről.

Az ellenőrzés és az értékelés eredményei számos módon, formában kifejezhetőek: metakommunikációs jelzésekkel, szöveges értékeléssel (szóban/írásban), osztályzattal, pontozással, százalékértékkel, szimbólumokkal, a felsoroltak kombinációival.

Milyen a jó értékelés? A fejlődést képes kifejezni, azt, hogy önmagához képest, honnan hová jutott el a tanuló. Az értékelés a konkrét teljesítményre, a viselkedésre vonatkozik. Tartalmában komplex, egyaránt tartalmazza az eredményeket és a hiányosságokat.

Megjelöli a továbblépés útját és módját, konkrét javaslatot tesz a hogyan továbbra. Nyelvi megfogalmazásában differenciált, személyre szabott. Figyelembe veszi a gyerek egyéni adottságait, sajátosságait. Pontos visszajelzést ad a teljesítményről. Elkerülhetővé teszi a teljesítményszorongást

Az értékelés típusai funkciók szerint: helyzetfeltáró vagy diagnosztizáló, formatív vagy tanulást fejlesztő, summatív vagyis végállapotot tükröző, lezáró, minősítő értékelés.

Mérésmetodikai alapelvek: érvényesség (validitás): azt a tudást kérjük számon, amit tanítottunk; megbízhatóság (reliabilitás): jól mér-e a teszt?; tárgyilagosság (objektivitás): függetlenség az adatfelvétel körülményeitől, a tesztelemző személyétől.

A felmérő feladatok típusai: Ismeretjellegű tudást mérők Külső felmérő (a mindenkitől elvárt, közös követelményekre írt) Belső felmérő ( a helyi tantervre írt követelmények alapján) Képességjellegű-tudást mérő feladatok (tartalmazzák a megoldáshoz szükséges minden információt)

A feladatírás folyamata Értékelési követelmények megfogalmazása Tananyagelemzéssel feltárjuk a tananyag szerkezetét. A tudás mélysége szerint meghatározzuk a követelményeket. Tartalom szerint differenciáljuk a minimum és a minimum feletti szintet. Feladatírás, javítókulcs elkészítése

A feladatírás legfontosabb követelményei A feladatok a tananyagra épüljenek. Többféle – ekvivalens – feladatlap-változatot kell összeállítani. A feladatoknak változatos típusúaknak kell lenni. A feladatok megfogalmazása nyelvtanilag helyes és mindenki számára érthető legyen.

A mérendő tudás szintjének megfelelő műveleti szintű feladatot kell választani. A halmazból való választáskor, csoportosításkor ne legyen 5-7 képnél, fogalomnál, számnál, szabálynál több. A kapcsolásos feladatoknál el kell kerülni a vaktalálatot.

Nem szabad olyan feladatot adni, amely nem tartalmaz kérdést, feladatot vagy egyértelmű utasítást. Ne következzen az egyik feladatból a másik. A feladatokban legyen kérdező rész, információs rész és válaszadó rész. Az olvasási képességnek megfelelő legyen a betűnagyság.

Legyen elegendő rész a válaszadásra. Jól elkülöníthető feladatok, oszlopok, sorok legyenek. A feladatcsoportot nem szabad megtörni, a másik oldalra átvinni. A kódolt értékeknek legyen helye.

A legkisebb tudáselem 1 pontot ér A legkisebb tudáselem 1 pontot ér. (Vagyis egy tudáselem egy pontot ér, nem szabad fél pontot adni). A feladat pontszámát a tudáselemek (itemek) összesítésével kapjuk. A feladatot lehet súlyozni. Ekkor jó válasz esetén jár az összes pont, rossz válasz esetén egyetlen pont sem jár.) Nem szabad olyan műveletet végeztetni a felmérőben, amelyre nem adunk pontot.

5-7 elem helyes sorrendbe állításáért összesen egy pont jár. Egy felmérőben maximum 40-50 pontot lehet szerezni. (Kb. annyi pont, ahány perces az óra.) Egy-egy felmérőben eltérő mennyiségű minimum tananyag lehet. A feladatlap formailag is tartalmazza a feladatelemek, itemek betűjelét.

A fejlesztő értékelés célja, hogy a diák eredményesebb tanulását segítse, ne ítélje meg (különösen ne ítélje el) az eddigi munkát, mutasson rá azokra a lehetőségekre, amelyekkel a tanulási folyamat eredményesebbé válhat. egy-egy konkrét munka/szereplés konkrét pozitív vonásait emelje ki, a javíthatóságára adjon javaslatokat.

Tehát a cél: nem a minősítés, hanem a tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárása, a tanulási folyamat – a tanuló – segítése, fejlesztése, a javítási lehetőségek számbavétele. Ez az értékelési mód nem a tudás egészét, hanem a részfolyamatokat, a tudás bizonyos elemeit értékeli, a tanuló számára nyújt visszajelzést erősségeiről és hiányosságairól, fejlődésének lehetőségeiről.

A fejlesztő értékelés folyamata A pedagógus meghatározza a tanulói teljesítmények kívánatos szintjét (meghatározza a konkrét célokat), folyamatosan gyűjti az információt a tanulói teljesítmények alakulásáról, kialakítja az egymást követő teljesítmények mérésének és összehasonlításának módszereit, kidolgozzák a kettő különbségének növelésére irányuló eljárásokat. A fejlesztő értékelés tehát arra szolgál, hogy megállapítsa a tanuló fejlődését és tanulási szükségleteit, és ehhez igazítsa a tanítást.

A fejlesztő értékelés előnyei: magát a tanulási folyamatot segíti, formálja. A tanuló fejlődését, egyéni haladását értékeli; a kudarcait, illetve az elért sikereket jelzi vissza. rugalmas kölcsönhatásban van a tanítási és tanulási stratégiákkal. (Interaktívabb kapcsolat jön létre a tanuló és a tanár között.)

A fejlesztő értékelés lehetőségei Amíg ez az iskola szintjén nem szerveződik rendszerré, nem épül be az intézményi értékelési alapelvek közé, és nem része a pedagógiai programnak, alkalmazása esetleges és személyfüggő. Változások: a tanárok másként kommunikálnak a diákokkal, tudatosabban határozzák meg a tanulási célokat, segítik a diákokat a céloknak az elérésében.

Mire figyeljünk? Az értékelés soha nem lehet megszégyenítő. A tevékenység értékelését ne keverjük a személy minősítésével. A tanuló, vagy a tanulócsoport nem felelős a jegy feletti döntésben. Ha feladattal büntetünk, nem biztos, hogy növeljük a tanulási kedvet. A felelés, a röpdolgozat nem a fegyelmezés eszköze.

A javítás nem vihető túlzásba, a javítást javító dolgozat értéktelenné teszi az osztályzatot. Az értékelés a tanár dolga, nem háríthatja át a kollégákra, vagy az igazgatóra . Az értékelés célja soha nem önmaga, hanem a tanulók fejlődésének segítése. Nem kell minden tanulói tevékenységet értékelni. A hatékony értékelés mindig személyre szóló, érthető, egyértelmű és hasznosítható a tanuló számára.

Ha a csoport értékel, beszéljük meg a véleményalkotás szempontjait és stílusát. Az igyekezet és a viselkedés minősítése a szorgalom, illetve a magatartás jegy dolga. Azonos teljesítményért azonos osztályzat jár. Az osztályzatot célszerű következetes szempontok mentén indokolni. Az év elején kötött megállapodás segít az értékeléssel kapcsolatos viták megoldásában.

A tanulók sokféle értékelési szokást tudomásul vesznek, ha értik az elveket és a pedagógus következetesen betartja azokat. Ha a diák megérdemelt dicséretet kap, az legyen valóban ünnepi számára. Az értékelés nem csak a diáknak szól, hanem a szülőnek és a pedagógusnak egyaránt. Minél színesebb módszereket alkalmazunk az értékelés során, annál árnyaltabban tudjuk kifejezni mondanivalónkat.

Köszönöm a figyelmet! Fülöp Mária fulop51@t-online.hu