Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara Szakmai Továbbképzés március 2. VKI 4(7) teszt és Natura 2000 hatásbecslés Dr.Ijjas István Prof.Emeritus BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

A vizek állapotát védő jogszabályok bonyolult rendszere KHV SKV Madarak Irányelv Élőhelyek Irányelv Társadalom Részvétele Irányelv Víz Keretirányelv

Natura 2000 területek Magyarországon

EU vizsgálat megállapította: A tagállamok nem vagy nem elfogadható mértékben alkalmazták a VKI előírásait. Ezért a támogatások „ex-ante” feltételei lettek Egy részüket előre kell teljesíteni, más részüket a tervezés közben Kérdés: Hogyan lehet majd a időszakban az új vízi-létesítményeket környezeti szempontból úgy megtervezni, hogy EU támogatást lehessen kapni a megvalósításukhoz? Erre keresi a választ ez az előadás.

Az előadás tárgya pontosabban fogalmazva: A vízvédelmi politika és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés integrálása a különböző szektor-politikákkal és tervekkel Röviden: Vízi-építmények környezeti tervezése Az integrálás egyik legfontosabb eszköze: a VKI 4-7 teszt – pontosabban VKI teszt Erről szól az előadás: a VKI 4-7 teszt módszerei, gyakorlati alkalmazása, kapcsolata a Natura 2000 hatásbecsléssel (a sok félreértés miatt) Miért? Az EU támogatások feltétele lesz ezeknek az új környezeti teszteknek az elvégzése, annak igazolása, hogy a VKI és a Natura 2000 előírások szerint a tervezett létesítmény megvalósítható

Az előadásomban szereplő diasorozatot az egyetemi előadásaimból állítottam össze Olyan diák is lesznek, amelyekkel nem, vagy csak érintőlegesen foglalkozom Akit a téma érdekel, letöltheti az előadást a Kamara honlapjáról, és rövid, tömör összefoglalást kaphat a diasorozatból a témakör sok fontos alapkérdéséről

Hogyan tanultam erről a témáról? Integrált Vízgazdálkodási Tervezés c. MSc tárgy Tervezés a VKI szerinti VGT-n kívül Mit és hogyan kell/lehet integrálni? PPT diasorozatok és E-jegyzet az oktatáshoz (évente fel kell újítanom az újdonságokkal) Segédlet a VKI 4-7 teszt gyakorlati alkalmazásához: MMK gyakorlati útmutatója Ijjas István és Ijjas István Zsolt (2012): Módszertani segédlet vízi-építmények környezeti tervezéséhez, Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozat a Tagozat elnökségének felkérésére és támogatásával készült. a jogszabályváltozások miatt a felújítása folyik.

Környezeti Értékelés VKI 4-7 teszt Natura2000 hatásbecslés Mintapélda: Duna hajózhatóságának javítása

Felhasználható mintapélda: a fenntartható hajóút tervezésre vonatkozó Közös Nyilatkozat és útmutatók

Másik európai példa: vízenergia hasznosításhoz készült útmutatók Rövid ismertetés az útmutatókról: Ijjas István A vízenergia hasznosítás tervezésére és működtetésére vonatkozó környezeti előírások Előadás diasorozata MTA Környezettudományi Elnöki Bizottságának Energetika és Környezet Albizottsága A Vízenergia Hasznosítását Gátló és Mozgató Feltételek, Környezeti Hatások Ankét október 11. Lelőhely: Vízépítési létesítmény tervezéséhez még nem készült segédlet!

VKI 4-7 teszt egyik legfontosabb alapdokumentuma: Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv A Víz Keretirányelv (VKI) előírásai alapján készült a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) A VGT-ben 2015-ös határidővel tervezett vízvédelmi intézkedéseket kötelező végrehajtani – ez a terv egyik különlegessége! Most folyik a VGT megújítása, készül a második VGT, a végéig végrehajtandó intézkedéseket fogja tartalmazni. A vízi-építmények tervezése során igazolni kell azt, hogy a készülő tervek megfelelnek a VKI előírásainak és figyelembe veszik a VGT-ben megtervezett intézkedéseket. Meg kell tanulnunk, hogyan kell használni a VGT-t!

A jelenlegi helyzet néhány fontos jellemzője: (1) A vízi környezetet védő jogszabályok bonyolult, nehezen áttekinthető és nehezen értelmezhető rendszere alakult ki (2) Nagy kihívást jelent az egymással sokféleképpen összefüggő jogszabályok előírásainak alkalmazása (3) A legújabb és egyik legnehezebb feladatot a VKI előírásainak való megfelelés igazolásához elvégzendő „VKI 4-7 teszt” jelenti (4) Nehéz feladat a beavatkozás sorozatok együttes hatását vizsgáló „kumulatív tesztek” elvégzése is. (5) A időszakra pályázható támogatások elnyerésének fontos (ex-ante) alapfeltétele lesz a VKI 4-7 teszt elvégzése – ezért került be a szakmai továbbképzés témakörei közé ez a teszt (6) A környezeti vizsgálatok sokféle szakterület szakértőinek együttműködését igénylik – ebben az előadásban a vízimérnökök számára szükséges ismeretekkel foglalkozunk (7) A hajóút paramétereit javító műszaki beavatkozások tervezésekor a környezeti tervezés legalább annyi munkát jelentett, mint a tervezés többi része

Az EU környezetvédelmi irányelvei és a magyar környezetvédelmi rendeletek. Az EU környezeti joga alkalmazásának speciális sajátosságai: (1)Az EU minden környezeti irányelvének (azok minden előírásának) be kell épülnie a tagállamok jogrendjébe (2) Ez nem az EU jogszabályok lefordítását jelenti. (3) A tagállamok egy EU irányelv előírásait több nemzeti jogszabályba szétosztva is beépíthetik a nemzeti jogrendbe. Az EU Víz Keretirányelvének előírásait három magyar rendelet tartalmazza 219/2004. (VII.21.), 220/2004.(VII.21), 221/2004.(VII.21.)).

(4) Az EU jogszabályok cikkeinek és bekezdéseinek számozása Általában eltérő a nemzeti jogszabályok számozásától (5) Nemzetközi tevékenységek esetén mindig az EU irányelveire hivatkoznak és a legtöbb esetben a hazai szakmai gyakorlatban is ez történik. A vízi-építmények környezeti hatásaival kapcsolatos legfontosabb előírásokat az EU Víz Keretirányelve 4. cikkének (3) – (7) pontja, a megfelelő magyar előírásokat pedig a vízgyűjtő-gazdálkodás szabályairól szóló 221/2004. (VII.21.) kormányrendelet 6. – 10. paragrafusa tartalmazza.

(5) A nemzeti jogszabály bizonyos feltételek teljesítése esetén szigorúbb lehet, mint az EU jogszabályok előírásai. (6) Azokban az esetekben, ha az EU támogat valamilyen projektet, az eredeti EU jogszabály előírásainak a teljesítését mindig ki kell mutatni. (7) Ha jogvita van a nemzeti jogszabály előírásának értelmezéséről, akkor a megfelelő EU irányelv szövegét kell mértékadónak tekinteni.

A Víz Keretirányelv előírásainak értelmezése A Víz Keretirányelv (VKI) nehezen elérhető célokat megfogalmazó, bonyolult, világviszonylatban is egyedülálló dokumentum. Vannak olyan részletei, amelyek értelmezésén még ma – tizennégy évvel a hatálybalépése után is – vitatkoznak. (1) A VKI minden olyan emberi tevékenységre vonatkozik, amely a múltban jelentős hatással volt, a jelenben jelentős hatással van, vagy a jövőben jelentős hatással lesz a vizek állapotára. (2) A VKI hatálya minden, a vizek állapotát befolyásoló tevékenységre kiterjed. (3) A VKI végrehajtásának folyamatába jogilag kötelező bevonni minden érdekeltet.

4) Vannak, akik a VKI előírásait úgy értelmezik, hogy a VKI tiltja minden víziépítmény megvalósítását. Ez az állítás nem felel meg a valóságnak! Az igaz azonban, hogy: a víziépítmények csak akkor valósíthatók meg a jövőben, ha eleget tesznek a környezeti előírásoknak és köztük elsősorban a VKI előírásainak és a Natura 2000 területekre vonatkozó előírásoknak.

(5) Nehéz feloldani a természet- és környezetvédelem, a vízbázis-védelem és a vízépítési létesítményekkel kielégítendő gazdasági és szociális célkitűzések közötti konfliktust. (6) A „jó gyakorlat” bevezetését segítő módszertani útmutatók még csak napjainkban készülnek, és kevés mintapéldát lehet találni a módszerek gyakorlati alkalmazására. Különös nehézséget jelent az, ha létesítmény-, illetve beavatkozás-sorozatot kell tervezni, mert ebben az esetben a kumulatív hatások is jelentősek lehetnek

A víziépítmények környezeti szempontból való megvalósíthatóságára vonatkozó legfontosabb jogszabályok: Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV), Környezeti Hatásvizsgálat (KHV), valamint az ezekhez szükséges VKI 4.7 teszt (pontosabban VKI teszt) és Natura 2000 Hatásbecslés Társadalom részvételére vonatkozó előírások Az EU Madarak Irányelve és Élőhelyek Irányelve szerinti hatásvizsgálatokat nálunk közös néven Natura 2000 Halásbecslésnek, az angol nyelvű útmutatókban „Appropriate Assessment (Megfelelő Értékelés)”-nek nevezik. Az előbbi jogszabályok sokféle módon összefüggenek.

Összefüggés a vizek állapotát védő EU irányelvek Között KHV SKV Madarak Irányelv Élőhelyek Irányelv Társadalom Részvétele Irányelv Víz Keretirányelv

Összefüggés a vizek állapotát védő EU irányelvek között Víz Keretirányelv KHV Irányelv SKV Irányelv Társadalom Részvétele Irányelv Élőhelyek Irányelv Madarak Irányelv

EU vízállapotot védő fő irányelveinek összefüggése A vízi környezeti értékelés alapjai Ellenőrző lista a környezeti tesztek elvégzéséhez

A környezeti előírások gyakorlati alkalmazása

A vízi-környezeti vizsgálatok néhány fő nehézsége: Nagyon bonyolult rendszer Duna ökológiai állapotának értékelési módszeréről nincs még nemzetközi és hazai megegyezés Nagy munka- és időigény, évekig elhúzódó vizsgálatok, átfedések, többféle értelmezés Hiányos vízállapot értékelések Vízállapot értékelések alapadatait a VGT nem tartalmazza

Környezeti vizsgálatok („környezeti tervezés”) fő részei: 1)Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) 2)Környezeti Hatásvizsgálat (KHV) Szükség esetén: kumulatív hatásvizsgálat! A legfontosabb környezeti vizsgálatok, amelyeket általában az SKV és a KHV esetén is el kell végezni: 1) VKI tesztek, új fejlesztések esetén VKI 4-7 teszt 2) Natura 2000 hatásbecslés (Élőhelyek Irányelv és Madarak Irányelv teszt)

Miért kell sok esetben kétféle, a vízhez kötődő élővilágot védő tesztet is elvégezni ugyanarra a területre? Biztosítani kell a vízgyűjtők teljes területén minden vizes élőhelynek a VKI szerinti jó állapotát ! Különös tekintettel kell foglalkozni azokkal az ún. Natura 2000 területekkel, amelyeken víztől függő, európai közösségi jelentőségű védett fajok vagy élőhelyek találhatók. Ezeken a területeken el kell végezni a Natura 2000 tesztet, azaz érvényesíteni kell a VKI előírásain kívül a Madarak Irányelv és az Élőhelyek Irányelv (MEI) előírásait is!

A Madárvédelmi és Élőhely-védelmi Irányelv (MEI) A biodiverzitás és a természetmegőrzés két legfontosabb EU jogszabálya a Madárvédelmi Irányelv (79/409/EC) és az Élőhely-védelmi Irányelv (92/43/EC). Ezek érvényesítésének legfontosabb eszköze a Natura 2000 Hálózat, Ez biztosítja az EU hozzájárulását az ENSz Biológiai Változatosságra vonatkozó Egyezménye „Visszaszámlálás 2010 (Countdown 2010)” célkitűzéseinek az eléréséhez. A Natura 2000 Hálózat részei a Natura 2000 területek, amelyek Különleges Madárvédelmi Területek és/vagy Különleges Természetmegőrzési Területek.

A VKI és a MEI előírásainak megfelelő célkitűzéseket is figyelembe kell venni A MEI az európai közösségi jelentőségű, víztől függő fajok és élőhelyek védelmét írja elő a Natura 2000 területeken. A VKI előírja minden felszíni víz jó ökológiai és jó kémiai állapotának biztosítását A VKI nem változtatja meg azokat a célokat, amelyeket a MEI alapján el kell érni, de közös keretet biztosít a VKI és a MEI által előírt intézkedések végrehajtásához a víztől függő Natura 2000 területeken

a VKI-ben és a MEI-ben előírt célok közül a legszigorúbbat is teljesíteni kell előfordulhat az, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben kiegészítő intézkedéseket kell alkalmazni a MEI-ben előírt célkitűzések teljesítéséhez

Ha a VKI-ben előírt célkitűzések és az Élőhely Irányelvben a Natura 2000 területekre vonatkozó célkitűzések teljesítésének határideje különböző, akkor a korábbi határidőt kell betartani A VKI előírásai szerint a víztől-függő Natura 2000 területekre vonatkozó célkitűzéseket is 2015-ig kell elérni. A MEI nem ad meg határidőt a célkitűzések elérésére, de az Élőhely Irányelv szerint a Natura 2000 területekre vonatkozó célkitűzéseket hat éven belül kell teljesíteni a kijelölés után.

A MEI nem írja elő azt, hogy mikorra kell teljesíteni a célkitűzéseket, így a határidő 2021-re vagy 2027-re való elhalasztását a VKI-ben előírt indoklással a védett területekre is alkalmazni lehet

A Natura 2000 területek nagyobbak és kisebbek is lehetnek a víztesteknél. Fontos és meglehetősen nehéz feladat az, hogy a víztestekre és a Natura 2000 területekre vonatkozó célkitűzéseket és az elérésükhöz tervezett intézkedéseket összehangoljuk VKI minden felszíni víz védelmét, jó állapotba helyezését írja elő, a MEI viszont csak az európai közösségi jelentőségűnek kijelölt, vizektől függő fajok és élőhelyek védelmével foglalkozik A VKI tervezési egységeinek, a víztesteknek a kijelölése szubjektív dolog, nincsenek a VKI-ben olyan előírások, amelyek pontosan megszabnák a víztestek kijelölésének módját

A VKI és a MEI különböző módszerekkel védik a vizes élőhelyeket A VKI-ben előírt állapot értékelés nem terjed ki a vízi állatokra, a kétéltűekre, a vízhez kötődő madarakra, illetve a vízhez kötődő, de nem a vízben élő állatokra (mint például a hód és a vidra), pedig számukra is nagyon fontos az egészséges vízi környezet. A VKI a MEI-vel ellentétben nem egyes fajokat véd, hanem azokat a vizes élőhelyek ökológiai állapotának indikátoraként használja

Az Élőhely Irányelv nincs tekintettel minden a vízben található élőlényre, a VKI pedig nem foglalkozik azzal, hogy valamilyen különleges élőlény van-e vagy nincs a vízben. Az Élőhely Irányelv fő célja az, hogy a védett fajok és élőhely típusok kedvező természet megőrzési helyzetben legyenek és a hosszú távú fennmaradásuk biztosított legyen Európában. A VKI-ben előírt „jó ökológiai állapot” a felszíni vizekkel összefüggő vizes élőhelyek jó állapotát jelenti.

Vannak olyan esetek, amikor a VKI-ben előírt jó ökológiai állapot vagy potenciál nem elégséges a MEI célkitűzéseinek teljesítéséhez Az Élőhely Irányelv szigorúbb követelményeket írhat elő a jó természetmegőrzési állapotra, mint a VKI-nek a jó ökológiai állapotra vonatkozó előírásai. Vannak például olyan vízinövények, amelyek alacsonyabb nitrogén koncentrációt igényelnek a vízben, mint ami a jó ökológiai állapothoz általában szükséges. Ebben az esetben az alacsonyabb értéket kell célállapotnak tekinteni. A jó természetmegőrzési állapot biztosítása a jó ökológiai állapoton kívül mástól is függ. Lehet, hogy az emberi tevékenységek által okozott terhelések (pl. a túlhalászat) veszélyeztetik az élőhelyeket és a fajokat.

A jó természetmegőrzési állapot nem mindig kötődik a fajok vagy élőhelyek állapotához egy adott helyen, hanem a biogeográfiai régiónak egy ország területére eső teljes részére vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy az európai közösségi jelentőségű fajokra és élőhelyekre vonatkozó kedvező természetmegőrzési helyzetet az egyes Natura 2000 területeken különböző szintű természetmegőrzési helyzet biztosításával lehet elérni. A VKI végrehajtásakor ez azt jelenti, hogy a MEI célkitűzései víztestenként különbözhetnek attól függően, hogy az ország hatáskörrel rendelkező hatóságai milyen helyhez fűződő követelményeket határoznak meg

Nincs közvetlen összefüggés a VKI-ben figyelembe vett referencia feltételek és a MEI által védett területek között A VKI szerinti referencia feltételek olyan feltételeket jelentenek, amikor a vizeket csak nagyon kis emberi tevékenységekből származó terhelések érik, azaz a vizek kiváló állapotban vagy közel természetes állapotban vannak. Előfordulhat az, hogy egy VKI szerinti referencia helyen nincsenek a MEI által védett fajok vagy élőhelyek. Az is lehet viszont, hogy a MEI véd egy területet, mert védett fajok és élőhelyek vannak rajta, ugyanakkor ez a terület nem tekinthető a VKI szerinti referencia helynek a vizet érő emberi tevékenységekből származó terhelések miatt.

A VKI önmagában nem engedi meg az eltérést a MEI követelményeitől A VKI jól megindokolt esetekben megengedi a határidő elhalasztását, kevésbé szigorú célok megfogalmazását, a vizek állapotának időszakos romlását, a vizek állapotának új módosulását és új, fenntartható fejlesztéseket. A kivételek alkalmazását a VKI nagyon szigorú feltételekhez köti. Ezek közül egyes feltételek figyelembe vételét a MEI is megengedi. Ha egy kivétel alkalmazása jelentős mértékben befolyásolná a természetmegőrzési állapotát egy madár vagy élőlény fajnak, vagy természetes élőhelynek, akkor az csak akkor alkalmazható a VKI kivételekre vonatkozó előírásai alapján, ha az Élőhely Irányelv 6.3 és 6.4 cikkének előírásai teljesíthetők.

Nem kell minden olyan Natura 2000 terület esetén elérni a kedvező természetmegőrzési állapotot, amelyet egy adott faj vagy élőhely védelmére kijelöltek, de a kedvező természetmegőrzési állapotot el kell érni a biogeográfiai régiónak az ország területére eső részén a teljes természetes összetétel (fajok) vagy kiterjedési terület (élőhely) szintjén A VKI 4.3 cikke szerint erősen módosítottnak lehet tekinteni egy víztestet például akkor, ha az erősen módosított víztest által szolgált hasznos célkitűzések ésszerűen nem érhetők el más olyan módon, amely környezeti szempontból jelentősen jobb megoldás, műszakilag megvalósítható és nem aránytalanul költséges. A MEI nem alkalmaz az erősen módosított víztesthez hasonló koncepciót, de vannak olyan előírásai, amelyek lehetővé teszik a gazdasági és szociális követelmények figyelembe vételét (pl. az Élőhelyek Irányelv 6.3 és 6.4 cikke). Az Élőhelyek Irányelv meghatározza azt az eljárást, amellyel a fontos közérdek figyelembe vehető, beleértve a szociális és gazdasági szempontokat is.

Mit jelent az állapot, vagy potenciál romlása? Egy víztest ökológiai állapotát (vagy potenciálját) osztályokba sorolással (például: kiváló, jó, mérsékelt, gyenge, rossz) állapítják meg. A 4-7 teszt szerint az állapot romlásának megakadályozása az osztályok közötti átmenetekre és nem az osztályon belüli változásokra vonatkozik. Így osztályon belüli változások esetén a tagállamoknak nem szükséges alkalmazniuk a 4-7 tesztet.

A VKI és a MEI is megengedi azt, hogy szociális és gazdasági okok miatt bizonyos feltételek teljesülése esetén kivételes célkitűzéseket alkalmazzunk, de az eljárásban különbségek vannak

SKV és KHV – melyiket, mikor ? politikák, stratégiák és országos jelentőségű tervek esetén SKV egy-egy folyószakaszra vonatkozó projektek esetén KHV sokszor nehéz megállapítani azt, hogy melyiket, mert ezt sok tényező befolyásolja a legtöbb infrastruktúra fejlesztés tervezésekor mindkét módszer alkalmazására szükség van a VKI 4.7 tesztet és az Élőhely-védelmi Irányelvben előírt vizsgálatokat mindkét esetben el kell végezni könnyen előfordulhat az, hogy a részletes tervezés során a tesztek más eredményt adnak, mint korábban – iterációs folyamatra van szükség az SKV-től nem szabad végleges megoldásokat várni

Víz Keretirányelv (VKI) szerinti tesztek VKI 4-7 teszt „VKI 4-7 teszt” - az EU Víz Keretirányelve 4. cikkének 7.paragrafusában előírt vizsgálatok elvégzése

KIVÉTELES KÖRNYEZETI CÉLKITŰZÉSEK A VKI kivételes környezeti célkitűzéseket is megenged Alkalmazhatóságuk igazolása a különböző kivételes esetekben: Víztestek erősen módosítottá nyilvánítása esetén elvégzendő a 4.3 teszt A határidők meghosszabbítása esetén elvégzendő a 4.4 teszt Kevésbé szigorú célkitűzések esetén elvégzendő a 4.5 teszt Új fejlesztés esetén elvégzendő a 4.7 teszt

Útmutató az enyhébb környezeti célkitűzések tervezéséhez és indokolásához Víz Keretirányelv Közös Végrehajtási Stratégiája 20. számú Segédlete 2009

A VKI 4.7 teszt új, fenntartható emberi tevékenység esetén A tagállamok nem szegik meg a VKI előírásait akkor, ha egy víztest állapota új, fenntartható emberi tevékenység miatt romlik, de teljesülnek a következő feltételek: a) mindent megtesznek a víztest állapotát rontó hatások mérséklésére; b) a változtatások okait tartalmazza a vízgyűjtő-gazdálkodási terv, és a célkitűzéseket hatévente felülvizsgálják; c) a változtatások vagy módosítások oka elsőrendű közérdek; d) a célkitűzések a műszaki megvalósíthatóság vagy az aránytalan költségek miatt nem érhetők el a környezet számára jóval előnyösebb módon. Nem szükséges, nem lehet a teszteket mindig részletesen elvégezni !,

Kulcskérdések/nehézségek: Jelentős negatív környezeti hatás kimutatása (víz állapotának jellemzése számértékkel) „Elsőrendű közérdek” igazolása „Aránytalan költség” kimutatása Természeti tőke (ökoszisztéma szolgáltatások) értékének és az érték változásának kimutatása Környezeti szempontból jelentősen előnyösebb változat keresése és értékelése

beavatkozások előtt és a beavatkozások után Első lépés: Felszíni víztestek állapotának minősítése a VKI szerint a

A felszíni víztestek állapotának értékelése a Magyarország területére készített vízgyűjtő-gazdálkodási terv-dokumentumokban Az értékelés a weboldalon, az ún. „háttéranyagok” között található útmutatók alapján történtwww.vizeink.hu A legfontosabb, összefoglaló módszertani útmutatók: 1. Szilágyi Ferenc, szerk. (2009.május): A felszíni vizek biológiai minősítésének továbbfejlesztése 2. Simonffy Zoltán és szerzőtársai(2009 április): Terrmészetes vízfolyások hidromorfológiai állapotértékelése, A részleteket ismertető útmutatók: 3.Javaslat a felszíni vizek fitoplankton alapján történő minősítésére. 4.Javaslat az ökológiai potenciál megadására. 5.A Fitobenton élőlénycsoport zárójelentése: I. Vízfolyások; II. Tavak. 6.A VKI szerinti makrofita minősítő rendszer leírása. 7.Az ökológiai potenciál becslése erősen módosított víztestek esetén, makrofita alapon. 8.Vízfolyások minősítése: Makroszkópikus vízi gerinctelenek (MZB). 9.Az erősen módosított és mesterséges víztestek ökológiai potenciáljának meghatározása: Makroszkópikus vízi gerinctelenek (MZB). 10.Útmutató a hazai vízfolyások halközösség alapú ökológiai minősítő rendszeréhez. 11.Összefoglaló jelentés a KEOP8 és KEOP5 projekt keretén belül végzett munkáról: Halak

A Natura 2000 hatásbecslés

Az Élőhelyek Irányelv 6.3 cikke előírja azt az eljárást, amit akkor kell követni, ha egy terv vagy projekt veszélyeztetheti egy Natura 2000 terület sértetlenségét. Ha az előzetes vizsgálatok szerint a terv vagy projekt hatásai veszélyeztetik, vagy veszélyeztethetik a Natura 2000 területet, akkor az Élőhely Irányelv 6.4 cikke alapján kell eljárni és igazolni kell azt, hogy a terv vagy projekt által szolgált célt nem lehet más, kisebb negatív hatású, vagy kedvezőtlen hatást nem okozó változattal elérni és a terv vagy projekt fontos közérdeket szolgál, beleértve a szociális és gazdasági természetű szempontokat is. Az Élőhelyek Irányelv megengedi kompenzációs intézkedések alkalmazását

Kulcskérdések/nehéz feladatok: Natura 2000 terület veszélyeztetettségének megállapítása Ökológiai szempontból kedvezőbb tervváltozat keresése és értékelése „Fontos közérdek” igazolása „Kompenzáció” felajánlása, elfogadtatása Bejelentés EU Bizottságnak

Német útmutató a víziút projektek környezeti hatásvizsgálatához A négy legfontosabb német útmutató Víziutak Környezeti Hatásvizsgálata Natura 2000 területek kompatibilitás vizsgálata Szigorúan védett európai fajok vizsgálata Kompenzációs intézkedések tervezése

Útmutatók az Élőhely Irányelv előírásainak alkalmazásához a NATURA 2000 területeken Natura 2000 területek kezelése - az Élőhelyek Irányelv 6. cikkének előírásai A Natura 2000 területeket jelentősen érintő tervek és projektek vizsgálata - Módszertani útmutató az Élőhelyek Irányelv 6(3) és (4) cikkének előírásairól

Dunai hajóutat javító beavatkozások Natura 2000 hatásbecslése

Következtetések: 1)Fontos, hogy elérjük és megőrizzük a vizek jó állapotát! 2) A gazdaság fejlődését és a társadalom jólétét is biztosítani kell! 3) Nagyon fontos a jó összehangolás és integrálás! 4) A környezet- és természetvédelmi jogrendszernek nagyon fontos szerepe van, de jelenleg túlságosan bonyolult és sok szubjektív elemet tartalmaz. Egyszerűsíteni kell és csak annyi vizsgálatot elvégeztetni, amennyi a környezeti értékeléshez feltétlenül szükséges!

5) A nehézségeket különböző fórumokon hangoztatni lehet, de ha a projektjeinkhez EU támogatást akarunk kapni, akkor a jelenlegi előírásokat végre kell hajtanunk! 6) Meg kell tanulnunk a VKI 4(7) teszt és a Natura 2000 hatásbecslés végrehajtását Együtt tanuljuk az EU tagállamok szakembereivel! Ezt próbálja segíteni ez az előadás is. 7) A teszteket csak a műszaki és gazdasági tervezéssel párhuzamosan, koordináltan lehet hatékonyan elvégezni, nem lehet külön feladatként kezelni! Nagy a munka, költség és idő-igényük! (például a tervváltozatok igénye miatt)

Sok érdekes, megfelelő díjazású, időben kifizetett tervezői és szakértői megbízást kívánok! Látogassák meg az esettanulmányokat tartalmazó weboldalakat: Írjanak nekem, ha kérdésük van: Köszönöm a figyelmet!